A sokszínű Angyalföld

A sokszínű Angyalföld

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Munkáskerület. Hosszú évtizedeken keresztül ezzel a megkülönböztető jelzővel illették Angyalföldet, és nem alaptalanul, hiszen rengeteg ipari létesítmény, gyár, üzem működött itt. Emiatt tömegével épültek a munkáslakások, majd az ötvenes-hatvanas években a mintalakótelepek. A változások (a nagyüzemek jelentős része vagy külföldi kézbe került, vagy kisebb cégekké aprózódott) a lakásállomány szerkezetén is tetten érhetők. Az önkormányzat arra törekszik, hogy a XIII. kerület az itt élők számára ne csak lakóhelyet, hanem igazi otthont is jelentsen. A - lakni, dolgozni, kikapcsolódni ugyanott" elv alapján készülnek a településfejlesztési programok, és ebben az irányban halad az infrastruktúra kiépítése is. Kérdéseinkre dr. Tóth József polgármester és Fegyverneky Sándor főépítész válaszol.

 

 

- Elöljáróban el kell mondanom, hogy Angyalföld a maga közel 115 ezres lakosságával a főváros negyedik legnépesebb kerülete - mondja dr. Tóth József polgármester.

 

- Ez persze a lakások számában is megmutatkozik. Sajnos a lélekszám egyre csökken, ami a születésszám visszaesése és az agglomerációba költözés mellett azzal is magyarázható, hogy nem épül annyi új lakás, amennyire tényleges igény mutatkozna.

 

Ennek ellenére az elmúlt néhány évben a főváros legdinamikusabban fejlődő kerületei közé tartoztunk: az ipari tevékenység visszaszorult, a szolgáltatóágazat előtérbe került. Ehhez kapcsolódik továbbá egy alaposan átgondolt településfejlesztési koncepció.

 

A kerület hatvanezer lakásából 8300 van önkormányzati tulajdonban. Ez utóbbiak jelentős része alacsony komfortfokozatú, átlagos alapterületük nem haladja meg a 30 négyzetmétert. E lakásokban nagyrészt olyan emberek laknak, akik saját erőből képtelenek voltak megvásárolni otthonaikat, és rossz anyagi helyzetük miatt egyéb támogatási formákra is rászorulnak.

 

Az önkormányzat a kerület lakásvagyonát egységes értékként kezeli, és a magántulajdonban levő lakások állapotát is figyelemmel kíséri. Létrehoztunk egy kamatmentes, úgynevezett társasházi kölcsön-konstrukciót, amellyel a nem önkormányzati tulajdonú épületek felújítását, állagmegóvását kívánjuk segíteni. Ezt a támogatást most a szövetkezeti lakásokra is kiterjesztjük.
A magánszemélyek otthonteremtését is kamatmentes kölcsönnel támogatjuk, ami leginkább az első lakás megszerzéséhez nyújt segítséget. Egyetlen feltétele, hogy csak kerületi, illetve a kerületbe költöző lakosok vehetik igénybe.
A családokat úgy tudjuk segíteni az otthonteremtésben, hogy a három- vagy annál többgyermekes szülők 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást és 800 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaphatnak.
Az önkormányzati tulajdonú épületek esetében folyamatosan végzünk úgynevezett épületanalízist, amely megállapítja, mely házakon kell karbantartási munkákat végezni, hol szükséges átfogó felújítást végrehajtani, illetve mely épületeknél indokolt a bontás.
Olyan lakbérstruktúrát alakítottunk ki, amely gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a bérleti díjak fedezzék az üzemeltetés költségeit. Nálunk például az összkomfortos és a komfortos lakások lakbére gyakorlatilag azonos, amit az indokol, hogy a roppant magas távhődíjak miatt az összkomfortos lakások iránti kereslet alaposan visszaesett.
A fővárosban egyedül nálunk működik az úgynevezett - Lakásért életjáradék - előtakarékosságért lakás" kezdeményezés, amelynek keretében az egyedülálló idős embereknek az önkormányzat lakásuk fejében életjáradékot biztosít, és elhalálozásuk esetén az ingatlant olyan fiatalok vásárolhatják meg kedvezményesen, akik megfelelő előtakarékosságot tudnak felmutatni.
A szükséges számú lakás felépítéséhez az önkormányzatnak nem elegendőek a forrásai, ezért úgynevezett - telekért lakás" konstrukció keretében a beruházó és építő cégeknek építési telket biztosítunk, amelynek vételárát ők kész lakásokkal egyenlítik ki. Ez jó a vállalkozásoknak, hiszen az önkormányzat így biztos vevő a számukra, és jó az önkormányzatnak is, hiszen gyarapodik az értékesíthető lakásvagyon.
Létrehoztunk egy vagyonkezelő részvénytársaságot, amely amellett, hogy a piaci feltételek mellett gazdálkodik az önkormányzat ingatlanvagyonával, önállóan is épít lakásokat és értékesíti azokat. Õsszel egy 120 lakásos lakótelep készül el kivitelezésükben. Szorosan idetartozik, hogy az elmúlt időszakban - az országos tendenciának megfelelően - ugrásszerűen emelkedtek az ingatlanárak Angyalföldön. Új-lipótvárosban például még a régi, romos lakások is 200 ezer forint feletti négyzetméteráron értékesíthetők, a Vizafogón a panelházakban is 120-160 ezer forintot adnak egy négyzetméterért, míg a kertvárosi részen 15-20 millióért cserélnek gazdát a viszonylag kis telkek, amelyeken építkezni lehet.
Ha csak a statisztikai adatokat vesszük, a közel 120 ezer lakosra jutó 60 ezer lakás igen jó arányt mutat, de rengeteg lakást adtak bérbe a tulajdonosok iroda céljára, hiszen a kerület kedvező fekvése, infrastruktúrája vonzza a vállalatokat. Ám minden irodának kiadott lakás az otthonteremtés lehetőségeit rontja.
Jelentős gondunk a tömbrehabilitációk megoldása, hiszen adataink szerint a kerület lakóépületeinek felújítása mintegy 45 milliárd forintba kerülne. A lakásprivatizációból származó bevételből egy jelentős összeget elkülönítettünk erre a célra, ám ez a szükséges kiadásoknak csak egy kis részét fedezné. A teljes összeg - megítélésünk szerint - csak állami forrásokból vagy külföldi pénzeszközök bevonásával lehetséges.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}