Az energiatudatosság jegyében egyre jobb hőszigeteléssel látjuk el épületeinket, továbbá fokozott légzárású, korszerű nyílászárókat építünk be a lakásokba, családi házakba. Ennek következtében egészen más életkörnyezet alakul ki, mert az épületek „bedobozolásával” párhuzamosan meggátoljuk a természetes légcserét.
A természetes légcsere hiányának negatív hatása a téli időszakban hatványozottan jelentkezik, mivel a külső hideg miatt az ablakokat zárva tartjuk, mert szeretnénk elkerülni a felesleges többletkiadást. Ha kinyitjuk a nyílászárókat, a nagy mennyiségű beáramló hideg levegő felmelegítésére fordított többletenergiával elveszítjük azt, amelyet korábban a korszerűsítéssel megtakarítottunk.
ABLAKNYITOGATÁS
Ezt felismerve, az emberek többsége ebben az időszakban általában naponta csak egyszer-kétszer tárja ki az ablakokat, majd a túlzott hideget érzékelve, ismét becsukja azokat. Ez azon túl, hogy nem nevezhető korszerű, energiatakarékos szellőztetési megoldásnak, nem biztosítja a megfelelő komfortot sem.
Sokszor egyébként nem is érezzük kellemetlennek a lakás levegőjét, és észre sem vesszük, hogy a nappaliban felakasztott higrométer mutatója a 70-es szám fölé kúszik, pedig az esetek többségében itt kezdődik a baj, hiszen a túlzott nedvesség a levegőben előbb vagy utóbb különböző problémákhoz vezet(het).
A PÁRATARTALOM SZABÁLYOZÁSA
Amikor a lakáson belüli komfortról beszélünk, a hőmérséklet mellett a másik fontos tényező tehát a belső levegő páratartalma. Ha fázunk, vagy melegünk van, akkor teljesen természetes, hogy állítunk a termosztát gombján, vagy csavarunk a radiátorszelepeken.
De hogyan szabályozható a lakásban a páratartalom – Ha túl alacsony, akkor kitesszük a szárítani való ruhát a nappali közepére, és máris emeltük a páratartalom szintjét a lakásban. (Hogy ez mennyire egészséges, az már más kérdés…) De ha túl magas, akkor megjelennek a párásodás és a penészesedés problémái. Elszínezik a fal felületét, veszélyeztetik az épület állagát, légúti betegségeket, allergiás tüneteket, ízületi gyulladást, és egyéb kórokat okozhatnak.
A problémát megelőzendő, otthonunk szellőzését átgondoltan oldjuk meg! Gondoskodni kell a lakás levegőjének optimális páratartalmáról, a főzéssel, fürdéssel, mosással, ruhaszárítással, sőt, akár a lélegzéssel termelt pára szabályozott elvezetéséről.
SZELLŐZÉSI RENDSZEREK
A páratartalom csökkentéséhez friss levegőt kell bevezetnünk a lakóterekbe, valamint a páradús, egyéb szennyezőkkel terhelt levegőt el kell távolítanunk a lakásból. Célszerű olyan páraszabályozott szellőzési rendszert alkalmazni, amely csak ott és akkor szellőztet, ahol és amikor ténylegesen szükséges. Erre ma már léteznek korszerű, hatékony szellőzési megoldások, amelyek már meglévő épületben is kialakíthatók utólagosan.
Páraszabályozott légbevezetőknek a nyílászárókba történő beépítésével automatikusan, de szabályozottan juttathatunk friss levegőt otthonunkba. A fürdőkben, vécéhelyiségekben beépített páraszabályozású vagy mozgásérzékelős légelvezetők légcsatornán keresztül kapcsolódnak egy csendes központi ventilátorhoz. Ez a légcserét a szükséges mértékben, takarékos üzemeléssel, tehát a pénztárcánkat kímélve biztosítja a lakás komfortját. Ahol a központi ventilátor az épület adottságaiból adódóan nem kivitelezhető, ott páraérzékelővel kombinált, kétfokozatú egyedi kisventilátorral is megoldható a légelvezetés.
A szabályozott, folyamatos szellőztetés nem csak a páralecsapódás és penészedés megelőzéséhez, illetve a gázkészülékek biztonságos üzeméhez elengedhetetlen, hanem ahhoz is szükséges, hogy mindig friss legyen a levegő otthonainkban.
Király Tamás
Illusztráció: Aereco Légtechnika Kft.
Hozzászólások