Kondenzációs kazánoké a jövő

Kondenzációs kazánoké a jövő

Szeptember végén hatályba lép Magyarországon is az az uniós rendelet, amely szerint kizárólag olyan gázkazánok hozhatók forgalomba, amelyek éves átlagos hatásfoka legalább 86 százalékos. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hamarosan csak kondenzációs kazánokat lehet beüzemelni. Ezek ára 300 ezer forinttól indul, és a márkásabb gyártmányok ára eléri az egymilliót is. De ha a legegyszerűbb készüléket is választjuk, a különféle szakhatósági engedélyek (gázművek, kéményseprők stb.) beszerzésével és a fűtési rendszer átalakítása miatt milliós kiadással kell számolnunk.

kondenzacioskazanokeajovo 720


Valamelyest csökkenti a költségeket az az energetikai pályázat, ami szerint az egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek gázkazáncseréjéhez lakásonként 150 ezer forint támogatás adható. Az átállásra energiatakarékossági, környezetvédelmi okokból van szükség, ugyanis ezek a berendezések a hagyományos kazánoknál magasabb hatásfokot képesek elérni. Maga a működési elv már régóta ismert, de a gáz árának drágulása és a zöld szemlélet terjedése kellett ahhoz, hogy a technológia szélesebb körben elterjedhessen.

A technológia titka abban rejlik, hogy nemcsak a gáz elégésekor felszabaduló hő hasznosul, hanem a füstgázban lévő vízgőz rejtett energiatartalma is. Más fűtőeljárásoknál ez az energia a kéményen keresztül távozva elvész, míg a kondenzációs készülékek éppen ezt kihasználva működnek, mivel már magában a készülékben lecsapatják a vízgőzt, kivonva belőle a hőt. A kéményen ezután olyan alacsony hőmérsékletű füstgázok távoznak, amelyek lehetővé teszi, hogy a füstelvezető nagyon pontosan illesztett, szivárgásmentes műanyagból, történetesen hő- és saválló polipropilénből készülhessen. A kondenzáció jelensége akkor jön létre, ha a magas hőmérsékletű páradús légnemű anyag elkezd lehűlni, ezáltal túltelítetté válik, és a benne lévő párát már nem képes magában tartani, a harmatponti hőmérsékletet elérve az égéstermékből a pára kicsapódik. A földgáz fűtőértékére vetítve a kondenzációs kazánok hatásfoka ezért 107-110 százalékra jön ki. Ebből következik, hogy a hagyományos, 90 százalék körüli hatásfokú kazánokhoz képest a kondenzációs berendezéssel akár 10-20 százalék energiát is megtakaríthatunk. Azaz minden elégetett 5 m3 földgáz helyett egy ilyen kazán csak 4 m3 gázt fogyaszt ugyanannyi hőmennyiség előállításához.

Lakásfűtésre a zárt égésterű kondenzációs kazánok terjedtek el, mivel a levegőt nem a lakásból veszik, ezért biztonságosabbak, valamint lehetőség van a beszívott levegő és a kimenő égéstermék közötti hőcserére (a koaxiális égéstermék-elvezetőnél), tovább javítva a hatásfokot. A kondenzációs kazánok akkor képesek magas hatásfokkal üzemelni, ha alacsony hőmérsékletű fűtési vizet kell csak előállítaniuk, magas visszatérő hőmérséklet esetén a füstgázoknál már nem tud létrejönni a kondenzáció jelensége. Bár a kazán ekkor is egy nagyon jó hatásfokú hagyományos készülék módjára üzemel, a leggazdaságosabb működés nagy felületű hőleadók (padlófűtés, falfűtés, vagy túlméretezett radiátorok) alkalmazásával érhető el, mert ezek alacsony hőmérsékleten dolgoznak.

Az intelligens, öntanuló szoftverrel rendelkező termosztátok figyelembe veszik az épület és a fűtésrendszer hő tehetetlenségét is, csökkentve a kazán leálláskor bekövetkező hőmérséklet-túllendülést. Az öntanuló termosztátoknál már azelőtt leáll a fűtés, mielőtt a termosztát elérné a kívánt hőmérsékletet, figyelembe véve a tehetetlenséget is. Ezzel a fűtés tehát sok esetben még a felfűtési időszak alatt leáll, amikor a visszatérő víz hőmérséklete nagyon alacsony, a kondenzáció így a lehető legjobban használható ki hagyományos rendszereknél is, ha a radiátorok megfelelően nagyok.

Kondenzációs kazánoknál lehetőleg kevés indítás a megfelelő, és törekedni kell a lehető legalacsonyabb vízhőmérséklet tartására, hogy kihasználhassuk a kondenzációt. Ehhez külső hőmérsékletérzékelős, időjáráskövető szabályozást érdemes alkalmazni, folyamatos lángszabályozással. A kondenzációs kazánok mindezeket a feltételeket kiválóan teljesítik.

Reklám és a valóság, avagy mesebeszéd a harminc százalékos gázmegtakarítás
Esetenként találkozni a piacon olyan ígéretekkel, hogy 25, de akár 30 százalékos tüzelőanyag-megtakarítást is elérhetünk a kondenzációs kazán vásárlásával. Épületgépészek tapasztalatai, mérései szerint azonban optimális esetben is legfeljebb 10-25 százalék megtakarítás érhető el a korszerűsítéssel. Régi épületekben, hagyományos (radiátoros) fűtési rendszereknél még ennél is alacsonyabb a ráta. A 90/70 oC hőlépcsőre kialakított fűtésnél meteorológiai statisztikai adatok szerint egy átlagosnak tekinthető fűtési szezon 30-40 százalékában érhető el megtakarítás, ami éves szinten 5-8 százalék nyereséget jelent. Ha a ma hatályos nemzetközi és magyar előírások szerint is ajánlott 75/65/20 oC-ra méretezettek a radiátorok, akkor jóval kedvezőbb az arány. Ennél jobb mutatót nagyobb radiátorokkal vagy a meglévő fűtési rendszerünk felületi fűtéssel történő kiegészítésével érhetünk el. Amennyiben ez a beruházás külső szerkezeti hőszigeteléssel párosul, akkor már van esély, hogy a gyártók által meghirdetett megtakarítás közelébe érjünk.

Fűtéstechnikai szakemberek állítják: nem feltétlenül a kondenzációs technológia hozza önmagában a beharangozott megtakarítást, hanem a korszerű automata vezérléstechnika, az új típusú égőfejek, a láng moduláció és az igen hatékony hőcserélők. Ezt azért lényeges szem előtt tartanunk, mert a meglévő atmoszférikus kazán korszerűsítésénél éppen ezek alapján lehet közelíteni valamelyest a hatékonyságot a kondenzációs kazánéhoz.

A kondenzációs kazánra való átállás költséges mulatság. Az engedélyezések, szakvélemények (gázművek, kéményseprő stb.) megközelítik azt a kiadást, mint amibe az új kazán kerül. De nemcsak a drága készülék és annak járulékos kiadásai okoznak többletkiadást, hanem a kondenzációs üzemmód minél teljesebb kihasználásához szükséges nagyobb fűtőtestek, illetve a fűtési rendszer átalakítása. Így azután a legkedvezőbb esetben is minimum tíz év a megtérülési idő, kedvezőtlen esetben elérheti a 25-30 évet. Ebből következik, hogy csak akkor érdemes kicserélni a meglévő gázkazánt, amikor az elhasználódott és már nem gazdaságos vagy nem lehetséges a javítása.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.