Kellékek:Fenyődeszka (2 cm vastag, 15 cm széles) Vezetékkel, kapcsolóval és villásdugóval egybeépített törpefoglalat, száraz rőzse, energiatakarékos égő, durva homok, Palmatex ragasztó, akril festék, fixáló spray, metszőolló, fémfűrész, fareszelő, fúrógép, satu, csípőfogó, kézivéső, ecset
sp;
le a rőzseszálakról a kisebb ágakat metszőollóval. Jelöljük ki a deszkán a kívánt méretet, majd vágjuk le a rajzolt vonal mentén. Ha fémfűrészt használunk, lassabban haladunk, de a vágott felület sokkal finomabb lesz. Miután levágtuk a kellő anyagot, reszelővel dolgozzuk el az éleket és a durva felületeket. Jelöljük ki a deszka közepét, és marófejjel marjuk át. Ennek méretét a foglalathoz válasszuk ki úgy, hogy szorosan passzoljon a kimart nyílásba. Inkább kisebb fejet használjunk, majd ráspollyal szélesítsük a lyukat. Készítsünk helyet a foglalatunk aljának kézi vésővel: süllyesszük be a felületbe. Óvatosan dolgozzunk, mert az egyébként könnyen megmunkálható puhafa fenyőnk a szálirányra merőlegesen nagyon könnyen hasad. A deszkánk szélétől kb. 1 cm-re rajzoljunk egy keretet, ennek mentén fúrjunk lyukakat egymáshoz a lehető legközelebb, a legnagyobb átmérűjű rőzsénk méretének megfelelő méretű normál fúrófejjel. Vigyázzunk, hogy ne fúrjuk át a deszkát! A fúrt lyukakat kössük össze a fúró óvatos mozgatásával úgy, hogy egy kb. 5 mm mély csatornát kapjunk. Ebbe fogjuk beragasztani a rőzseszálakat. Amikor a fúrt lyukakat kötjük össze, óvatosan mozgassuk a fúrógépet, mert a szálirányra merőleges műveletnél a fúrófej könnyen kiszakíthatja az anyagot (a könnyű hasadás miatt nem tudjuk vésővel végezni ezt a műveletet, és ha kiszakítottuk az anyagot, később visszaragaszthatjuk). Mindennek csak azért van jelentősége, hogy a csatornából a ragasztó ne folyjon ki. A leendő lámpánk alján véssünk egy csatornát, ahová besüllyesztjük a vezetéket. Csípjünk ki egy kis darabot csípőfogóval a foglalat aljából – majd később úgy helyezzük be a foglalatot a helyére, hogy ez a kicsípett rész a vezetéknek készített csatornához kerüljön. Így tud a lámpa teljesen felfeküdni a majdani helyére, és nem billeg. Öntsünk ki egy kis ragasztót egy újságpapírra, és keverjünk hozzá homokot. A kapott massza legyen elég lágy, mert ha túl sűrű, nem ragad szépen a felületre. Hordjuk fel a masszát az előzőleg már beragasztózott felületekre: a deszka oldalaira és azokra a helyekre, amelyek a kifúrt csatornától a deszka szélei felé esnek. Hagyjuk száradni, amíg a felület szilárddá válik. Ezután a homokozott felületet fújjuk le fixáló spray-vel. Keverjünk ki sötétbarna akrilfestéket, és fessük be a leendő lámpánk alapjának felső oldalát, a fúrt csatornától befelé található területet. Kezdjük el a rőzseszálakat egyesével beleszúrni a csatornába, majd fixáljuk ragasztóval. Ha nem akarnak megállni a rőzseszálak, egy-egy centiméternyi hosszú, gyufaszálnyi vastagságú fadarabkával ékeljük ki őket a lámpa belső része felé eső oldalon. Öntsük ki a réseket ragasztóval, majd várjunk, amíg megszárad. Ezt a folyamatot addig kell ismételni, amíg a rőzsék közötti lukakat teljesen kitöltjük. Készítsük el így a lámpa négy oldalát. Ezután helyezzük be óvatosan a foglalatot a helyére, és tegyünk bele energiatakarékos égőt. Ha a lámpát szemmagasság alá kívánjuk tenni, készítsünk papírból 7-8 cm átmérőjű, az égőnk magasságához illeszkedő méretű hengert, amivel megakadályozzuk, hogy az izzó fénye a rőzsék közül a szemünkbe világítson. A papírhenger színét tetszés szerint változtathatjuk, így azt bármikor tudjuk hangulatunkhoz vagy enteriőrünk színvilágához igazítani. A lámpa magassága a rőzséink méretétől függ. Arra ügyeljünk, hogy ne legyen túl magas, mert akkor a könnyű fatalpazat nem tartja meg a súlyt, borulékonnyá válik az egész. Ha jobban szeretjük a rendezett külsőt, mint az organikus formát, egyforma méretűre is vághatjuk a rőzséket, és szigorú téglalap formájúra is készíthetjük a lámpát.
Hozzászólások