Amikor elérkezünk házunk hőszigeteléséhez, ne feledjük, nemcsak a falakat és a padlót kell hőszigetelni, hanem a tetőt, tetőtér-beépítést is. Mert a hőenergia egy jó része, ~20-30 százaléka a tetőn át távozik, szigetelésével azonban ezt a hőt, legalábbis ennek nagy részét a lakásban tarthatjuk. A kérdés az, hogy hogyan, milyen módon és milyen módszerekkel?
A hőszigetelési előírások folyamatosan szigorodnak, haladunk a nulla vagy közel nulla energiaigényű épületek felé. A 2020-tól javasolt szigorúbb értékek szükségessé teszik a vastagabb hőszigeteléseket, így a hagyományos EPS lemezből 28-30 cm vastag szigetelésre van szükség a fűtési energia lakásban tartásához. A fehér színű polisztirolnál valamivel jobb hőátbocsátási tényezővel rendelkező grafitos adalékanyaggal ellátott grafit lemezekből is 20-22 cm vastag szigetelést kell készíteni. Természetesen a padlástér szigetelésre a hungarocell helyett használhatunk üveggyapotot vagy kőzetgyapotot is, ezekből a szálas hőszigetelőkből is hasonló vastagságban kell leraknunk, hogy biztosítani tudjuk a hőszigetelés szükséges mértékét. Itt kell megjegyezni, hogy az EPS és salakgyapot, kőzetgyapot hőszigeteléseken kívül léteznek más, sokkal jobb hoátbocsátási tényezővel rendelkező szigetelőanyagok is, természetesen ezeknek az árai igen magasak. A tető és tetőtér hőszigetelése kérdésében a válasz attól függ, hogy milyen élethelyzetben vagyunk a családi házban. Más-más a javasolt megoldás a következők szerint: 1. A tetőteret nem akarjuk sem beépíteni, sem a padlást tárolásra használni. 2. A padlásteret nem építjük be, tárolásra azonban használni kívánjuk. 3. Ha beépítjük a tetőteret, a hőszigetelést tehetjük a szarufák közé. 4. Ha beépítjük a tetőteret, a hőszigetelés a szarufák fölé is kerülhet. Nézzük sorban!
Megoldás a padlás és padlástér teljes használata hiányában
Amennyiben a családi ház padlástere nincs beépítve, és a tetőteret nem kívánjuk egyáltalán tárolásra használni, nem járunk rajta, elegendő csak a szigetelést megfelelő vastagságban, megfelelő minőségben a padlás oldaláról elkészíteni (ilyenkor a padlás szigetelése nem járható). Jellemzően 20, de inkább 30 centiméteres vastagságban célszerű szigetelni, mert ekkor tudja igazán a szigetelés útját állni a lakásból szökni akaró meleg levegőnek. Három dologra érdemes különösen odafigyelnünk. Egyrészt a megfelelő szigetelés érdekében a szigetelőanyagot célszerű legalább 2 rétegben elhelyezni, mégpedig kötésben, hogy még jobb legyen a szigetelés, másrészt a hőszigetelő képesség megőrzése érdekében alulról tegyünk párazáró, felülről pedig páraáteresztő fóliát a szigetelésre használt kőzetgyapot, üveggyapot vagy a ritkábban használt polisztirol lemezekre. Az alsó párazáró fólia kötelező! Harmadrészt ne felejtsük el, hogy az oromfalat belülről is le kell szigetelni, legalább 1,5 m magasságban, de célszerű teljesen. Ha ezt elmulasztjuk, akkor egy szép „hűtőbordát” hozunk létre, ami nemcsak a fűtési költségekben mutatkozik meg, hanem penészesedést is okozhat. Tekintettel arra, hogy a mai nyílászárók becsukott állapotban nem „szellőznek”, azaz tökéletes a légzárásuk, gyakran gépi szellőztetést építenek be. Ezek a berendezések a padlástérbe kerülnek, amit amúgy sem használunk, és egyszerű megoldásként ugyancsak itt futnak a szellőzőcsövek is. Ilyen esetben azonban a padlásfödém hőszigetelése nehezen megoldható/hozzáférhető. Mit lehet tenni? Praktikus megoldás ilyenkor a fújt ásványgyapot szigetelés, amit e célra kialakított géppel juttatnak a padlásfödémbe. A szigetelőanyag eljut mindenhová, a csőhálózat alá, közé és fölé is, egyenletesen és lazán szétterülve, és maximálisan kitölti a rendelkezésre álló teret.
Hőszigetelés járható padlástér esetén
Ha a padlásteret tárolásra is használni akarjuk, akkor a hőszigetelés biztosítása mellett még járhatóvá, „pakolhatóvá” is kell tenni. A járhatóságot a szigetelő lemezek közötti párnafák lerakásával, és a járófelületet biztosító deszkázással vagy pedig OSB lapok lerakásával tudjuk biztosítani. Járható padlásfödém kialakítására alkalmas a kőzetgyapot és az üveggyapot mellett az EPS lépésálló hungarocellt tartalmazó padlólap is, amely a hőszigetelés mellett járófelületként használható faforgácslappal van egybeépítve. A több évtizedes megtakarítás garantálása érdekében itt is szükséges a szigetelés nedvességgel szembeni védelme, illetve a hőszigeteléssel együtt ki kell alakítani a lakás szellőzési rendszerét is, hogy a lakótérben keletkező pára valahol eltávozzon a lakásból. A felszálló pára kicsapódó nedvesség formájában ugyanis semmiképpen sem ronthatja a padlás szigetelésére használt anyag hőszigetelő képességét, és erre már a tetőszigetelés tervezésekor oda kell figyelni.
Beépített tetőtér hőszigetelése szarufák között
2018-tól az érvényes szabályozás szerint a magastetők megfelelő hőszigetelésére már 0,17 W/m2K az U hőátbocsátási tényező követelményértéke. Ha feltételezzük az energiaárak folyamatos további növekedését, akkor akár még ennél is jobb hőszigetelésre is érdemes törekedni: a nagyobb megtakarítást biztosító, javasolt hőátbocsátási tényező értéke 0,12-0,14 W/m2K, ezzel már sokat teszünk a fűtési energia megtakarítása, pénztárcánk kímélése érdekében. Magastető szigetelésére elsősorban az üveggyapotot és a kőzetgyapotot használhatjuk, de itt két probléma is felmerül. Egyrészt bármilyen furcsán hangzik is, a szarufák hőhidat képeznek a szigetelésben, ugyanis a fa hőszigetelése gyengébb, mint a tetőtér hőszigetelésére használt szigetelő anyagoké, másrészt a szarufák mérete miatt centiméterekben mérhető a probléma. A tetőszerkezet szarufáinak elfogadott magassága mindössze 10-15 centiméter, ezért még a legjobb minőségű kőőzetgyapot vagy hungarocell szigetelő lemezek szarufák közé építésével sem tudjuk teljesíteni az előírt hőszigetelési követelményeket. A megfelelő hőszigetelési értékek eléréséhez szükség van egy további, a szarufák alá beépítendő kiegészítő hőszigetelésre is. A megoldást az jelenti, hogy a szarufák alsó síkja alá egy 5-10 cm vastag kiegészítő hőszigetelést is beépítünk, ekkor azonban vegyük figyelembe, hogy a szarufák alá rakott kiegészítő hőszigetelés az egyébként is szűkös lakótérből vesz el értékes magasságot. Márpedig tetőtéri szobánkban sokszor 10 cm sokat jelent, ezért a tervezésnél erre is gondolni kell!
Beépített tetőtér hőszigetelése szarufák fölött
A külső oldali tetőtérszigetelés nagy előnye a teljes hőhídmentes szerkezet, mert ahogy már korábban is láttuk, a szarufák ebben az esetben nem okoznak hőhidat. A 25-30 cm vastag külső oldali szigetelés előnye nemcsak a téli fűtési költségek lefaragásában érvényesül, hanem nyáron is, mert ne feledjük, a meleg ellen is védekezni kell. Amennyiben a szarufák közötti szigetelés helyett a szarufák feletti hőszigetelést választjuk, olyan szigetelőanyagra van szükség, amely nemcsak a cserepek és a lécezés ránehezedő súlyát bírja el, hanem télen a tetőre rakódó hó többletsúlyát is. A szarufák feletti szigetelés készítése esetén a szarufák akár láthatóak is lehetnek a lakótér felől. Minden nehézség ellenére a műszakilag igazán jó megoldást ez jelenti, mert ekkor nem kell számolni a szigetelésben a szarufák hőhidat okozó beágyazódásával, és a lakóteret sem csökkenti a belső oldali kiegészítő szigetelés. A szarufák feletti tetőtérszigetelés készülhet kőzetgyapot lemezzel is. Léteznek például olyan kőzetgyapot lemezek, amelyek nemcsak a megfelelő hőszigetelést biztosítják, de kellően szilárdak is ahhoz, hogy a szarufák fölé beépítve elbírják a tető terhét. A szarufák feletti szigetelésre megfelelő a hungarocell lemez is, amiből létezik grafitos is. A grafitos adalékanyaggal ellátott lemezek jobb hőszigetelő képességükkel lehetővé teszik, hogy a 28-30 cm helyett már 24-25 cm vastagság is garantálja a javasolt hőszigetelési értéket, ám mindenképpen vizsgáljuk meg az ár-érték arányt, mert nem olcsók.
Hozzászólások