A – szuglyó”, másképpen – zugla” a múlt századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett. E feltevés alapján írja a Magyar Nyelvőr 1910-ben: – A mi rejtélyes Zuglónk tehát annyit jelent: a pesti határnak egy kis sarka, zuga.” Hogy nyelvtörténetileg megállja-e a helyét ez a megállapítás, nem tudni, mindenesetre az idő messze meghaladta ezt az elnevezést.
Zugló területe sokáig lakatlan volt, tulajdonképpeni bölcsője a Herminamező, az első lakók a XIX. század első felében itt telepedtek le. A városrész sok bolgárkertésznek adott otthont, a legutolsó ilyen telepek még az 1940-es években is léteztek
a környéken. A városrész népszerűsége azonban kiszorította a kertészeteket, helyüket remekbe szabott villák és nyaralók foglalták el, melyek közül nem egy ma is műemléki értékkel bír, olvasható a zuglói helytörténészek által összeállított lexikonban.
Zugló a maga 130 ezer lakosával a főváros harmadik legnépesebb kerülete, építészeti örökségével, múzeumaival, középületeivel, parkjaival, gyógyfürdőivel Budapest egyik kulturális, idegenforgalmi központja. Máig kedvelt lakóterület, mert elkerülték
a nagyobb ipari üzemek és gyárak.
Ez a népszerűség talán már túlzás is, hiszen az elmúlt években a csendes, kertvárosi környezetben egyik hónapról a másikra nőttek ki a földből a tizenhat lakásos, többemeletes társasházak. Rátonyi Gábornak, amikor elindult a polgármesteri választáson, egyik indítéka éppen az a lakossági óhaj volt, hogy megálljt kell szabni
az égig nyújtózkodó építési kedvnek. Az önkormányzat képviselő-testülete – hoszszas egyeztetés után – elfogadta a Keleti Szabályozási Tervet, mely 25-30 százalékkal csökkenti a lakóépületek magassági mutatóit s a telkek beépíthetőségét.
Az önkormányzat rendelkezik ugyan
lakásprogrammal, de eljárt felette az idő, kialakulóban van a korhoz illeszkedő, mely hosszabb távra meghatározza a lakásgazdálkodást. A XIV. kerület még mindig jelentős bérlakásállománnyal rendelkezik, de a mintegy négyezer lakásnak a fele komfort nélküli, elöregedett, felújításra szorul.
A lakbérek a fővárosi kerületekkel összevetve a legalacsonyabbak között találhatók. Az ebből származó bevétel kétszázmillió forint, ugyanakkor a házak fenntartására hétszázmilliót fordít az önkormányzat, a pótlás eléri a félmilliárdot. Az igény óriási lenne mind a szociális, mind a piaci alapú bérlakásokra. December tájékán
adnak át az Erzsébet királyné útján egy ötvenlakásos bérházat, melyet a Széchenyi tervből és saját forrásból finanszíroznak. Fecskeházat is építenek, a kisméretű lakásoknak alacsony lesz a bére, így a fiatal házasoknak módjuk lesz takarékoskodniuk.
A telekvagyon jelentősen csökkent az elmúlt években, az utolsó nagy, mintegy tizenkét hektáros területet a közelmúltban értékesítette
az önkormányzat. Itt épül a Paskál lakópark a maga sokszínűségével, 1300 lakásával, intézményeivel. A polgármester is szívesen szorgalmazná a lakásépítést, de az önkormányzatok többsége a jelenlegi körülmények között vagyonfelélésre kényszerül, az ebből származó bevételeiket működésre – óvodák, iskolák, szociális intézmények, utak, parkok stb. fenntartására – fordítják.
Zuglóban nehezíti a helyzetet a legutóbbi választáskor kialakult helyzet. A kerület polgárai jobboldali polgármestert választottak, de a testület baloldali többségű.
A politikai paletta két oldalán helyet foglaló párt választási programja igen nagy hasonlóságot mutatott, de mostanában többször áthidalhatatlannak tűnik az ellentét.
– A politika lassan gátja a fejődésnek – állapítja meg Rátonyi Gábor, függetlenül attól, hogy a politika melyik pólusát képviseli. A közlekedés, a közbiztonság javítása pedig valóban közös érdek lenne, hiszen Zugló tranzitkerület, jelentős csomópontokkal, illegális árusokkal, növekvő bűnözéssel.
Az önálló közterület-felügyelettel, a térfigyelő rendszerrel kapcsolatos előterjesztéseket azonban sorra elveti a baloldal. Szerencsére akadnak ezzel ellentétes példák is. Teljes volt az összhang a képviselők között akkor, amikor a Fővárosi Önkormányzat mélygarázs- és szuvenírbolt-építési javaslattal állt elő a világörökség részét képező Hősök tere alá – Egyöntetűen nyomták a nem gombot.
A kis – szuglyóból” nagyváros lett, de talán nem veszíti el a maga egyedi, kertvárosi, villanegyed hangulatát. S megszületik a közösségi életnek az a színtere – egy új városközpont – , ahol minden generáció megtalálja a saját kedvtelését. Ahol lesz kávéház és étterem, internetcafé és mozi, sport- és szórakoztató központ.
Hozzászólások