Százra is tehető az országban az ablakokat, ajtókat gyártók, forgalmazók száma. Széles skálán mozog a minőség és az ár is, ezért a kívülállónak nem könnyű eligazodni a hatásos marketingfogások közepette, a cégek ugyanis más-más pontokra helyezik a hangsúlyt.
Mit tud a jó ablak?
Az építésnél, felújításnál kiemelt figyelmet kell fordítanunk a megfelelő nyílászárók kiválasztására, mert ezen is múlik a lakás hő- és hangszigetelése, energiavesztesége, hiszen az ablakokon – szemben a többi épületszerkezettel – kétirányú az energiaáramlás.. Pusztán csak az árakat tekintve nem ajánlatos döntenünk, olykor a márkanév sem elegendő, inkább hagyatkozhatunk a műszaki tartalomra, a fizikai mutatókra.
Uf, Ug, Uw… mit is jelentenek a nem szakmabeliek számára a rejtélyesnek tűnő paraméterek? Az épületszerkezetek hőáteresztő képességét az úgynevezett U érték mutatja meg, amely minél kisebb, annál jobb a hőszigetelő képesség, annál nagyobb az energiamegtakarítás. Az Uframe (Uf) a tokszerekezet mutatója. Az üvegezésre az Uglas (Ug) érvényes. E kettőből és felületi arányukból tevődik össze az Uwindoss (Uw). Egyes eladók hajlamosak csak az üveg értékét hangsúlyozni, mert az látványosan alacsony értéket mutat, vagy különböző méretű ablakokra is ugyanazt az értéket adják meg. Ezeket a cégeket jobb elkerülni, mert ajánlatuk komolytalan. Üvegszerkezeteknél válasszuk az Ug 0,6 W/m2K körüli értékűeket, amely elérhető kétrétegű, nemesgázzal töltött üveggel, de ha még jobb értékre vágyunk, keressünk háromrétegű, gáztöltésű, bevonatos üveget. Tokszerkezetből válasszunk az Uf 1,1 W/m2K alatti minőségű vázakat, mert ezek közelében már nem tapasztalunk kellemetlen hidegérzetet.
A mai nyílászárók legfontosabb része maga az üvegezés, ami lehet két-, vagy háromrétegű, nemesgáztöltésű és lágyfém-bevonatos. Az üvegeket alumínium vagy alacsonyabb hővezetésű nemesacél távtartó választja el egymástól, speciális butilkaucsuk műanyaggal ragasztva, egyben megszakítva a hőhidat. Az üvegek közti légrést argon vagy a még annál is jobban hőszigetelő (rossz hővezető) kripton gázzal töltik fel. A belső két üveg kifelé néző felületére Low-E (alacsony átbocsátású) lágyfém-bevonatot visznek fel gyárilag, ami visszaveri a helyiségből távozni akaró hősugarakat. Az ilyen üvegezés 0,5-6-os Ug értéket is elérhet. Megfelelő profillal a teljes ablak Uw értéke leszorítható a 0,9 alá, a fokozottan hőszigetelt, illetve a passzívház kategóriának megfelelő mutatóra.
Bevonatok, fóliák és résszellőzés
Kérésre az ablakkészítők különböző fényvédő, hővisszaverő és üvegtörést gátló különleges fóliákat kasíroznak a nyílászárók belső és külső üvegeire, amelyekkel védhető a lakás a túlzott felmelegedéstől, a bútorokat, szőnyegeket kifakító ultraibolya sugárzástól, és a nem kívánatos látogatóktól. A levegő be- és kiáramlásának lehetőségét a csúcskategóriájú ablakoknál a profilokra épített többszörös szilikon gumitömítés akadályozza meg. Mivel a légzárás túl jó, előfordulhat, hogy a levegő mesterséges bevezetésére van szükség, amit résszellőzőkkel érnek el. Az egyik típus a vasalat részeként úgy működik, hogy ha 45 fokban elfordítjuk a kilincset, fent a szárnyon 2-8 mm-t enged, így szellőzhet a helyiség. Létezik olyan vasalat, amely lehetővé tesz olyan nyitást, hogy a szárny a tok síkjára merőlegesen párhuzamos állásba mozdul el a toktól, az ablak minden részén kb. 6 mm-re. Így sokkal hatékonyabb légcsere jön létre: a meleg levegő felül távozik, alul pedig bejön a hideg levegő. A résszellőzés további előnye, hogy a szellőzőállás kívülről egyáltalán nem látható, ezért kevésbé kelti fel a betörők érdeklődését. A nyitott vagy buktatott ablak természetesen nem számít biztonsági állásnak, a négy gombafejes vasalattal ellátott résszellőző állásban lévő ablakon azonban pajszerrel sem könnyű bejutni, ezért ugyanabba a kitűnő biztonsági fokozatba sorolják, mint a zárt állapotú ablakot. A higroszabályozású résszellőzők – érzékelve a belső levegő páratartalmát – ennek függvényében engedik be a levegőt a lakásba. Ebből van lezárható és nem lezárható, nyílt égésterű gázkészüléknél csak ez utóbbi használható.
Fa, műanyag, vagy fém profilú ablakot vásároljunk?
Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, jól elkészítve mindegyik megfelel a mai magas elvárásoknak. A választás inkább lehet ízlés, illetve anyagi megfontolás kérdése. A fa nyílászáróknál az anyag természetességét hangsúlyozzák. Arra kell ügyelni, hogy a keret és szárny profil megfelelően szárított, több rétegben ragasztott, hossztoldás-mentes legyen. A borovi fenyő a leggyakrabban használt anyag, mely épületfaként tökéletes, de nyílászáróként nem elég hosszú az élettartama. A legtartósabb a jó hőszigetelő lucfenyő vörösfenyővel és alumíniumborítással kombinálva. Komolyabb védelemnek számít, ha a keret teljes külső felülete porszórt alumíniumborítással készül.
Kedvező áruk, könnyű kezelhetőségük következtében mára leginkább a műanyag profilok terjedtek el. Változatos, sokszínű, minden oldali fóliázással is megrendelhetők bizonyos felárral, de az esztétikum másodlagos kérdés. Fontosabb, hogy a műanyag profil erős legyen, évtizedeken át deformálódás nélkül viselje a két-három rétegű üvegezést. Az A kategóriás jó profil megfelelő falvastagságú műanyagból készül. A komoly ablakgyártók négy fejes hegesztőgépet használnak, ami egyszerre egyesíti az ablak négy sarkát, így a hibalehetőség minimálisra csökken. Fontos jellemző az ablak, ajtó profilvastagságát jelentő beépítési mélység. Ez többnyire egyenes arányban nő a légkamrák számával, de nem szabad, hogy a falvastagság csökkenésével járjon! A kamrák (légzáró rétegek) száma az ablak hőszigetelését meghatározza, minél több van belőle az ablak belső és külső felülete között, annál jobb a hő- és hangszigetelés értéke. A hat-hét kamrás, 70-80 mm profilszélességű ablakokkal sikerült leszorítani az U értéket a hővédő üvegezés értékéhez közeli szintre, ezért az öt légkamra alattiakkal fenntartással bánjunk. Tartsuk szem előtt azonban, hogy elsődleges a profil vastagsága, az ablaktok szélessége, az úgynevezett beépítési mélység, illetve a tok külső és a kamrákat elválasztó falaik vastagsága, s csak utána a kamrák száma. Egyes gyártók különösen jó hőszigetelést érnek el a nem nagy kamraszámú profilok szigetelőhabbal való megtöltésével. A szélesebb profillal stabilabb és biztonságosabb az ablakszerkezet, és ha már itt tartunk, vásárláskor kérdezzünk rá a vasalat minőségére, milyenségére (hibásműködés-gátló megléte, erősített biztonsági vasalat, rejtett vasalat), mert ettől a szerkezeti elemtől függ az ablak működése, terhelhetősége, merevsége és részben a betörésbiztonsága. Sokat számítanak a lezárható kilincs kialakítások, az ablakprofil közepi gát, megakadályozandó, hogy a betörőszerszám elérje a vasalatot. Tartósság, design tekintetében a műanyag-alumínium ablakprofilok képviselik a jobb minőséget.
Hozzászólások