Ma már, ezt bárki könnyen beláthatja, egyáltalán nem lehet kérdés, hogy a passzívházaké a jövő. Lapunk hasábjain mi is rengeteget cikkeztünk az elmúlt években a témában, igyekezve, hogy bemutassuk a hazánkban felépült valamennyi passzív, vagy legalábbis igen alacsony energiafelhasználású családi és társasházat. De természetesen a két hazai szövetség, a MAPASZ és a PAOSZ is mindent megtesz annak érdekében, hogy a passzívházak végre hazánkban is elterjedjenek, ismertek és elismertek legyenek. A november 9.-11. közötti hétvégén éppen ezért megnyíltak a hazai passzívházak kapui, így bárki körbejárhatta, kívülről- belülről megismerhette ezeket az épületeket és a bennük rejlő különleges technológiát.
De mi is az a passzívház, illetve mitől lesz egy épület passzív? Anélkül, hogy a szigorú szakmai részletekbe belemennénk, a dolog lényege tulajdonképpen abban rejlik, hogy megfelelő (lehetőség szerint déli) tájolással, vagyis a napenergia passzív hasznosításával, minél jobb hatásfokú hőszigeteléssel, a légtömörség kellő biztosításával igyekszünk azt elérni, hogy az épület fajlagos hőigénye a lehető legkisebb legyen, azaz ne (vagy csak alig) legyen szükség fűtésre. Az első passzívházat 1991-ben építették meg a németországi Darmstadt-Kranichsteinben és a munkálatokat tudományos szemmel is végigkísérték. Beigazolódott, hogy a „fűtés nélküli lakás” ötlete megvalósítható. Azóta villámgyorsan terjednek a passzívházak: csak Németországban 2002 szeptemberéig mintegy 3500 lakás épült a passzívház szabványának megfelelően, 2012-ig pedig mintegy 7000, azaz tíz év alatt közel száz százalékos volt a növekedés, és ebbe csak a lakóházakat számoltuk bele, a középületek, pl. az iskolák, óvodák, kormányzati, iroda- és gyárépületek nincsenek beleszámítva. Magyarországon persze itt is hatalmas a lemaradás: mindössze 11, a darmstadti Passivhaus Institut által minősített passzívház épült fel eddig hazánkban és mintegy 40-50 olyan, amelyre nem kérték a tulajdonosok a minősítést, de a számítások alapján megfelelnek a szigorú kritériumoknak. Ezek közül most mintegy tucatnyi volt látogatható, a PAOSZ autóbuszos túrája, ill. egyéni látogatások során.
A PAOSZ egynapos buszos túrája öt különleges épületet keresett föl, melyből négy családi ház, egy pedig iskolaépület volt. „Utóbbi hatalmas különlegessége, hogy ez az első ilyen jellegű közintézmény hazánkban.” – mondta el Szekér László minősített passzívház-tervező és oktató, a PAOSZ elnöke, az épület tervezője. „A hetvenes években épült általános iskola energetikai korszerűsítésére az utóbbi években került sor: az ablakokat háromrétegű üveggel ellátott műanyag nyílászárókra cseréltük, a falakra EPS hőszigetelő anyag került és a fűtési rendszert is felújítottuk. 2012-ben új szárnnyal bővült az iskolaépület: a darmstadti intézet által minősített, passzívház minőségű speciális foglalkoztató helyiségeket alakítottunk ki. A kivitelezést – amely hat hónapig tartott – a megadott költségkeretek között kellett elvégezni, amely mindössze 30 millió forint volt, ez azt jelenti, hogy lényegében – a szokványoshoz képest – többletköltség nélkül sikerült megvalósítani a passzívház minőséget. Az épület fűtési energiafogyasztása mindössze 15 kW/h/m2/év, úgy hogy a házat hagyományos radiátoros gázfűtés temperálja. Ezt egy 94 százalékos hatékonyságú hővisszanyerős szellőztetőrendszer egészíti ki, ez látja el az épületet friss levegővel. Mivel a rendkívül jó hőszigetelésnek köszönhetően sem az ablakok, sem a falak, sem a padló nem húznak télen sem, a gyerekek jól érzik itt magukat, akár a földre is leülhetnek anélkül, hogy a felfázás veszélye fenyegetné őket.”
A túra Diósdon, egy még nem teljesen elkészült, de már lakott családi ház meglátogatásával folytatódott. „A diósdi passzívház lakói olyannyira elszánt passzívházépítők, hogy a telek megvásárlása után az első műszaki tevékenységük a meglévő gázcsonk szolgáltatói visszabontatása volt.” – meséli Benécs József okl. gépészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató, az épület tervezője. A ház gépészeti rendszere a Kardos Labor szabadalma alapján elkészült Energiakulcs talajkollektoros hőszivattyús rendszere, a Helios típusú szellőztető berendezéshez tartozó légvezetékek a födémben betonozás közben kerültek elhelyezésre.Az Austrotherm vastag grafit hőszigetelése alatt XELLA mészhomok tégla lapul, a nyílászárók az Internorm fa-alu termékei.. Az épület kétszintes, a magas szoláris nyereség érdekében a pontos déli irányba került elforgatásra, az utcafronthoz képest mintegy 40 fokkal. A 140 négyzetméteres családi ház fűtésköltsége a tavalyi évben összesen huszonötezer forint volt.
A következő állomás a közeli Zsámbék volt, ahol egy mindösze két hete lakott, szintén 140 négyzetméteres és szintén még épülőfélben levő passzív családi házat látogattunk meg, melynek különlegességeiről annak gépészmérnök tulajdonosa mesélt: „A telek passzívház szempontból nem túlzottan előnyös tájolásbéli adottságait ellensúlyozta a lehetőség, hogy a kiszolgáló helyiségeket a telek észak-keleti részében, a beépítési vonalon helyezhettük el, a dél-keleti és dél-nyugati homlokzatok egy-egy szakaszát a kedvezőbb tájolás irányába befordítottuk. A transzparens felületek nagy részét a dél-keleti és dél-nyugati homlokzatokon helyeztük el. Mindezen felsorolt eszközökkel törekedtünk a minél jobb téli benapozottságot biztosítani. Gondoskodtunk ugyanakkor a nyári túlmelegedés elleni védelemről is fix építészeti elemek (eresz és pergola) valamint mobil árnyékolók (redőny) alkalmazásával.” Természetesen itt is a passzívházaknál elengedhetetlen hővisszanyerős szellőztető berendezés és hőszivattyú került betervezésre; passzívházhoz megfelelő nyílászárókkal. Az épület másik „különlegessége”, hogy 6 millió forint állami támogatást kapott 2011-ben, a tanulság tehát, hogy nem árt odafigyelni a pályázatokra!
Utunk innen Budaörse vezetett, ahol egy már két éve lakott, több mint 300 m2 alapterületű passzív családi házat kerestünk fel, amelyet egyébként lapunkban már korábban bemutattunk. (A cikk az A Mi Otthonunk magazin 2011/6. számában, ill. a http://www.amiotthonunk.hu/passzivhaz/zold-ajto-mogott-zold-gondolatok.html linken található meg.)
A buszos kirándulás utolsó állomása Szentendre volt, ahol az építtetők szintén az energiatudatos szemlélet elkötelezettjei: a fűtési és használati melegvizet faelgázosító kazánnal és napkollektorral biztosítják, a szürkevíz- és esővízgyűjtés szintén megoldott, utóbbi a növényállomány öntözését szolgálja. „A ház egyszerű megjelenése a megrendelők kifejezett kérése volt, a burkolatoknál előnyt élvez a természetes anyagok használata.” – meséli Boros Károly, a generálkivitelező Boros Passzívház Kft. tulajdonosa. A ház különlegessége, hogy speciális szerkezetének köszönhetően egylakásosból, miután a megrendelők gyermekei kirepülnek majd, könnyűszerrel két lakásossá alakítható.
A MAPASZ (Magyar Passzívház Szövetség) szervezésében idén egyénileg volt (van) lehetőség passzívházak látogatására. Szerkesztőségünk két helyen járt: Zuglóban egy nyolcvanéves lakóház passzívház komponensekkel történő restaurálását, a Hegyvidéken pedig egy most épülő iker passzívházat látogattunk meg.
Passzívházként újjáépítve
A ház másik különlegessége, hogy komplett épületdiagnosztikai rendszer lesz benne kiépítve: ehhez tartozik majd egy internetes felület, ahol azt lehet majd látni, hogy az egyes helyiségek éppen milyen hőmérsékletűek, mekkora a külső hőmérséklet, milyen hatékonyságú a napkollektorok működése, stb. „Próbáljuk úgy felépíteni a bemutató részleget, hogy a passzívház viselkedése ne csak látható, érzékelhető lehessen, hanem mérhető, figyelhető is, hátha valakit az győz meg, hogy a fogyasztás tényleg mennyire minimális.” – zárja gondolatait Zsuzsi.
Ikerházfél, mint passzívház
Szintén nagyon érdekes épülettel találkozhattunk a főváros 12. kerületében: az iker családi ház egyik fele ugyanis „hagyományos”, míg a másik fele passzívházként épül. Már a látvány is különleges, hiszen a „hagyományos” házfél B30-as téglából, míg a passzív épületrész 40 cm vastag, vasbetonnal kitöltött polisztirol zsaluelemekből készül. „Itt is fontos volt, hogy a passzívházként megépülő házfél teljesen déli tájolású legyen, azért, hogy a szoláris nyereséget a lehető legnagyobb mértékben hasznosíthassuk; a nyílászárók jó részét fixre fogjuk szerelni, hogy minél kisebb legyen a hőveszteségünk; a hővisszanyerős szellőztetőrendszer pedig egy 30 m hosszú, a földbe másfél méter mélyre leásott avaduktos csőrendszeren keresztül szívja be a friss levegőt, ez télen előfűti, nyáron pedig előhűti a beszívott levegőt, így nem kell klímát alkalmazni az épületben.” – sorolja el egy szusszra a főbb tudnivalókat Fazekas Ferenc, a generálkivitelező Star Builder Kft. ügyvezetője, aki még hozzáteszi: „Érdekes összehasonlítás lehet majd a ház két fele, hiszen négyzetméterre visszaosztva lehet majd monitorozni, hogy milyen energiafelhasználása volt a két lakásnak, de ugyanígy tervezünk majd csinálni hőkamerás felvételeket, ill. a passzívház félben Blower-Door teszttel ellenőrizzük, hogy tökéltetes-e az épület légzárása. Egy szóval mindent megteszünk, hogy ez egy megfelelően hőszigetelt és hőhídmentesen kivitelezett épület legyen.”
Mindenképpen tanulságos volt tehát ez a kétnapos kirándulás, a két szövetség jövőre is tervez hasonlót, mindenkit várnak, akit érdekel a passzívházak témaköre.
Hozzászólások