Elektromos fűtés - drága vagy olcsó, kinek éri meg?

Elektromos fűtés - drága vagy olcsó, kinek éri meg?

A legtöbb ember tudatában az él, hogy villannyal fűteni drága mulatság. Igen ám, de ha egy elektromos fűtőpanelról vagy padlófűtésről találunk cikket a neten, az ellenkezőjét olvashatjuk: nem drága, számos előnye van. Nézzük hát, valójában hányadán is állunk az elektromos fűtéssel.

elektromosfutesolcsovagydraga 720


Milyen energiával fűtsünk?
Az elektromos energia a legalapvetőbb közmű, s bár a hálózat minden lakott településen kiépített, ennek ellenére vannak ingatlanok, ahol ma még nincs áram. Elsőként lássuk, hogy mennyibe is kerül a közmű kiépítése, ha fűtésre akarjuk fogni az elektromosságot. A legutóbb 2017-ben módosított villamos energiáról szóló törvény értelmében lakossági felhasználás számára alanyi jogon jár az elektromos energia biztosítása, azaz 1x32 Ampernek megfelelő teljesítményig a szolgáltatónak térítésmentesen kell kiépítenie a csatlakozó hálózatot, légkábel esetén 100 méter távolságban, földkábel esetén 50 méterig. Ez a villamosenergia-mennyiség egy hagyományos lakás elektromos igényeinek megfelelő, amennyiben azonban a szokásos háztartási gépeken, világításon túl több elektromos konyhai nagygépet, elektromos fűtést, esetleg vízmelegítőt is tervezünk, akkor már zsebünkbe kell nyúlni a hálózatfejlesztés érdekében. Ennek mértéke a legtöbb esetben nem vészes, de vannak olyan túlterhelt hálózati részek, ahol nagyobb energia biztosításához transzformátort kell cserélni, vagy vastagabb kábel kiépítése szükséges. Ha ilyen komoly beruházást kell tenni szolgáltatói oldalon, akkor valószínűleg más rendszerben kell gondolkodunk. A földgáz és az elektromos energia azonban a legtöbb helyen a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll. Ha fűtésre gondolunk, alapvetően a földgáz jut eszünkbe, pedig mostanában egyre többen gondolkodnak úgy, hogy a gázt jobb telekhatáron kívül tartani. Megoldásként a hőszivattyús vagy az elektromos fűtés jöhet szóba, vessünk hát egy pillantást arra, hogy a gazdasági okok mi mellett szólnak.
Az elektromos energia ára körülbelül 2,5-szer magasabb, mint a földgázé, ezért csak olyan esetekben érdemes az elektromos energiát fűtésre használni, ha azt legalább háromszor olyan hatékonyan tudjuk felhasználni, vagy valahogy mégis olcsóbban tudjuk beszerezni, megtermelni, vagy a beruházási és karbantartási költségek azt ellensúlyozzák. Az elektromos energia hatékony felhasználásának egyik megoldása a hőszivattyús fűtés, hiszen ezek éves szinten képesek 1 egység bevezetett elektromos energiából 3 egység fűtésre használható hőt előállítani, ám az ilyen rendszerek beruházási költsége magasabb. Az elektromos fűtés nagy felületű fűtőpaneljei, elektromos padlófűtései között is vannak olyanok természetesen, amelyek energiafogyasztása valóban alacsonyabbnak tekinthető, mint egy olajradiátoré, ám ha ezeket a rendszereket egy gázkazánra akasztott felületfűtéssel vagy padlófűtéssel hasonlítjuk össze, akkor az üzemeltetési költségek ugyanúgy magasabbak. Ugyanakkor az elektromos fűtés egyértelmű előnye a gyors és egyszerű, a gázos fűtésnél jóval olcsóbb kiépíthetőség, precíz vezérlés és minimális karbantartási költség. Az elektromos fűtés gazdaságosságát, fajlagos költségeit nagymértékben befolyásolja az épület mérete és szigeteltsége is. Kisebb lakás vagy rendkívül jó hőszigetelésű épület esetén, ha a fűtésre fordítandó energia elhanyagolható a lakás, épület rezsijéhez képest, az elektromos fűtés gazdaságos megoldás lehet. A fűtésberuházás mikéntjére tehát nincs egyértelmű válasz, az épület méretén, energetikai besorolásán túl számos tényező befolyásolja.

Termeljük meg az energiát!
Akkor most nézzük meg a másik oldalt, hogyan tudunk energiához jutni! A házi energiatermelésre alapvetően két megoldás terjedt el, mindkettő a napenergiához kapcsolódik. Az egyik a napkollektor, a másik a napelem. A napkollektor a nap hőenergiáját hasznosítja oly módon, hogy ha kitesszük a napra (legtöbbször a tetőre), az üveglap alatt lévő különleges bevonatú csőrendszer a napfény hőtartalmát gyűjti össze, a benne keringő folyadék felmelegszik, amivel utána melegíthetjük a fürdési rendszert vagy a használati vizet. A korszerű kollektorok egész jó hatásfokkal, körülbelül 85 százalékban képesek a napsütés hőtartalmát lakásunkba pumpálni.
A napelemek ránézésre nagyon hasonló berendezések, napsütés hatására elektromos energiát termelnek, amit felhasználhatunk lakásunkban bármire, akár fűtésre is. Azonos felületű napelem energiatermelése azonban nincs negyede sem a napkollektorénak. Ezek alapján egyértelmű volna a válasz, de még mielőtt megrendeljük új napkollektor-rendszerünket, nézzük meg a megtérülésüket is! A napelemek villamos energiát termelnek, a napkollektorok alapvetően hőenergiát. Azaz a napelemek elektromos energia kiváltására, míg a napkollektorok földgáz kiváltásra alkalmasak. Ezért gazdaságossági számításnál a napelemek 2,5x drágább energia kiváltását végzik, tehát az általuk megtermelt energia lényegesen drágább, mint a napkollektoros társaiké. Ez a tény még nem elegendő ahhoz, hogy a pontosan lássuk hosszú távú megtérülésüket. Nézzük a megtérülésnél fontos beruházási költséget!
Kijelenthetjük, hogy a napkollektoros rendszerek fajlagosan drágák, ennek oka abban rejlik, hogy amikor jelentős energiát tudna termelni, akkor a háztartások hőenergia-felhasználása igen csekély, mivel alapvetően nyáron süt a nap, amikor nem kell fűteni, és télen a legtöbb fűtési energiára éjszaka van szükség, amikor sötét van, így nem reménykedhetünk a kollektor használatában. Mi marad? A használati meleg víz megtermelése, hiszen erre egész évben szükségünk van. Ez viszont viszonylag kis rendszert eredményez, hiszen egy átlagos család naponta nem fogyaszt 300 liternél több meleg vizet. A rendszer kiépítési költségei nem egyenesen arányosak a rendszer teljesítményével, kis rendszerbe is meg kell vennünk mindent. Szükséges a tartály, a kollektor, a szivattyú, a szabályzó elektronika csövek stb. Vagyis a rendszer drága, a megtermelni érdemes energiamennyiség viszont nem túl jelentős. Mi a helyzet a napelemes vetélytársnál? Egy háztartás villamosenergia- felhasználása a forintokat tekintve többszöröse, mint amit a meleg vízért fizetni kell. Lehet nagyobb, gazdaságosabb rendszert építeni, azonban ezzel is van egy kis gond. A villamos energia legnagyobb részét sem akkor használjuk fel, amikor hét ágra süt a nap, hanem este sötétben és télen, mikor felhősebb az idő, ezért a villamos energiát is tárolni kell. Ehhez viszont drága és veszélyes akkumulátorok kellenek, amelyek sok helyet foglalnak, érzékenyek a hidegre, melegre, ezért bent kellene tárolni a lakásban, de ez sem jó megoldás, mert használatuk során veszélyes gázok keletkezhetnek, és élettartamuk sem éri el a rendszer többi elemének várható működési idejét. Tehát az akkumulátoros vagy szigetüzemű napelemes rendszerek sem lesznek jobb költség oldalról, mint a kollektorok.
elektromosfutesolcsovagydraga 1
Elektromos fűtés esetén a legjobb olyan napelemes rendszer kiépítése, amelynek éves energiatermelése eléri, de nem haladja meg a háztartás egy évi szükségletét, és lehetőleg ebből az energiafajtából használunk föl a legtöbbet.

Melyik megoldás a nyerő?
Elárulhatjuk, a napelem győz, és nem is akármennyivel! A törvényi előírások egy csapásra gyorsan megtérülő rendszerré tették a napelemes háztartási kiserőműveket. A rendszerből elhagyhatjuk a költséges, drága, veszélyes akkumulátortelepet, mert energiatárolás céljára megkapjuk az egész ország villamosenergia-hálózatát. A vonatozó törvényi előírások kötelezik a szolgáltatókat, hogy átvegyék a háztartási méretű kiserőművek által megtermelt energiát, méghozzá úgy, hogy a háztartásban megtermelt és elfogyasztott villamos energia elszámolását csak éves szinten kell elvégezni. Tehát egész nyáron termelhetünk, tolhatjuk az energiát a hálózatra, míg télen és éjjelente fogyaszthatunk. Ezzel a szinte végtelen nagyságú ingyenes tárolókapacitással a napelemes rendszer kb. a fele akkora megtérülési időt eredményez, mint amit a legjobb háztartási napkollektoros rendszer esetében elérhetünk. Legjobb olyan napelemes rendszert létesíteni, amelynek éves energiatermelése eléri, de nem haladja meg a háztartásunk egy esztendei villamosenergia-szükségletét, és törekszünk arra, hogy a legtöbbet ebből az energiafajtából használjunk fel. A megtermelt áramot korszerű ledes világítással vagy hatékony elektromos fűtéssel fogyasszuk el. No persze, ha az építkezésre szánt összeg nem korlátlan, vagy nem nulláról kezdjük, vagy vannak már működő gépészeti rendszereink, akkor érdemes olyan napelemes rendszert kiépítenünk, ami illeszkedik otthonunk pillanatnyi elektromos fogyasztásához, és lehetőség van egyszerű bővítésre további napelemek felszerelésével.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.