Festői Helyek a Duna mentén

Festői Helyek a Duna mentén

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hegység, dombság és síkság tagolta felszínével lenyugöző természeti szépségek, középkori és barokk kastélyok, művészeti kincsekben bővelkedő hangulatos városok, és izgalmas kirándulások helyszíne Pest megye. Festői tájaival és településeivel nemcsak földrajzi értelemben vévé középponja hazánknak.

festoihelyekadunamenten 720


Ezerarcú Dunakanyar
A Dunakanyar az ország egyik legcsodálatosabb panorámáját tárja elénk. A hegyek közé szorított folyó mentén műemlékekben gazdag kisvárosokban, festői szépségű tájakban gyönyörködhetünk. A Visegrádi Királyi Palota 350 szobájával, reneszánsz udvarában a Herkuleskúttal közkedvelt látványosság. Dobogókőt túraútvonalai, barlangjai, a Börzsöny, a Pilis és a Naszály lankás hegyoldalai gazdag kirándulóhellyé teszik. Szunnyadó vulkáni csúcsok, szurdokok, különleges sziklaalakzatok, szakadékszerű völgyek és a számos vadrezervátum együttesen alkotják természeti értékeit.

Kanyargó pincesorok, romtemplom
A Zsámbéki-medencében szelíd dombok és hegyek ölelésében hagyományos képüket megőrző falurészek, középkori romok és 19. századi kisnemesi kúriák idézik a múltat. Budajenő és Páty eleven fákkal, bokrokkal és fűvel fedett kanyargó pincesora a színes falakkal, ajtókkal, kőburkolatú homlokzatokkal lebilincselő látvány. Zsámbékon egészen kis helyen megannyi korszak különös szépségű műemléke sorakozik: a későromán Romtemplom, a Zichy kastély, Török-kút és Tájház. A Zsámbéki Szombatok Művészeti Fesztivál és Nyári Színház a legrangosabb nyári művészeti rendezvények egyike.

JELTORONY
PUSZTAVACS. Magyarország földrajzi középpontját egy tizenegy méter magas torony jelzi, Kerényi József Péter Ybl Miklós-díjas építész munkája. A nyolcszögű, vörösfenyő borítású gúlán aranyszínű félgömb, rajta toronycsúcs jelöli a pontot.

LÁMPAMÚZEUM
ZSÁMBÉK. Az 1800-as évek olajpumpás világítóeszközei, mécsesek, ipari, háztartási, olaj- és petróleumlámpák, régi kínai vázából készült lámpa, Zsolnay-majolika, meisseni porcelán talpú petróleumlámpa… A több mint ezer darabos gyűjteményt a GUINNES Rekordok Könyve is megemlíti.

SZŐNYI EMLÉKHÁZ
ZEBEGÉNY. Itt élt és alkotta posztimpresszionista dunakanyarbeli tájképeit Szőnyi István festőművész. Bepillanthatunk egy már nem létező világba, megismerjük a műhely, a műterem nézőktől elzárt relikviáit, átérezhetjük e különleges hangulatú hely szellemét.

SK ANZEN
SZENTENDRE. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a környék legnépszerűbb látnivalója, amely a teljesség igényével mutatja be az ország legfontosabb néprajzi egységeit. Épületei, berendezési tárgyai pótolhatatlan, eredeti értékek a 18. század végétől a 20. század közepéig.

A NÉGYTORNYÚ VÁROSRÁCKEVE
A Csepel sziget „fővárosa”-ként is emlegetett Ráckeve értékeit a tájegység változatosságán túl a különböző nemzetiségek együttélése adja. Első virágzása a rácok, avagy szerbek betelepülésével kezdődött, majd német telepesek növelték a lakosságát. Ráckevét négytornyú városnak is nevezik, hiszen szinte mindenhonnan látszik a régi Városháza tűztornya, és a három templomtorony.

TÁJHÁZAK ÓCSA
Az Öregfalu központjában, a román stílusú Árpád-kori templom mellett nádfedeles épületegyüttese ad otthont egy egyedülálló néprajzi kiállításnak. Jórészt helyben gyűjtött használati tárgyak, munkaeszközök, ruhák és bútorok, ma is működő kenyérsütéshez használt eszközök a száz, kétszáz évvel ezelőtt élt ócsai emberek mindennapi életét tárják elénk, autentikusan.

MŰVÉSZTELEP GÖDÖLLŐ
A magyar szecesszió központi iskolája működött itt 1901–1921-között. Alapítói olyan művészetet akartak létrehozni, amely a magyar nép ősi motívumkincseiből táplálkozva megszünteti a hagyományos polgári művészetet. Sokan családostul Gödöllőre költöztek, gobelin-, szőnyegszövő- és szobrásziskolát alapítottak. Házaikat a Városi Múzeum Szecessziós túráin tekinthetjük meg.

Gödöllő és környéke
Gödöllőn áll a Grassalkovich-kastély, hazánk kastélyépítészetének impozáns barokk műemlékegyüttese. A magyar uralkodók pihenő rezidenciájaként működött egykor, innen ered a városban máig élő Erzsébet királyné – Sisi-kultusz. Máriabesenyő zarándoktemploma vagy a fóti négy tornyos, gazdagon díszített arab-mór stílusú templom és a Fay Présház (ma vendéglő), a reformkor egyik kiemelkedő szellemi központjaként írók, költők kedvenc gyülekezőhelye volt, látni- valók csokrát kínálja.

Az Alföld kapuja
A fővárostól délkeletre, Cegléden áll Közép-Európa legnagyobb református Nagytemploma, Hild József munkája. Nem messze tőle Ócsa 62 portából álló falurésze igazi néprajzi csemege, több száz éves településszerkezetével. Ráckeve környékén a Kiskunsági Nemzeti Park csábítja az ökoturistákat. A kisváros híres műemléke a Savoyai-kastély késő barokk épülete, ma rendezvényhelyszín.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.