Családi ház energiatakarékos fűtési és hűtési megoldásai

Családi ház energiatakarékos fűtési és hűtési megoldásai

Ahány ház, annyi szokás, és igaz ez a fűtési, hűtési rendszerekre is. Ha csak a fűtési költségek csökkentése a cél, nincs értelme kidobni az egész gépészeti rendszert, még tíz év alatt sem térül meg, új ház esetén viszont célszerű a legkorszerűbb, hűteni- fűteni tudó megoldás. Vagyis elsőként legyünk tisztában azzal, hogy mit szeretnénk elérni, másrészt olyan szakemberhez forduljunk, aki pontosan átlátja a beruházás és az üzemeltetési költségek viszonyát. Az alábbiakban néhány támpontot adunk régi és új építésű házakkal kapcsolatban, melyik rendszer hol válik be leginkább.

csalhazenergiatakarekosfutesimegoldas 720


Régi épületek
Hőszigetelés. A hőszigetelés a fűtési és hűtési költségek csökkentésének alappillére. A legtöbb gond a több mint 20 évvel ezelőtt épült családi házak szigetelésével van, ezért a falak, tető szigetelése, ablakok, külső ajtók cseréje egy átfogó felújítás során kihagyhatatlan. Ökölszabályként lehet említeni, hogy az épület fűtési költségének csökkentésében a legnagyobb megtakarítást ezzel lehet elérni, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy várhatóan a számla legalább a felére csökken a tető és a falak szigetelése után. Nem beszélve arról, hogy a hőérzet is sokkal jobb lesz a lakásban, hiszen a falak belső hőmérséklete emelkedik, és ez pont azt az eredményt váltja ki, mint a legmodernebb felületfűtési rendszerek alkalmazása.
Kazáncsere. Ha az előbbieken már túlvagyunk, vagy a családi költségvetés nem teszi lehetővé a teljes külső felújítást, akkor érdemes gondolkodni a régi kazánunk cseréjén. Egy modern kondenzációs kazán a legtöbb esetben akár 15 százalékkal kevesebbet fogyaszt hagyományos társainál, de találkozni olyan rosszul működő hőtermelővel is, ahol több mint 30 százalékot lehet megspórolni a kazán cseréjével. A takarékosságon kívül a biztonság sem elhanyagolható szempont: a kondenzációs kazánok kivétel nélkül alkalmasak a helyiség levegőjétől független működésre, ami annyit tesz, hogy a leadott hőn kívül az égési folyamatnak nincs kapcsolata a lakótér levegőjével, így nem kell félnünk a szénmonoxid-mérgezéstől. A kondenzációs kazán hatásfoka azért jobb, mert a kéményen keresztül távozó égéstermék hőtartalmát is hasznosítja a berendezés, a füstgáz szinte csak kézmeleg, ami az egyik fő alkotóelemének, a vízpárának a lecsapódását is eredményezi. Az így keletkező kondenzátum halmazállapot-változása további hőt ad a radiátorok melegítésére. Nem nehéz belátnunk, hogy a szinte hideg, viszont nagyon párás égéstermék számára korábbi kéményünk nem lesz megfelelő, ezért kazáncsere esetén számolnunk kell a kémény bélelésének költségével is.
Elektromos kazánok. Az elektromos kazán is lehet jó megoldás, pedig szinte mindenki tudja, hogy villannyal fűteni messze a legdrágább megoldás Magyarországon. Hazánk energiatermeléséből következően a villamos energia ára háromszorosa a földgázénak, mégis van olyan eset, ahol ez a legcélszerűbb megoldás egy már használatban lévő családi ház fűtésére is. Azokon a területeken, ahol napelem telepítésére pályázati pénzt lehet nyerni, és a tetőfelület nagysága, tájolása lehetővé teszi kellő mennyiségű napelem felszerelését, ott bizony nem érdemes drága fűtési rendszert kiépíteni, hanem a meglévő radiátoros hálózatot meghagyva minimális költséggel egy elektromos kazánt érdemes felrakatni, amellyel a megtermelt zöld energiát a legkisebb beruházási költséggel lakásunk fűtésére tudjuk fordítani.

csalhazenergiatakarekosfutesimegoldas 2

Bárki, aki ma megújítja fűtését, olyan megoldást vár, amely sokkal hatékonyabb, mint a régi, de mégis megfizethető. Egy gázkondenzációs kazán és egy napkollektor kombinációja akár 50 százalékos fűtési energiát takaríthat meg.

Ha mindent a nulláról kezdünk
Új épületek. Ha tiszta lappal indulunk, akkor sincs sokkal könnyebb helyzetünk a jó megoldás meghatározásában. Nézzük csak sorjában! Egy új építésű ház magával hozza, hogy van jó hőszigetelésünk, vannak korszerű nyílászáróink, tehát az épület fajlagos hővesztesége már sokkal kisebb a környék hasonló méretű régi házainál. Kazánunk is energiatakarékos, hiszen 2015 óta csak igen jó hatásfokú kondenzációs kazán tudunk vásárolni az EU területén. Amennyiben a gáz is bent van az utcában, esetleg már a telken belül, nagyon adja magát a megoldás: a költségeket tekintve várhatóan a legjobb ár-érték arányt a gázkazán-radiátor páros hozza, a fürdőszobában pedig egy kis padlófűtés sem akkora költség, amiért érdemes lenne lemondani erről a komfortról.
Hőszivattyú. Az igények azonban sok esetben már nem állnak meg a fűtésnél, hiszen a nyarak egyre melegebbek, és a mai kor komfortigénye már megkívánja, hogy házunkat, lakásunkat hűtsük is. Ha már a tervezésnél tisztában vagyunk azzal, hogy hűteni is kívánjuk az épületet, akkor már csak egy lépés, hogy korunk egyik legmodernebb és legtöbbet alkalmazott megoldásához jussunk. A két rendszert egyesítve olyan komplett hűtési-fűtési megoldást tudunk kiépíteni, amely zaj nélkül képes lakásunkat a legnagyobb nyári melegben is hűvösen tartani, nem mellesleg az épület fűtését is ellátni pénztárcabarát módon.
A hőszivattyúk működését leginkább a jól ismert klímákéhoz lehet hasonlítani, ahol szintén van egy kültéri és egy beltéri egység. Mindössze annyi a különbség, hogy a hőszivattyú beltéri egysége nem a szoba levegőjét hűti, hanem egy ügyes megoldással a fűtési rendszerben keringő vizet melegíti, illetve nyáron hűti. Természetesen itt már nem radiátorokra kell gondolni, hanem nagy felületű épületszerkezetek temperálására. Ugyanis a hőszivattyúk hatásfoka leginkább a külső levegő és a fűtővíz hőmérséklet-különbségének nagyságától függ. A külső hőmérsékletet nem tudjuk befolyásolni, ha azonban olyan felületfűtési rendszert választunk, amelynek elegendő a 35 fokos fűtővíz, akkor a berendezésünk igen gazdaságosan tud működni. A hőszivattyúk működési elvéből adódik, hogy egy egység bevezetett villamos energiából több mint háromszor annyi fűtési vagy hűtési energiát tudnak átadni az épületben keringő víznek. Azaz már akkor is gazdaságosabb egy gázkazánnál, ha csak fűtésre használjuk, és akkor még nem szóltunk a nyári hőségről, amikor külön berendezés nélkül temperálhatunk 21. századi módon.

Zöld és még zöldebb
A földgáz elégetésének környezetterhelő hatását szerencsére ma már senkinek sem kell elmagyarázni, azonban a zöldnek kikiáltott villamos energia „zöldsége” is megkérdőjelezhető, hazánkban ugyanis a villamos energia legnagyobb részét lignit, gáz- vagy atomerőművekben állítják. Azokban az országokban, ahol a szerencsés földrajzi helyzet vagy jobb gazdasági körülmények következtében vízi- és szélerőművekben termelik meg az energiát, ott valóban környezetbarát megoldás a hőszivattyúk alkalmazása.
Végtelen puffer ajándékba, a valóban zöld fűtéshez. Ha szeretnénk igazán zöldek lenni, akkor épületünk tervezésekor úgy alakítsuk ki a tető tájolását, méretét, hogy alkalmas legyen kellő mennyiségű napelem elhelyezésére. Az így megtermelt energia igazán megújuló, és otthonunk fűtésére, hűtésére fordítva nem termelünk sehol sem környezetkárosító égésterméket. Szerencsére az energia tárolását egyelőre ingyen kapjuk, hiszen ha igazán süt a nap, akkor éppen nem kell fűteni, sötét téli napokon viszont jól jön a meleg. A napelemünk által megtermelt energiát tehát az elektromos művek hálózatába táplálja be a rendszer, s amikor fűteni kell, onnan vételezzük. A napelemes rendszer telepítésénél egy úgynevezett „ad-vesz mérőt” építenek be, ami képes regisztrálni a termelt, illetve a fogyasztott energia mennyiségét. Éves elszámolás esetén pedig csak az egy év alatt megtermelt és elfogyasztott villamos energia különbségét kell kifizetnünk. Ezzel a megoldással egy évig pufferként használhatjuk az ország energiahálózatát.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.