Alábbi kertbemutatónk szerzője szokásunktól eltérően maga a tulajdonos. Feleségével együtt – lévén mindketten kertészmérnökök – néhány éve maguk tervezték, alakították ki kertjüket, így igazán pontosan ismerik azokat a hasznos ötleteket, amelyeket érdemes másoknak is megvalósítani.Szakavatott módon már a tervezés, telepítés során figyelemmel voltak a talaj minőségére, arra a fontos szempontra, hogy a ház-kert kapcsolat közvetlen legyen, a kert növényállománya főleg lomblevelű fákból és cserjékből, kisebb számban fenyőfélékből álljon. A térkialakításnak köszönhetően a gazdag fajtaösszetételű növényállományt úgy helyezték el, hogy a kertnek nincs gyűjteményes hatása.
sp;
korábbi munkája során hosszú ideig a közparkokkal foglalkozott, s ez meglátszik az eredményen is, mert a kertterv végül a házikert és a közpark elemeiből állt össze. Kertünk Telkiben, három évvel ezelőtt épült. A terület korábban mezőgazdasági művelés alatt állt. Talaja genetikailag barna erdőtalaj, amely jelentős mennyiségű szénsavas meszet tartalmaz, és lúgos kémhatású. A ház a telek északnyugati sarkában van, így a kert benapozottsága nagyon jó. A terek kialakításánál fontos szempont volt a felszíni csapadékvíz háztól való elvezetése. Emiatt, a terasz és a végleges terepszint között 90 centiméteres szintkülönbség adódott, melyet nem támfal- és lépcsőkombinációval, hanem 12 százalékos lejtésű rézsűvel hidaltunk át. Így a teraszról közvetlenül a pázsitra lépünk. Ezt a megoldást a tájképi kert két nagymestere, Repton és Pückler már régen felismerték, és elsősorban a nagy kiterjedésű kastélykertek tervezésénél alkalmazták. Megállapításuk a kisméretű házikertekre is érvényes, mert ezzel a ház és a kert között közvetlen kapcsolat jön létre.A tervezés során három, növényekkel határolt kerti teret alakítottunk ki a kertben. A nagyobbik tér (400 m2) az épület tengelyére és egyben a teraszhoz kapcsolódik. A két kisebb tér közül az egyik az utcai bejáró, a másik az oldalkertben található. A növények alkotta többszintes térfal és az alapsíkon lévő pázsitfelület homorú (konkáv) tér létrejöttét eredményezte. Az ilyen kertben tartózkodó ember mindenkor térben érzi magát. A térfalakba helyeztük el a közel 400 féle növényből álló együttest, mely díszfákból, főleg díszcserjékből és évelő virágokból áll. A cserjecsoportok egy része közvetlenül az épület fala mellett van, így a ház mintegy a növényzetből nő ki. Hatása van viszont a közparkokkal való hosszú kapcsolatomnak, mely közrejátszott abban, hogy a kertterv végül a házikert és a közpark elemeiből állt össze. Kertünk növényállománya főleg lomblevelű fákból és cserjékből, kisebb számban fenyőfélékből áll. A díszfák közül említésre méltó a vérvörös levelű korai juhar (Acer platanoides Faassens Black), a szilfa (Ulmus) Lobel fajtája, a kőrisfa (Fraxinus oxycarpa), a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), a vörös levelű díszalma (Malus Royalty), a mazsolafa (Hovenia dulcis), a virginiai datolyaszilva (Diospyros virginiana) és különböző gyümölcsfák. Ez utóbbiak a díszkerttől cserjesorral és évelő virágággyal elválasztva, a zöldséges kertben kaptak helyet. Kertünkben a fenyőféléket elsősorban a hangsúlyos helyekre ültettük. Ezzel kapcsolatosan az a véleményünk, hogy ha egy hazai kertben túl sok fenyő van, akkor abban a kertben – fázik” az ember. Ezzel szemben a lombhullató fák és cserjék színgazdagságukkal melegséget és derűt sugároznak.A növények között számos mediterrán eredetű és fagyérzékeny fajtát is ültettünk. Az előző év kemény telén a védett helyen lévő növények közül is több fajta visszafagyott vagy elpusztult. Például visszafagyott, de tőről újraindult az igazi babér (Laurus nobilis), a selyemmirtusz (Lagerstroemia), az indigócserje (Indigofera pseudotinctoria), az égibambusz (Nandina domestica), a gránátalma (Punica granatum), a füge (Ficus carica), a babér bangita (Viburnum tinus), a krétai macskahere (Phlomis cretica), a korallberkenye (Photinia Red Robin) és a végzetcserje (Clerodendrum bungei).Kifagyott a rozmaring (Rosmarinus officinalis), a veronikacserje (Hebe Quicksilver) a mirtuszlonc (Lonicera nitida) Tibet fajtája.Nem károsodott a tárnicslonc (Abelia grandiflora), a vadcitrom (Poncirus trifoliata), a babérszuhar (Cistus laurifolius), a kamélia (Camellia japonica) télálló klónja és a törpe valódijázmin (Jasminum humile), tehát ezeket a növényeket bátran ültethetjük.A talaj és az öntözővíz magas mésztartalma egyes növényeknél levélsárgulást, klorózist okozott. Ilyenek az orbáncfüvek (Hypericum) közül a Gemo fajta, a keleti bangita (Viburnum plicatum), a rózsalonc (Weigela) Eva Rathke fajta, a nagyvirágú liliomfa (Magnolia soulangeana). Ugyanakkor a liliomfa fajták közül a Magnolia Elisabeth szépen díszlik.Térfalakba magas cserjeként a régóta alkalmazott fajták felelnek meg a legjobban. Ezek a mogyoró (Corylus avellana), a cserszömörce (Cotinus coggygria), az aranyvessző (Forsythia), a kínai viráglonc (Kolkwitzia amabilis), a fagyal (Ligustrum obtusifolium), a gyöngyvessző (Spiraea ´ vanhouttei), a bangitalevelű hólyagvessző (Physocarpus opulifolius), a labdarózsa (Viburnum opulus) és fajtái, a borbolya (Berberis ottawensis), a vörös levelű Superba fajta, a nyáriorgona-fajták (Buddleia davidii), a korai nyári orgona (Buddleia alternifolia), a mályvacserjefajták (Hibiscus syriacus), és orgonafajták (Syringa).Alacsony, nyírott sövénynek az örökzöld kerti gamandor (Teucrium lucidrys) nagyon alkalmas. A szárazságot, a hideget és a nyírást kitűnően bírja, leginkább rózsaágyak szegélyezésére ajánlható.A kert hetven százalékát teszi ki a pázsit. Fenntartása évi 24-26 kaszálásból, rendszeres műtrágyázásból, talajlevegőztetésből, és átlagosan évi 250 l/m2 öntözővíz kijuttatásából áll. Szépsége, tömöttsége és taposástűrése ennek köszönhetően kiváló.Szendrői József kertészmérnökKép:
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások