Kezdődhet az építkezés! Márciusban már beköszönt a tavasz, itt az ideje a munkálatoknak. De vajon valóban kezdődhet – Felkészültünk rá minden szempontból – Gondoltunk a faanyagvédelemre is?
Az építési követelményeket meghatározó kormányrendelet (OTÉK) kimondja, hogy a környezeti higiénia és az épületet használók egészségének védelme érdekében meg kell akadályozni a biológiai kártevők megtelepedését és elszaporodását. A faanyagok esetében a rendelet ezt úgy pontosítja, hogy azokat csak gombamentesítő kezelés után szabad beépíteni.
Vegyük sorba, melyek az épületbe beépítésre kerülő faanyagok és faipari termékek. Nézzük meg továbbá azt is, hogy az egyes termékeknél milyen, ún. megelőző faanyagvédelmet alkalmaznak a gyártók, és mi a teendőnk ezekkel az építkezés során.
Az építési célú faanyagok és fából készült termékek három csoportba sorolhatók:
n tetőszerkezeti anyagok (fűrészáruk),
n nyílászáró szerkezetek (ajtók, ablakok),
n burkolatok (padló- és falburkolatok).
Fűrészáruk védelme
Az építési gyakorlatban az erdei, luc- és jegenyefenyő használata terjedt el. Gyártásuk során csak külön igény esetén alkalmaznak mesterséges szárítást. A tetőszerkezetekhez használt fenyő a megvásárláskor többnyire előnedves vagy legfeljebb légszáraz állapotú. A nedves faanyag helytelen tárolása könnyen eredményezhet kékülést, melyet gombaspórák okoznak. Ez a jelenség csak esztétikai hibát jelent, a faanyag szilárdságát nem befolyásolja.
A leghatásosabb védekezési mód ellene, ha a faanyagot megfelelő hézaglécekkel bemáglyázzuk. Erre főleg akkor van szükség, ha a nedves anyagot 1-2 napnál hosszabb ideig kívánjuk tárolni az ácsmunkák megkezdéséig. Kezelni csak légszáraz anyagot szabad.
Az ilyen faanyagot vagy nekünk, vagy a kivitelezést végző ácsoknak kell megelőző faanyagvédelemben részesíteni. Ehhez elsősorban vízben oldódó szerek használata javasolt. A kiválasztásnál arra is ügyeljünk, hogy a szer lehetőleg égéskésleltető hatással is bírjon.
Ha nem akarunk vesződni a vegykezeléssel, ma már több fatelepen is beszerezhetünk előre védőkezelt anyagot. Beszerzésekor kérjünk tanúsítványt a forgalmazótól a kezelés igazolásáról. A tanúsítványon az EU előírásainak betartása esetén az alkalmazott védőszert és a tartóssági besorolást is fel kellene tüntetni. A vízoldható védőszerrel kezelt fűrészáruk csak fedett máglyában, vagy fedett helyen tárolhatók. A beépítés után kerülni kell, hogy a tetőszerkezet megázzon. Ha mégis bekövetkezne, akkor a tanúsítványon megadott szerrel , vagy ahhoz hasonlóval az egész tetőt célszerű egyszer lekezelni.
Ajtók, ablakok védelme
Bár a nyílászáró szerkezetek mesterségesen szárított faanyagból készülnek, ami önmagában is jelent bizonyos mértékű védelmet a gombák és rovarok ellen, az állandó nedvességhatás miatt a vegyszeres védelem sem nélkülözhető.
A jogszabályi előírások betartása esetén valamennyi nyílászárónak legalább védőkezelő alapozással kellene készülnie. A gyakorlati tapasztalat azonban azt mutatja, hogy csak az előre felületkezelt ajtók és ablakok készülnek megelőző védőkezeléssel.
A nyers kivitelű ajtók és ablakok általában védőkezelés nélküliek. Az ilyen termékek tokszerkezetét a beépítés előtt legalább kétszer célszerű valamely arra alkalmas favédőszerrel átmázolni.
Ajánlott színtelen, szerves oldószeres favédőszert használni. Amennyiben a fafelületeken lazúrt kívánunk alkalmazni (a fa erezete látható marad), akkor a tokon és ajtólapon, illetve ablakkereten azzal a védőszerrel alapozzunk, amelyet a lazúrgyártó ajánl. Ha fedőmázolást alkalmazunk, a védő alapozó anyagát ahhoz kell megválasztani, nehogy a festék idő előtt felpattogzódjon.
Padló- és falburkolatok védelme
A padló- és falburkolatok mesterségesen szárított faanyagból készülnek. Vegyszeres favédelmük általában nem szükséges, mivel száraz környezetbe kerülnek. Fokozza védettségüket, hogy minden esetben felületkezelik őket, ami szintén jelent bizonyos oltalmat a gombák és a rovarok ellen.
Ha ezek a burkolatok új épületbe kerülnek, akkor fontos figyelnünk arra, hogy az aljzatbeton és a vakolat teljesen kiszáradjon. Parkettát vagy más fapadlót csak teljesen száraz aljzatra szabad fektetni.
Még ilyen esetben is célszerű a padló lakkozásával várni, hogy a betonban még meglévő, de kézzel nem tapintható szabad víz eltávozhasson. Ellenkező esetben a parketta megdagad és felpúposodik. Ugyanez a jelenség fordul elő a túlszárított (5-6 százalék nedvességű) parkettánál is, ha a fektetés előtt nem biztosítottuk az ún. egyensúlyi fanedvességre való beállást.
Mivel a mészhabarcs vakolatok teljes kötése egy évig is eltarthat, a falakat lambériázni ezen idő alatt nem ajánlott. A lambéria hátoldalát még ebben az esetben is célszerű védőkezelni valamilyen beltéri használatra ajánlott vegyszerrel. Különösen fontos ez a vizes helyiségekben alkalmazott lambériáknál. Itt minden esetben szerves oldószeres védőszer javasolt.
Régi épületek felújításánál csak előzetes faanyagvédelmi vizsgálat után kezdjük el a munkálatokat.
Hozzászólások