Családi ház, harmóniában a kerttel

Családi ház, harmóniában a kerttel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A telek L-III-SZ-1 jelű építési övezetben fekszik. Területe 1113m². A terep gyakorlatilag síknak tekinthető. A telek vezetékes ivóvízzel, elektromos energiával, közcsatornával és földgázzal ellátott. A szomszédos telkek a tervezés idején még beépítetlenek voltak. Az utca szemben lévő oldalán sorház áll.

 

 

Engedyné Juhász Veronika

 

1133 Budapest, Hegedűs Gyula utca 89/A. V.2.

 

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

A diplomám megszerzése óta munkahelyemen elsősorban régi épületek korszerűsítésével, felújításával, bővítésével, védett épületek építészeti értékeinek őrzésével foglalkozom. Több mint húsz éves magántervezői tevékenységem alatt számos családi házat, nyaralót, tetőtérbeépítést, épület átalakítást terveztem elsősorban Pest megyében és Budapesten. Az utóbbi időben magántervezői tevékenységem keretében is több régi épület felújítását készítettem elő, de a legnagyobb kihívást továbbra is a családi házak, lakóépületek tervezése adja, hiszen itt családok életének keretét kell kialakítani úgy, hogy az épület az esztétikai követelmények kielégítésén túl a lakók mindennapjaihoz igazodjon, alkalmas legyen az idővel változó funkcionális igények követésére is. Munkáimat számítógépen, DataCAD program segítségével rajzolom. Szükség szerint 3D-s modelleket is készítek a könnyebb érthetőség érdekében.

 

 

 

Nappali + 3 szoba: 122,50 m²

 

Pince: 32,40 m²

 

Teraszok: 58,24 m²
Bruttó beépített alapterület: 213,14 m²

A telek L-III-SZ-1 jelű építési övezetben fekszik. Területe 1113m². A terep gyakorlatilag síknak tekinthető. A telek vezetékes ivóvízzel, elektromos energiával, közcsatornával és földgázzal ellátott. A szomszédos telkek a tervezés idején még beépítetlenek voltak. Az utca szemben lévő oldalán sorház áll.

A helyi építési előírások figyelembevételével az épület szabadon álló formában került elhelyezésre. Mivel az övezetben gépkocsitároló csak az épülettel egybeépítve létesíthető, ezért az a rámpán való közlekedés elkerülése érdekében a földszintre került.

Az épület összetett alaprajzának kialakulását több szempont indukálta: A tulajdonosok a lakást a kerttel szoros kapcsolatban kívánták lakni, ezért a lakóhelyiségek és a konyha a kertre szerveződnek. Az utca felé az előtér és a gépkocsitároló nyílik. A telek tájolása tette szükségesé két terasz kialakítását, hogy a forró nyári délutánokon is legyen kellemes kiülési lehetőség. Az egykori falusi lakóházak léptéke-, jellemző oromfalas kialakításuk visszaidézése érdekében az épületek oromfalai a parasztházak hagyományos méreteit követik. Az oromfalak a parasztházak hagyományos szerkesztésével azonban csak szűk terek kialakítását tették volna lehetővé, így a traktusok fokozatos tágítása adta azt a megoldást, amiben az építtetők által kért program megfelelően kialakíthatóvá vált, ugyanakkor az elképzelt külső is megvalósítható volt. Az épület megjelenésével nem szerettük volna a régi falusi lakóházakat másolni, csupán a régi értékekből a mai kor számára is praktikus, szép formák közül visszaidézni azokat, amelyek megfeleltethetők korunkkal.

Az alaprajz három egységet tartalmaz. Az első a bejárati előtéren át közvetlenül megközelíthető étkezőből és a vele egy légtérben, de funkcionálisan jól elkülöníthető konyhából, valamint az étkezőből nyíló kamrából és háztartási helyiségből áll. Az előtérből nyílik egy mosdóval felszerelt WC is. A második egységet a nappali jelenti a teraszokkal. A harmadik egység az intim terület három hálóval, gardrobbal és kényelmes méretű fürdővel. A közlekedő méretei alapján és a közlekedőt a nappalival összekötő nagy nyílás segítségével a nappali térbővületeként is hasznosítható.
A gépkocsitároló alá kerül a pince. A pince és a padlás egymás fölött elhelyezkedő

egykarú lépcsőkön keresztül közelíthetők meg.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.