Nagyközség, városi rangon

Nagyközség, városi rangon

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Budakeszi a főváros és a budai hegyek ölelésében szépen meghúzódó település. A két Árpád-kori falucska, Alkeszi és Felkeszi összeolvadásából született, mai arca - a településpolitikának köszönhetően is - híven tükrözi múltját. A török hódoltság után betelepült német családok házaiból álló négy-öt párhuzamos hosszú utca jelenti ma Budakeszi rendkívül értékes, és szerkezetében szinte tökéletes épséggel fennmaradt történelmi településközpontját. A falut körülölelő hatalmas erdőségek - Vadaspark, máriamakki magaslat, a híresen jó levegő - miatt már száz éve tért hódított a falusi turizmus. Szemereki Zoltán, Budakeszi polgármestere, valamint Csutiné Schleer Erzsébet, Budakeszi főépítésze arról szól, hogyan teszik településüket otthonossá az ott lakók és a letelepülni vágyók számára.

 

 

- Budakeszi rendkívül hagyománytisztelő település, ezért különösképpen vigyázunk rá, hogy túlságosan nagy hatás ne érje, hiszen annak káros szociológiai, építészeti és kulturális következményei lehetnek - mondja Szemereki Zoltán polgármester. - Megemlíthetném erre az 1946-os kitelepítést. Az elmúlt negyven évben a fővárosi lakásszerzés jogi nehézségekbe ütközött, így az agglomerációs települések begyűjtötték az értelmiséget. Ennek köszönhetően Budakeszin az iskolázottsági szint rendkívül magas: a 18 éven felüliek hatvannégy százaléka érettségizett, a 25 év felettieknél pedig harminc százalékos a főiskolát-egyetemet végzettek aránya.

 

- Mi minden kell ahhoz, hogy az emberek otthonuknak érezzék azt a települést, ahol élnek?

 

- Négy nagyon fontos kritériumot tudnék erre említeni: az első természetesen az, hogy mindenki olyan házban, lakásban éljen, amely megfelel az elvárásainak, amelyben jól érzi magát. Másodszor, hogy a munkahelye, a gyermekintézmények ne legyenek túl távol otthonától. Harmadrészt egy településnek biztosítania kell lakói számára a szabadidő kellemes eltöltésének lehetőségét is. Végezetül minden település lakói elvárják, hogy helyben megvásárolhassák a számukra szükséges termékeket. Úgy vélem, Budakeszi mind a négy említett kritériumnak megfelel.

 

- Milyen módon tudja az önkormányzat befolyásolni az építkezéseket?

 

- Öt évvel ezelőtt indult el a Virágos Budakesziért mozgalom, amely arra sarkallja az embereket, hogy ne csak lakásukat, házukat tartsák rendben, hanem tágabb környezetüket is. A nyugat-európai gyakorlat szerint a kisvárosok utcáit gyakran teljes egészében lebetonozzák, mi azonban arra törekedtünk, hogy a betonozott sávok között zöld, füvesített, virágokkal beültetett részeket is hagyjunk.

 

Budakeszin a településfejlesztési bizottság a - 90-es évek elején kiírt egy pályázatot, miszerint százezer forintot lehet nyerni, ha a tulajdonos a ház homlokzatát az eredeti stílusban állítja helyre. Ez évente ugyan csak egy-két épületet jelent, elsősorban az ízlés- és szemléletformálás miatt mégis fontosnak tartjuk. Ebben kiváló partnerünk a település főépítésze, aki közel tíz éve befolyásolja szépérzékével a település arculatát.
Budakeszin 1993-tól meghatároztuk az általános, a részletes, és a rehabilitációs rendezési terveket, előírva bizonyos kötöttséget a homlokzatmagasságra, beépítési százalékra, tetők dőlésszögére, burkolásminőségre. Ezek megkövetelése pozitívan befolyásolja a településképet. Ezen túlmenően a mezőgazdasági céllal létrejött, majd a hetvenes években üdülőzónaként működő vékony, nadrágszíj-parcellák élettérré alakítására is ki kellett dolgoznunk egy koncepciót: 1500 négyzetméterben definiáltuk a minimális teleknagyságot, amelyen építkezni lehet. A telkek jobb eladhatósága érdekében törekedtünk arra is, hogy a még nem beépített területeket is közművesítsük.
- Budakeszi idén megpályázta a városi rangot.
- A városi cím manapság két okból lehet vonzó. Egyrészt, ha ebből anyagi előny származik - Budakeszin a vállalkozók személyi jövedelemadója másfélszerese a kisvárosi átlagnak, nem ez motivált tehát bennünket. A másik ok már inkább, az, hogy jól kiépült intézményrendszerünk van, kiérdemeltük az ennek megfelelő államigazgatási státust is, például hogy az építéshatósági döntésekben önállósághoz jussunk.
- Ön szerint mennyire - és miért - érzik otthonuknak Budakeszit az ott élő emberek?
- Azt gondolom, hogy ha nem éreznék annak, akkor nem élnének itt, és nem növekedne évente körülbelül százzal a beköltöző új családok száma. A település népességmegtartó képessége miatt is megérett a városi rangra.
Csutiné Schleer Erzsébet, Budakeszi főépítésze a település fejlődéséről, szerkezetéről beszél:
- Mára a néhány évtizeddel ezelőtti párezres lakosszám tizenháromezerre emelkedett. Ezt a népességnövekedést új településrészek, új utcák születése kísérte. Az utóbb épült családi házak kiterjedt szövete erényeivel és hibáival együtt híven tükrözi a mai magyarországi magánerős lakásépítés teljes keresztmetszetét. A bölcsen végiggondolt, megtervezett és megvalósított otthonteremtéstől az ügyetlen alaprajzi és szerkezeti megoldásokat palástoló, múló divatú - pénznyelő - részlethalmozásig, a külső és belső terek jó arányú, takarékos, nemes anyaghasználatú harmóniájától az építtetői és műszaki tévedések szomorú-, és vígjátékáig minden megtalálható.
Magasabbra emeli a mércét a kritikus szem, ha az új épület a régi házak sorába, azok átalakításával vagy pótlásával épül. A történelmi faluközpontra vonatkozó rehabilitációs rendezési terv meghatározza az új építések főbb szabályait, alapvető, befoglaló paramétereit. Mindez a régi értékek mentése és az új értékek létrehozása érdekében történik.
A ma épületének nemcsak a mai életformát kiszolgáló alaprajzi rendjében, korszerű felszereltségében, de külső megjelenésével is őszintén vállalnia kell a kor építészetének sajátosságait. Hiszen egy élő utcaképben nincs szükség álságos díszletekre, kulisszákra. Ámbár az sem ildomos, hogy egy új jövevény úgy csöppenjen a törzsasztalhoz, hogy üdvözlésképp végigsértse a régi társaságot.
Ezért, ha egy történeti értéket hordozó utcaképben egy foghíj beépül vagy új köntöst kap, szükség van - a rendezési tervi szabályok keretein belül is - az építtető intelligens mértéktartására. Akkor is, ha ez gyakran ütközik gazdasági érdekeinek egyhangú érdekérvényesítésével. Ezt a jó tervező a gazdag fantázián kívül, kifinomult ízlésvilággal és építészeti alázattal tudja követni.
Az intenzíven fejlődő Budakeszin mindezekre továbbra is szükség van, hisz a régi rendezési tervek felülvizsgálata lassan befejeződik, amely újabb területek belterületbe vonását jelenti.
Az utóbbi öt évben benépesült Barackos lakóterület és a Kukoricás most kezdődő, lakópark jellegű, zártsorú beépítése után a falu nyugati határában lévő kárpótlási földek és a korábban víkendházas Makkosmária jelentenek majd idővel - a területek megfelelő infrastrukturális előkészítése után - újabb lehetőséget a lakóházak és üdülők építésére.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}