Takarékosság az energiával

A takarékoskodást érdemes ott kezdeni, ahol a legnagyobb mértékű a fogyasztás. Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban leginkább a fűtésen történő spórolást halljuk, hiszen messze erre fordítjuk az elfogyasztott energia legjelentősebb részét, 71 százalékát, a második legnagyobb fogyasztás a melegvíz-készítés 13 százalékos résszel, ezt követi a világítás 7, a mosás és az elektromos gépek fogyasztása 5, majd a főzés 4 százalékkal.

Mit tehetünk a kevesebb fűtésszámláért?

Először értsük meg, hogy hogyan működik a fűtés. Próbáljuk meg otthonunkat kívülről nézni, tekintsük egy doboznak, az épületszerkezetek hőtároló képességét pedig egy téglának, amit a dobozba rakunk. Ha így tekintünk a lakásunkra, könnyű belátni, hogy a dobozban, azaz a lakásban kialakuló hőmérséklet csak attól függ, hogy a doboz falán mennyi hő áramlik ki, és mennyi hőt vezetünk be. Ha kevesebb hő vezetünk be, akkor alacsonyabb hőmérsékleten alakul ki az egyensúly, ha többet, akkor magasabb lesz a dobozban a hőmérséklet. Az otthonunk hőtároló képességét ebben a példában a dobozba helyezett tégla reprezentálja. Ha a tégla meleg, akkor a hőforrást kikapcsoljuk, és még egy ideig a tégla biztosítja a hőt. Amikor pedig újra elkezdünk fűteni, ugyanannyi ideig a téglát fogjuk melegíteni, azaz a hőtároló kapacitás időben eltolja a fűtés be- és kikapcsolása után a hőmérséklet emelkedését, csökkentését.

Ha csökkentjük a belső hőmérsékletet, akkor kevesebbet kell fűteni. Sokan azt mondják, hogy nem érdemes lecsavarni a fűtést, mert sokkal több energia kell a felfűtéshez, ez azonban téves felfogás. Ha egy pillanatra visszatérünk a gondolatkísérlethez, miszerint a lakást egy dobozként, a falak hőkapacitását pedig egy benne levő téglához hasonlítjuk, akkor könnyen belátható, hogy a falak hőkapacitása mindössze egy időbeli eltolást jelent a hőmérséklet-változásra. Tehát ha egy nagy hőkapacitású épületben kikapcsoljuk a fűtést, akkor a képzeletbeli felmelegített tégla még hosszú órákig adja a meleget, úgy, hogy a hőmérséklet nem csökken jelentősen, amikor viszont elkezdünk fűteni, a hőkapacitást szimbolizáló téglát is fel kell fűtenünk, annak érdekében, hogy meleg legyen a lakásban. Azaz, az
épületben a fűtés kikapcsolása után még egy ideig meleg van, és a bekapcsolás után még ugyanannyi ideig van hideg. Minél vastagabbak a falak, annál inkább előre kell tudnunk gondolkodni a jó fűtésvezérlés érdekében.

Fázni senki sem szeret, azonban 1-2 ˚C-kal lehet lejjebb venni a fűtést, a komfortérzetünk tűrőképességének határáig. Ez mindenkinél más érték. Sokkal fontosabb azonban úgy spórolni a fűtésen, hogy a napi életritmusunkhoz igazítjuk a lakás hőmérsékletét. Akkor legyen meleg a lakásunkban, ha otthon vagyunk, és még azon belül is igazodjon a hőmérséklet a tevékenységünkhöz. Például a szombati takarításhoz nem kell túl meleg, amikor viszont vacsora után leülünk a tévé elé, akkor sokkal inkább vágyunk a magasabb hőmérsékletre. Ha a helyesen megválasztott időpontban kapcsoljuk ki-be a fűtést, akár 20-30 százalékot is lehet spórolni a fűtésen.

A legtöbb fűtésvezérlő, fűtési termosztát programozható, vagy ha nem, akkor 15-30 ezer forint között széles választékban kapható heti programozhatóságú készülék. 40-70 ezer forint között már interneten, távolról is elérhető termosztátok is kaphatók. Ezek nagymértékben segítik a pontos hőmérséklet-beállítást, hiszen az imént írtak szerint nem akkor kell kikapcsolni a fűtést, mikor már nem kell a meleg, hanem korábban, és bizony annyival korábban is kell bekapcsolni, hogy pontosan akkor legyen jó idő, amikor hazaérünk. A wifi-s termosztát ebben nagy segítség lesz, ha mégsem a szokott ritmus szerint megyünk haza, mert távolról is be tudunk fűteni, nem hideg lakásba érünk haza. Használjuk az okos vezérléseket, mert a fázós alkalmak gyorsan keresztbe törik a spórolás iránti törekvéseket.

Takarékosság a meleg víz körül

Melegvíz-készítésnél is a megfelelő időzítés a legjobb takarékosság azokban a lakásokban, ahol a meleg vizet egy tárolótartályból nyerjük, és cirkulációs rendszer van kiépítve. Sok helyütt a cirkulációs szivattyú egész nap működik, pedig a meleg vizet a legtöbb esetben csak reggel és este használjuk. Megdöbbentő a különbség a melegvíz-készítésre elhasznált energia mennyiségében, ha a cirkuláció jól van beállítva, ez akár a harmadára tudja csökkenteni a felhasznált gázmennyiségét.

Mire figyeljünk a világítás során?

Ha már a fűtésen sikerült mindössze a jó időzítéssel jelentősen spórolni, nem kell nagy ész ahhoz sem, hogy a világításon is lehet hasonlóképpen 20-30 százalékot spórolni. Sokan egész éjjel égetnek egy kis lámpát, hogy az éjszakai felkelésnél ne legyen probléma, és bizony az sem ritka, hogy a kerti világítást – akár több égővel – egész éjjel égve hagyják, vagy égve felejtődik a kamra világítása. A folyósóra, kamrába, kertbe ezért érdemes mozgásérzékelős lámpát felszerelni, hiszen a beruházás behozza az árát – akár pár alkalommal égve felejtett lámpa fogyasztásával. A másik fontos feladat, hogy használjunk led égőket! Ha még van a lakásunkban olyan lámpa, ahol hagyományos izzószálas égő van, itt az ideje megszabadulni ezektől! A töltők és más elektronikai eszközök is fogyasztanak áramot, amikor nem használjuk őket. Fillérekért lehet konnektorba dugható időzítős bedugót kapni, és ha ezeket az elektronikai eszközöket áramtalanítjuk, amikor napi ritmus szerint biztosan nem használjuk, egy hónap alatt sok kWh energiát takaríthatunk meg.

Takarékosság hosszú távon

Az el nem fogyasztott energia a legolcsóbb. Az otthonok jó hőszigetelésével lehet a fogyasztáson a legtöbbet megtakarítani, ami nemcsak a téli zimankóban jön jól, hanem nyáron is sokkal kellemesebbé teszi a lakást. A jó megoldás kiválasztása nehéz feladat. Az elmúlt években a lakások adásvételéhez már előírás az energetikai tanúsítvány, ám ezt ezidáig sokan csak egy felesleges dokumentumnak tekintették, pedig nagyon sok mérnöki munka fekszik benne. Éppen a lakás energiafogyasztása van benne leírva, és akár még rá is mutat arra, hogyan lehet energiatakarékosabb az épület. Érdemes egy ilyen tanúsítványt csináltatnia akkor is, ha nem akarjuk eladni az otthonunkat, de szeretnénk tudni, hogy hol lehet csökkenteni a fogyasztáson.

Tévhitek az energiatakarékossággal kapcsolatban

Még mindig tartja magát a tévhit, hogy a kézi mosogatás takarékosabb, mint a mosogatógép használata, pedig egy rendesen megpakolt mosogatógép 80 százalékkal kevesebb vizet használ, mint ugyanannyi edény kézi mosogatása során elfogyasztott meleg víz. Mosógép, mikró vagy hűtő vásárlásánál fontos szempont szokott lenni az energiafogyasztás, egy tévé esetében ezt általában nem vizsgáljuk, pedig legtöbbször többet megy a készülék, mint a mosógép. Érdemes a jövőben minden új elektronikai eszközök vásárlása esetén a fogyasztására is jobban odafigyelni.

Tévhit az is, hogy a tévé, rádió, médialejátszó nem fogyaszt abban az esetben, ha ki van kapcsolva, holott ezek az eszközök körülbelül annyit fogyasztanak távirányítóval kikapcsolt állapotban, mint egy ledes lámpa. Ma már egyre gyakrabban lehet olyan elektronikai eszközöket találni, amelyeknek van ECO funkciója: a mikrónál ilyenkor nem működik a kijelző, a tévé kikapcsolja a wifi-t és Bluetooth modulját. Ugyancsak tévhit, hogy a töltőket nem szükséges kihúzni a konnektorból használat után, mert valamennyi energiát ezek is felvesznek, ha a hálózatban hagyjuk őket. Sok kicsi sokra megy, különösen manapság, amikor minden kWh számít!


Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop