Azoknak, akik kandallóval, kályhával vagy kazánnal tervezik átvészelni az idei fűtésszezont, a szén-monoxid mérgezés veszélyeire éppoly mértékben érdemes figyelniük, mint a hó végi fűtésszámlára. A megelőzést nagyban segítik a CO érzékelők, ám a rossz választás és telepítés életveszélyes is lehet, mert hamis biztonságérzetet nyújt. A MediaMarkt műszaki áruházlánc szakértője összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a megfelelő készülék kiválasztásához, a CO mérgezés veszélyeiről Győrfi Pált, valamint Dr. Gőbl Gábort kérdeztük az Országos Mentőszolgálattól.
Közeleg a fűtésszezon, idén pedig sok háztartás átalakíthatja a fűtését – a júliusi, rezsiváltozást érintő bejelentések hatására nem csak a napelemekben, de a kandallókban, vegyes tüzelésű kazánokban, kályhákban is sokan kezdtek lehetőséget látni a rezsiszámla csökkentésére. Éppen ezért még a szezon derekán érdemes beszélni arról a láthatatlan ellenségről, ami minden ilyen háztartást veszélyeztethet: a szén-monoxidról. Arról a színtelen, szagtalan, íztelen, mérgező gázról, amely tökéletlen égés során keletkezik, és felgyűlik a gyengén szellőző lakásban.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat sajtószóvivője kiemelte, hogy a tavalyi évben 552 beteget láttak el CO mérgezés gyanújával: „E mérgezés a téli hónapokban jóval gyakoribb. Sajnos sokan ellenőrizetlen, hibás vagy barkácsolt fűtőberendezéseket használnak, illetve nem győződnek meg a kémény állapotáról, ami súlyos szén-monoxid-mérgezéshez, akár tragédiához vezethet.” – zárta gondolatait a sajtószóvivő.
Dr. Gőbl Gábor, az Országos Mentőszolgálat tudományos tanácsadója a mérgezés tüneteit és annak veszélyeit foglalta össze: „Az első tünetek, amik alapján már gyanakodni lehet, akár a legkisebb koncentrációjú CO jelenlétére is a lakásban, a fejfájás, szédülés, hányinger, izomgyengeség (kifejezettebben az alsó végtagokon), olykor mellkasi fájdalom. Ezt követően a mérgezés már tudatzavart, eszméletlenséget, légzés-keringésmegállást okozhat.” A szakember hozzátette, hogy mivel a szén-monoxid kiszorítja a hemoglobinhoz kötődő oxigént, így súlyos általános oxigénhiányt okoz, valamint ezen túlmenő következményekhez, mint például szívkárosodáshoz, szívritmuszavarhoz, vagy idegrendszeri károsodásokhoz vezethet: „Ezek sajnos az oxigénellátás helyreállítása után is folytatódhatnak, és nagyon lassan javuló, vagy maradandó károsodásokat hagynak maguk után: így például memóriagyengeséget, kognitív zavarokat vagy depressziót.”
A megelőzésben tehát kulcsfontosságot játszik a megbízható szén-monoxid érzékelők használata, ezek megfelelő kiválasztása azonban okozhat némi fejtörést. A szerkezetekből legtöbbet jellemzően az október-február időszakban adnak el a műszaki kereskedők, de a MediaMarktnál idén arra számítanak, az emberek jóval korábban elkezdik beszerezni az eszközöket, a fűtésszezonra történő tudatosabb felkészülésnek köszönhetően.
„Hazánkban a CO érzékelők bevizsgálása az Országos Katasztrófavédelem akkreditált laboratóriumában történik, azok a készülékek, amelyek itt átmennek a vizsgán, felkerülnek az ún. pozitív listára, azaz teljes mértékben megbízhatóak.” – mondta el Papp Balázs, a MediaMarkt kellékkategória-vezetője. „Áruházunkban természetesen csak ilyen minősítésnek megfelelő készülékek kaphatók. A legegyszerűbbektől a komplexebb okoskészülékekig.” – zárta gondolatait a szakember.
Honnan tudom, hogy a készülék megbízható?
1. Szerepel a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság akkreditált laboratórium által bevizsgált és megfelelőnek minősített szén-monoxid érzékelők listáján („Pozitív lista”): https://katasztrofavedelem.hu/33883/szen-monoxid-erzekelok
2. A készülék CE jelöléssel ellátott és a 2021 június 26. előtt gyártott termékek esetén megfelel az EN50291-1:2010+A1:2012 szabványnak. Ezen dátum után gyártott készülék esetén pedig az új, EN 50291-1:2018 – 2018 márciusában megjelent szabványnak.
3. A szén-monoxid élettani hatásait figyelembe véve a vonatkozó szabvány által meghatározott riasztási szinteknek megfelelően működik, azaz:
50 ppm: 60-90 perc között
100 ppm: 10-40 perc között
300 ppm: 3 percen belül
ppm (part per million) = 1 az 1 millióból, vagyis 1 ppm koncentráció azt jelenti, hogy 1 millió levegőmolekulából 1 db a CO-molekula.
Papp Balázs továbbá kiemeli, hogy a legalapvetőbb funkciók, amelyeket minden készüléknek tudni kell, az üzemállapot jelzése (riasztás, elem merülése, hiba), „teszt” gomb és annak némítása, valamint a három riasztási szint közül a legveszélyesebb esetben (300 ppm) fontos, hogy a riasztást ne lehessen manuálisan elnémítani. Természetesen a legkorszerűbb készülékeknél akár LCD kijelző, és kapcsolódó LED világítás is segíti a jelzést, okostelefonnal pedig hiba esetén diagnosztika is kérhető. Egyes készülékek előriasztási funkcióval is bírnak, azaz alacsony CO szint esetén szellőztetésre figyelmeztetnek.
Azt, hogy idejében cselekedni kell ilyenkor, az Országos Mentőszolgálat is kiemeli: „A mérgezettet azonnal el kell távolítani a gáztérből, azonban ez a segítőre nézve is veszélyes lehet. Mindenekelőtt hívjunk mentőket és műszaki segítséget! Ha még a helységbe lépés előtt erőteljesen tudunk szellőztetni, néhány perc után két-három segítő együtt (és egymásra figyelve!) szabad levegőre viheti a mérgezettet, ha ezzel nem tölt kb. fél percnél többet a gáztérben. Ha ez nem sikerül, vagy eleve valószínűtlen, mindenképpen várjuk meg a műszaki mentőket.” – foglalja össze Győrfi Pál, aki az alábbi tanácsokat adja még a segítőknek: „A kimentett mérgezettet, ha eszméletlen, fektessük stabil oldalfekvésbe. Oxigénbelélegeztetés nagyon hasznos lenne, de egészségügyi szaksegítség nélkül általában nem érhető el. Ha a mérgezett nem lélegzik, kezdjünk újraélesztést!”
A ma elérhető CO érzékelő készülékek élettartama gyártótól függően 7-10 év közötti (üzemszerű használat esetén), illetve Papp Balázs felhívja a figyelmet a karbantartás fontosságára: havonta a „teszt” funkció használatával ellenőrizhető a megfelelő működés, valamint háromhavonta érdemes átporszívózni a burkolatot. A megelőzéshez természetesen a tüzelőberendezések körültekintő üzemeltetése (a megfelelő levegőutánpótlás biztosításával) és karbantartása éppoly fontos, azaz a szakember általi ellenőrzést és karbantartást, valamint a kéményseprők ellenőrző tevékenységét nem szabad megspórolni.
Pontos útmutató az egyes tüzelőberendezések karbantartására és egyéb megelőzési lépések a BM Országos Katasztrófavédelem hivatalos oldalán található: https://www.katasztrofavedelem.hu/329/a-szen-monoxid-mergezes-megelozheto
Hogyan telepítsük?
A készülék telepítéséhez kiindulásként a használati utasításban leírtakra érdemes figyelni, de Papp Balázs röviden összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat:
– A vészjelzőt a potenciális CO forráshoz (pl. kazán) minél közelebb kell elhelyezni
(vízszintesen és függőlegesen is), lehetőleg 1 m-nél távolabb (de max. 3 m távolságra) ettől, hogy megvédjük a készüléket a kiáramló hőtől.
– Lehetőleg a szoba felső harmadába helyezzük, ugyanis a kazánok, átfolyásos vízmelegítők helyiségében a készülékből kiáramló CO általában a szoba levegőjénél melegebb, könnyebb, így fölfelé száll és a meleg levegővel vándorol
– A hálószobában és más a potenciális CO forrástól távoli helyiségben elhelyezett
vészjelzőt a helyiség azon részén kell felszerelni, ahol a helyiségben tartózkodók levegőt
vesznek (pl. ágy magasságában)
Ne telepítsük:
– Házon kívül, fedetlen, fűtetlen térbe ne helyezzük.
– Közvetlenül sütő, tűzhely fölé (A nyílt láng használata miatt a tűzhely közelében
„üzemi körülmények között” is megnövekedhet a CO-koncentráció).
– Ajtók, ablakok közvetlen környezetébe vagy bárhová, ahol huzatra vagy erős
légáramlásra lehet számítani.
– Ahol a környezet szennyezettsége teljesen eltömítheti és tönkre teheti az
érzékelőt.
– Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok közé (ahol a hőmérséklet -10 °C alá
csökkenhet és +40 °C fölé nőhet – de ez gyártmányfüggő is).
– Ne helyezzük olyan helyre, ahol valami akadályozza a levegő érzékelőbe való jutását
(pl. függöny takarja, szekrénybe, vagy a szekrény és a fal közé).
– Nedves, párás helyiségbe, azaz a fürdőszobába a készülék leírásában szereplő páratartalom határértékeket figyelembe véve telepítsük, mert a készülékekben használt érzékelőcellákat a pára nagymértékben károsíthatja és téves riasztást is kiválthat.
Amennyiben lehetőségei engedik, telepítsen szén-monoxid vészjelzőt ne csak a konyhába (gáztűzhely) vagy a szén-monoxid forrás jelentő tüzelőberendezés közelébe, hanem a tartós tartózkodásra használt nappaliba és a hálószobába is, mivel ezen utóbbi két helyiségben huzamosabb ideig tartózkodhat, így egy viszonylag alacsonyabb megrekedt CO koncentráció olyan élettani hatást fejthet ki, amely cselekvésképtelenné, menekülésre alkalmatlanná teheti!
Hozzászólások