A tetőtéri lakások ázsiója ma Magyarországon még mindig viszonylag kicsi. Ha a gyanakvás okairól érdeklődünk, a legtöbb ember azt válaszolja: a tetőtér télen nagyon hideg, nyáron nagyon forró, ahogyan azt tapasztaljuk, ha felmegyünk a padlásra.
A padlás és a tetőtéri lakás között van egy lényeges különbség: az előbbi szigeteletlen és huzatos, az utóbbi ezzel szemben szigetelt és zárt tér. A siker csak attól függ, hogy mennyi figyelmet szentelünk a tető felőli rész szigetelésének.
Majdnem szigetelés
Természetesen, ha a tetőtéri lakás mellett nincs más lakóhelyiség, vagyis ha a padlás többi részét nem építik be, a lakás külső falait is célszerű ellátni hőszigeteléssel. Ugyanígy más a helyzet, ha a tetőtérben önálló lakást alakítunk ki, és megint más, ha egy legfelső emeleten elhelyezkedő lakás – meghosszabbítását” tervezzük.
A legjobb megoldás az úgynevezett koporsófödém alkalmazása. Ez a vasbetonból készült 10-15 cm vastag ferde fal a tető síkja alatt helyezkedik el, és nagy hőtároló képessége miatt majdnem úgy viselkedik, mint egy – rendes” fal: a hőátadást nagyon lelassítja, s ezért a nappali fölmelegedést éjszaka ki lehet szellőztetni.
Jótékony légrések
A koporsófödém kiépítése mintegy 30 százalékos költségtöbbletet jelent, a zsaluzási és tetőépítési munkák miatt. Ezzel szemben a tetőtér-beépítés más módjaival jóformán meg sem kell bontani a tetőt, főképpen, ha tetősíkablakokat kíván valaki beilleszteni.
Ez utóbbi esetben a szakemberek a kettős átszellőztetést tartják ideálisnak. Vagyis a szarufák közé vagy alá rögzített, esetleg polisztirolból, de inkább kőzetgyapotból készült hőszigetelő réteg és a héjazat között legalább 4, jó esetben azonban 8-10 cm-es rés van. Ez nyáron csökkenti a 60-70 C fokra felmelegedő cserép hőátadását, télen a hó olvadásának késleltetésével óvja a szerkezeteket. Föntről lefelé haladva itt következik jó esetben a hővisszaverő fóliával ellátott szigetelőanyag. Ez mintegy 2 cm-rel megnöveli a szigetelés vastagságát, amelynek optimális vastagsága a 20 cm-t is elérheti. (Egyes országokban az északra néző falakat 30 cm-es hőszigeteléssel látják el!)
A hőszigetelő réteg és a belső burkolat (például gipszkartonlap) között kívánatos még egy, 4 cm-nél vékonyabb rétegű átszellőzést biztosítani: ennek feladata a belső térben folyamatosan képződő pára elszállítása.
Legegyszerűbb megoldás az egyszeres átszellőztetés; ha ilyet építünk, olyan párazáró fóliát kell alkalmazni, amelynek apró perforációi a belső párát kiengedik ugyan, de a külső nedvességet nem hagyják beférkőzni a lakásba.
Kritikus nyár
Szót kell ejteni a tetőtéri ablakokról is. Ezeket napjainkban már magas hőszigetelésű, kifejezetten e célra készített üvegből gyártják, s így télen megakadályozzák a hőveszteséget. Nyáron azonban a napsugárzás hatására a tetőtéri lakás épp a tetősíkablakok révén melegedhet fel, itt ugyanis az említett átszellőző hatások nem érvényesülhetnek, ezért célszerű ezeket külső árnyékolással ellátni.
A tetőtéri lakásokban a nyár kritikusabb időszak, mint a tél. Ennek két oka van. A téli időszakban a külső és a belső hőmérséklet külön-külön ugyan, de viszonylag állandónak mondható. Ideális hőszigetelés, átszellőzés és ablakválasztás esetén a fűtési költségek nem magasabbak, mint bármely emeleti lakásban. (Gyakran megesik, hogy a tetőtéri lakásnak csak egy oldalról van szomszédja, ami befolyásolja a fűtési számlát. Ilyen helyzetben különösen célszerű az előző számunkban ismertetett, és a padlófűtéshez hasonlóan működő falfűtés alkalmazása.)
Nyáron nehezebb tartani a viszonylag állandó hőmérsékletet, a tetőfedő anyag nappal nagyon erősen fölmelegszik, éjszaka viszont lehűl, hiszen a tető és az összes hozzá tartozó szerkezet tömege jóval kisebb, mint a – normális” lakást körülvevő falaké, így az előbbi hőáteresztő képessége is nagyobb. Ez nyáron azzal jár, hogy ha légkondicionáló berendezést kívánunk fölszerelni, úgy annak kapacitását mintegy húsz százalékkal nagyobbra kell méreteznünk, mint egy hagyományos lakás esetében tennénk. Szellőzés hiányában pedig számítanunk kell arra, hogy páralecsapódás lép fel ott, ahol a legvékonyabb a hőszigetelés, például a tetőablakon.
Ha azonban a lakás építése, használata során megfelelő gondossággal járunk el, biztosak lehetünk abban, hogy ugyanolyan komfortban lesz részünk, mint ha egy hagyományos lakásban laknánk. A tetőablakokból élvezhető pazar panoráma pedig bőven kárpótol minket a korábbi fáradozásokért.
Hozzászólások