A történelem elmúlt két évezrede során sokszor töltött be határainkat is túllépő központi szerepet Pécs. Voltak hullámhegyek és -völgyek, de az a hír járja: a sikertörténet tovább íródik. Büszkén is vallják tüke pécsinek magukat azok, akiknek családja három nemzedék óta él itt, és legalább egy tőke szőlővel rendelkezett, rendelkezik.
Pécs négy évszázadon át Sopianae néven Pannónia római tartomány keleti részének fővárosa volt, gazdag keresztény múlttal rendelkezik, a középkorban a városfalak akkora területet fogtak körbe, amely a korabeli Bécs terjedelmét is meghaladta. Fontos központnak tartották a törökök: iskolákat, mecsetet, fürdőt építettek. Minden történelmi kor látható, megérinthető emléket hagyott hátra: az ókeresztény sírkamra-együttestől a dzsámiig, a székesegyház római alapokon nyugvó altemplomától a barokk épületekig.
A bányászat ugyan száz éven keresztül rányomta bélyegét, mégsem negatív története ez a városnak. Hatalmas dinamikát kapott a városfejlesztés, az ágazat huszonötezer családnak biztosított megélhetést. Kiépültek a lakótelepek, amelyekre sokan ma már rossz szemmel néznek, de aki a semmiből érkezve élte át az első lakás örömét, az máshogy viszonyul ezekhez az épületekhez, mondja beszélgetőpartnerem, dr. Toller László, Pécs polgármestere, majd így folytatja:
? A 90-es évek elejére amortizálódott a bányászat, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra egy része, és a bányászfeleségek kedvéért létrehozott könnyűipar. Akár a hanyatlás kezdetét is jelenthette volna ez, de szerencsére hat-nyolc év alatt jelentősen túljutottunk rajta. A munkanélküliség a 90-es évek elején húsz százalék volt, most öt százalék körüli. Köszönhető ez a vállalkozó kedvnek, a közel húszezer valós megélhetést biztosító vállalkozásnak.
? 1367-ben itt alapították az első egyetemet, s valamikor a tudomány városaként emlegették, manapság is megállapítható ez?
? Visszatértünk a hagyományokhoz. Nagyívű előrehaladást hozott az egyetem extenzív fejlődése, 1998-ban még tizenkétezer-ötszáz egyetemista tanult itt, ma közel harmincezer. Az önkormányzati és más tanintézményekkel együtt ötvenezer diákunk van, mely önmagában más hangulatot, arculatot kölcsönöz Pécsnek. Követi ezt a tőke is. A város Dunántúl meghatározó kereskedelmi központja, az elmúlt hat évben százharmincezer négyzetmétert meghaladó fejlesztés történt, több mint kétezer-kétszáz munkahely megteremtésével, s ebbe nem számoltuk bele a márciusban átadott Elektro World és Árkád áruházat.
? Hatottak-e a városra a gazdaság más tényezői –
? Természetesen, ma Pécs az ország Budapesten kívüli legnagyobb energiaközpontja, a gázszolgáltatás, az áramszolgáltatás regionális központja, az egyik legnagyobb távhőszolgáltatója. Most veszi kezdetét a város történetének talán második-harmadik legnagyobb beruházása, a 6,8 milliárdos víz- és szennyvízhálózat-fejlesztés a Phare-program keretében. Jó érzés, hogy minden regionalitásra, az erőforrások felkutatására vonatkozó szakmai kutatásban – Debrecennel felváltva – a legerősebb régióközpontnak minősítették az elmúlt öt évben, s a kulturális, szellemi erőforrások megítélésében pedig az elsőnek.
? A tükeség fogalma jól jellemzi a pécsi polgárság hangulatát, ragaszkodását a városához, de van-e, amit hiányolnak az itt élők –
? Pécs víz nélküli város. Nincs folyó, tó, de a környéken – Orfűn, Harkányban, Sikondán, Magyarhertelenden – , tehát 20 kilométeres körzetben van, s ezek a települések ma már szervesen kapcsolódnak a város mindennapjaihoz.
? Sikerül-e megőrizni a város arculatát, van-e pénz a műemlékvédelemre?
? Mindig van, de sosem elég, és ezek a pénzek különböző kezekben vannak. Sokat fordít erre maga az önkormányzat és vagyongazdálkodással foglalkozó cége is. Védjük és feltárjuk a történelmi értékeket. Húsz év után folytattuk a városfal rekonstruálását az alagút után. A belső területeket rendezte az Árkád üzletháztól elkészített egymilliárdos megkerülő út (csak saját forrásból), amely a belső gyűrűjét adja a város közlekedésének, jól lehatárolja a belvárost és a környező városrészeket, egyben össze is köti azokat.
? Eddig csak a sikerekről esett szó, de itt magasodik a város elátkozott, sok-sok évvel ezelőtt kilakoltatott épülete. Rendeződik a sorsa?
? Kezdetekben sokan vitatták a terveinket, kételkedtek a sikerben. Az önkormányzat 2002-re szerezte meg a tulajdonjogot, s ezzel a megoldás gondját is magára vállalta. Mára megjavították a szerkezetét, a 6,8-as földrengést is kibírja, s jó esély van arra, hogy kollégium vagy lakóház funkciót kapjon.
? Lakásépítés, otthonteremtés: minden város továbbélésének záloga.
? Alapvető célkitűzésem a tervszerű lakásgazdálkodás megteremtése, melynek számos részterülete van. 1998-ban 258 fűtéskorszerűsített lakás volt (mérés, elosztás szempontjából), ma több mint huszonhétezer. Elsőként csatlakoztunk a Széchenyi-terv keretében meghirdetett panelprogramhoz, kilencvenkilenc épület 3508 lakásának hőszigetelését oldottuk meg, melyek a városképi hangulatot is javítják.
A szociális lakásépítésben négyévenként négy-ötszáz lakás építését tartjuk indo-koltnak – három cikluson átívelő program keretében – , mivel 3100 igény van tartósan. Minden lehetséges forrást felderítünk, felhasználtuk a Széchenyi-tervet a garzonlakásokhoz, együttműködünk az egyetemmel a Fecskeház-programban, nem oly régen adtunk át százhúsz lakást, mely az építészek elismerését is kivívta, s már az új kormányzat alatt nyertünk el támogatást száztizenhat lakáshoz, melynek építését idén kezdjük el. Mindehhez kapcsolódik a lakásmobilitási feltételrendszer biztosítása: kétszáz lakást vásároltunk meg magánkézből, illetve a bérlőktől.
A magántőke lakásépítését is támogatjuk, két lakóparkhoz kedvezményesen, vagy lakásért adtuk a területet.
A polgármester családja az 1800-as évek elejétől él itt, ő maga sajátos tüke, mert történelmi tévedésként nem Pécsett, hanem Budapesten született. Mindössze néhány napon múlt az egész, de azóta élete minden állomása ide köti. Akárhonnan érkezik haza, s meglátja a város fényeit, megdobban a szíve, s mindig talál valami újat. Azt mondja, ez a hely a napi változások városa.
Hozzászólások