Vásárhelyi Ilona lakberendező régi álma volt, hogy egy kicsi lakást tervezhessen. Olyan valóban picit, ahol sakkozni kell, hogy minden elférjen, és lakói számára még kényelmes is legyen. Kívánsága teljesült, és néhány hónapja a 26 négyzetméteres lakásba boldogan költözött be a fiatal pár.
A fiatal pár tavaly tavasszal keresett meg, hogy segítsem élhetővé tenni még épülő, aprócska péceli lakóparki lakásukat. A felkérést örömmel fogadtam, hiszen egy átlagos nappali méretének megfelelő alapterületen, azaz 26 négyzetméteren elhelyezni minden funkciót, ami a komfortos élethez szükséges, szép kihívás. Szerencsére időben kezdtük el a közös munkát, így a közfalak és a lefolyócsövek elhelyezésén még tudtunk változtatni, ami esetünkben lényegi kérdés volt, egyébként szinte lehetetlen lett volna két személy részére berendezni a lakást. A dolgunkat nehezítette az is, hogy az egyik hosszanti falat két ablak szabdalja három részre, a rövidebbiket pedig majdnem teljesen elfoglal egy nagy teraszajtó.
Mivel a fiatalok életvitelszerűen használják a lakást, fontos volt, hogy az ágy fix legyen, az alvás miatt ne kelljen naponta átrendezni a lakást, legyen elegendő tároló a ruháknak, háztartási eszközöknek. Azzal, hogy az ágyat egy „hálókuckóban” helyeztük el, megoldottuk, hogy elférjen egy nagyméretű ruhásszekrény, és az ágy alatti több mint két köbméternyi helyet is teljesen kihasználtunk, köszönhetően a szekrény alatti mély fiókoknak. Mivel a fiatalok gyakran főznek, nagy hangsúlyt fektettünk arra is, hogy kényelmes legyen az előkészítés és a főzés, ezért nagyon megörültek, hogy a mini lakás ellenére teljes értékű konyha született. A fürdőben is minden hely kihasznált: az egyik falat teljesen beépítettük tolóajtós szekrénnyel, elrejtve a mosógépet és gázkazánt. Az igazi luxus azonban az, hogy e csöppnyi lakásba lépve valóságos, használható előszobába érünk, apartmanérzet helyett igazi „otthonérzést” nyújtva.
A térérzet növelése miatt döntöttünk a világos színek és a sok tükör mellett, tudatosan kevés színt használva. A lakáson végigvonul a fehér és a tölgy, színt a textíliákkal vittünk a térbe, törekedve a letisztult, harmonikus hatásra. Fiatalos, barátságos enteriőrt, igazi otthonos kis kuckót szerettünk volna kialakítani, amit, ha úgy adódik, könnyen tudnak majd értékesíteni. Egyelőre persze nem ez lebeg a szemük előtt, a fiatalok élvezik az első közös otthon adta örömöket, és hogy a lakás többet nyújt, mint arra korábban számítani mertek.Így vallanak erről: „Amikor arra a döntésre jutottunk, hogy belevágunk a lakásvásárlásba, úgy gondoltuk, hogy egy ekkora lakásnál kompromisszumokkal kell számolnunk, egész egyszerűen a méretéből fakadóan nem lehet minden tökéletes. Tévedtünk! Több hónapja itt lakunk, és napról napra jobban érezzük magunkat.”
|
Célom a megbízók érzéseinek formába öntése, a tér életre keltése. A kiindulópont a lakók egyénisége, ízlése, életvitele. Szeretem az egyszerűt, a hívogató, meleg otthonokat, kerülöm a túlzásokat, hiszem, hogy a kevesebb több. |
 |
|
|
Vásárhelyi Ilona
|
Hozzászólások