Csongrád napfényes városai

Csongrád napfényes városai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Több mint kétszáz műemlékével vonzó utazási célpont e sík alföldi táj, a már-már mediterrán Csongrád megye, ahol különös élmény barangolni a modern világvárosi szerkezetet ötvöző Szegeden, megismerni szép, patinás városait – Hódmezővásárhely, Szentes, Makó – és az évezredes kultúra napjainkra ragyogó formában újjászülető emlékeit.

csongradnapfenyesvarosai 720


„Szeged szebb lesz, mint valaha”
Ferenc József császár híres szavai 1879-ben hangzottak el, meglátva a tiszai árvízben majd’ teljesen elpusztult várost. Öt év múlva a romok helyén szép, palotás, sugár-és körutas belváros született, amelyhez Berlin, Bécs, Brüsszel, London, Párizs, Róma is jelentős pénzügyi segítséget nyújtott. A Fogadalmi templom építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880-ban határozták el a városatyák, s 1930-ban szentelték fel. Tervezője Schulek Frigyes, a Halászbástya alkotója, a párizsi Sacré Coeur-bazilika mintájára fehér kővel kívánta burkolni, végül az olcsóbb lombardiai tégla-architektúrával valósult meg. A 282 négyzetméteres kupolafreskó szimbólumait, a négy sarkalatos erényt Patay László készítette el újra 2000-ben. A dóm az 1929-1932 között született egyetemi épületekkel és a püspöki palotával mára a szegedi városkép jellegzetes eleme. Az építészet forradalmian új szelleme, a szecesszió is helyet kapott a város akkori építészetében, igaz, legfeljebb csak a beépítetlen sarkokon, foghíjakon, de a közel félszáz bérpalota, lakóház, egy-két szobor mára az egységes eklektikus városkép jellegzetes ikonja. Jelen van a lechneri, a népművészeti alapokra épülő éppúgy, mint a bécsi, berlini vagy a helyi építőmesterek munkái. E tizenhét szépséges szecessziós épület megújuló homlokzata a városlakók és a turisták kedvelt látnivalói. A városközpont közel egy évtizede történt felújításáért, a kulturális örökség megóvásáért Szeged kiérdemelte az Europa Nostra Alliance díjat is.

Hagyományőrző kisvárosok
Egyik legsajátosabb alföldi városunk, Hódmezővásárhely igazi sétálós-múzeumos város, Bródy Sándor illette egykoron a „Paraszt Párizs” jelzővel. Népi-polgári kultúrája, hagyományai, összetartó közössége erősen meghatározza hangulatát, utcáit járva minuntalan a vásárhelyi téglaépítészet hőskorának emlékeibe botlunk – Tornyai Múzeum, árvízvédelmi fal, csomorkányi templomrom, járdák, lakóházak. Kihagyhatatlan látványosság az Ybl tervezte Városháza, a Fekete Sas Szálló, a mór zsinagóga és a Tornyai Múzeum, benne a környéken megtalált, az i. e. 5. évezred első felében virágzó tiszai kultúrából származó kökénydombi vénuszszal. Szentes egyedi arculatát a várost átszelő Kurca folyó jelenti, turisztikai látványossága a Szent Anna templom, a városi könyvtárként működő neoreneszánsz zsinagóga és a Koszta József Múzeum. Makón járva a patinás történelmi városközponton túl számos Makovecz alkotással találkozhatunk, legismertebb közülük a város színháztermét is magába foglaló kulturális központ, a Hagymaház és a Hagymatikum fürdőkomplexum. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti emlékpark számos izgalmas helyszínt rejt, közöttük Szer mezőváros bencés monostorát.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.