Hagyomány, kultúra, barokk. Mindez a Kisalföld délkeleti csücskénél, a Bakony nyúlványainál. A végvári harcok és vallási küzdelmek, újabb idők nehézségei után Pápa ma hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő, ám múltját el nem hagyó városa.
Lehetetlen mindent megemlíteni, de amit feltétlenül érdemes tudni, ismerni e varázslatos településről, azt most megmutatjuk! Múltját, ami nélkül nem lenne jelene, és jelenét, amely megcsillantja jövőjét.
Itt van mindjárt a pápaiak Nagytemploma, a Szent István vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom tekintélyt parancsoló épülete, amely annak a középkori templomnak a helyén épült, melyet már 1397-től említenek különböző oklevelek. Az új templomot gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette 1774 és 1786 között, Fellner Jakab építész tervei alapján. Az épület magán viseli a vatikáni barokk építészet jellegzetes formáit. A klasszikus látásmódot tükrözi a méltóságteljes, harmonikus főhomlokzat, amely mentes a dús barokk díszítőelemektől. A plébánia külön figyelmet érdemel: kosáríves kapuja, copf ablakrácsai a templommal való formai-szellemi egységét is mutatják. A plébánia melletti keskeny Ruszek közben csaknem 90 lépésnyi árkád alatt sétálhatunk végig. A Lábasház árkádja ez, amely kőkeretes ajtókat, ablakokat, és ezzel kereskedők, iparosok üzleteit, műhelyeit veszi védelmébe.
Petőfi és Jókai nyomán
Pápa nem egy híres szülöttel büszkélkedhet. Testőrtiszt korában itt ropta a táncot Kisfaludy Sándor költő-író későbbi hitvesével, Szegedy Rózával. Itt lobbant szerelemre egy színésznő iránt, majd ábrándult ki pár nap múltán, és írta meg „Szín és való” című versét 1842-ben egy pápai diák, Petőfi Sándor. E helyen élt Jókai, akinek a nevét a pápai vár alapjaira épült Eszterházy Kastélyban működő könyvtár viseli. A kastély egykori kápolnája ma olvasóterem. Helyreállításáért Pápa Európa Nostra Díjat kapott 1990-ben.
A malmok városa
Pápa környéke, a bővizű Tapolca patak révén, a vízimalmok paradicsoma volt. Forrásából kifakadva, 200 méteres útja után a patak már „dolgozott”, hajtotta a Forrásfői malmot. A város lehetséges első említése 1061-ben is malomügylet kapcsán történt! Volt malma a pápai plébániának, a veszprémi káptalannak, s a porvai pálosoknak. A nagyvázsonyi pálosoknak Kinizsi Pál felesége adományozott malmot. A vízimalmok a 19. század végén a hengermalmokkal szemben elveszítették a versenyt. Ennek ellenére több kővel vagy hengerszékkel őrlő malom megmaradt. A Pápa környéki őrlők vesztét a második világháború utáni államosítás okozta. Sokukat azonnal megszüntették, némelyikből egyszerű termelőszövetkezeti daráló lett. A liszt, mint nagyipari termék, megjelent a boltok polcain, senki sem vitte már gabonáját őröltetni. Nem is volt mit, hisz minden a közösbe került…
Kékfestők
Pápa jelenéből és múltjából nem hagyhatjuk ki a Kékfestő Múzeumot sem. Az Indiákról hajókaravánok szállították Európába az indigó nevű festékanyagot, amely a kékfestő kelme előállításának alapanyaga lett. A megfelelően előkészített fehér kelmére – nyomófák segítségével – vizet taszító anyaggal mintákat vittek fel, majd a textíliát indigófestékbe merítették, rövid szünetekkel többször egymás után, hogy az oxidáció a kívánt színt létrehozza. Ezután kioldották a vizet taszító anyagot, szárították, mángorolták, és végben vásárra vitték a kékfestő kelmét. Pápán a 17. századtól kezdve tudunk kékfestő iparosokról. Egy időben több műhely is működött a városban, közülük a legnagyobb elismertségre a Kluge családé tett szert. Műhelyüket a jelenlegi Kékfestő Múzeum helyén alapították meg. A mai múzeum 1962-ben nyílt meg, gondosan berendezett termeivel, épületeivel Közép-Európa egyetlen kékfestő múzeuma. Különösen kiemelendő Bódy Irén művészeti akadémikus, textiltervező állandó kiállítása, amely bizonyítéka múlt és jelen elválaszthatatlanságának.
„A megtalált idő”
Az idei pápai Órakiállítás és Börze az ötödik a sorban. Október 11-12-én antik és korunk csúcstechnikáját megcsillantó órákat tárnak elénk a szervezők, a kiállító cégek, bízva abban, hogy e reprezentatív esemény is emeli a státuszszimbólummá vált „ketyegők” fényét. A kiállítás mára a hobbi órások, gyűjtők országos találkozójává nőtte ki magát.
A legújabb klasszikus
Ha a gyönyörteli, ám maratoni múzeumlátogatás után pihenésre vágyunk e vendégmarasztaló városban, számos szállodában, panzióban megtehetjük. Ezek egyike a Hotel Villa Classica, Pápa legújabb szállodája. Az épület jellegénél fogva tökéletesen illeszkedik
a város barokk, polgári hangulatához, modernsége mégis kiemeli a helyi szálláslehetőségek közül. A különleges építészeti stílusú szálloda igényes és hangulatos berendezésével kényelmet, barátságos környezetet és első osztályú szolgáltatásokat kínál. A négycsillagos követelményeknek minden szempontból megfelelő szobákat nagyvonalúan tervezték meg: a tizenkilenc szoba mindegyike légkondicionált, színes tévével (nemzetközi csatornákkal), fürdőszobával, szobaszéffel, közvetlen telefonvonallal és minibárral felszerelt. Az érintőkártyás intelligens szobafelügyeleti rendszer és a szélessávú internetcsatlakozás szintén az exkluzív szolgáltatások sorába tartozik.
Kempingben, fürdőben
Akik a szállodák helyett a természetközeli pihenést választják, azt is megtehetik. A pápai Termál Camping kétszáznégy, egyenként 100 négyzetméteres parcelláját egymástól sövények választják el. A vendégek kényelmét, áram-, kábeltévé-, víz-, illetve szennyvíz-csatlakozási lehetőség szolgálja. A kempingezők úgy élvezhetik a zöld ölelését, hogy közben nem kell lemondaniuk a négy fal között természetessé vált életmódjukról. Rendelkezésükre áll WLAN (vezeték nélküli internethálózat), közösségi térként klubszoba, mosó- illetve szárítógép, modern vizesblokk. Sőt, helyben válthatják sokkerekűjüket kettőre, és kerékpárral tehetnek nagy túrákat a környéken.
További szabadidős programokat keresve jutunk el a Várkertbe, a víz szerelmeseit hívogató Várkertfürdőbe. A 2003-ban épült modern épületegyüttes látványnak sem utolsó. Megépítésével a kor elvárásaihoz igazodó fürdőkomplexum jött létre, szervesen illeszkedve a városképhez. Két épületében tizenegy medencében, köztük kiúszó, élmény-, ülő-, úszó- és csúszdás medencében is megmártózhatunk. A komplexum wellness-szolgáltatásai a tenger csodálatos erejével töltik fel a gyógyulni és szépülni vágyókat, akik kellemes környezetben regenerálódhatnak a wellness-programok segítségével. A 2005 áprilisában megnyílt gyógyászati centrummal a Várkertfürdőt gyógyfürdővé nyilvánították, ami jelentős fejlődést és kiváló lehetőséget jelent valamennyi gyógyulni vágyónak, és kellemes élményt a fürdőzőknek. A megyében ez az egyetlen gyógyfürdő.
Ha látjuk, hogy Pápa milyen utat járt be, nem lehet kétségünk a jövőjét illetően sem. Gondolva az itt nem említett beruházásokra – a repülőtér, az ipari park munkahelyteremtő lehetőségeire, az idegenforgalmi mágnesességére -, csupán ízelítőt kaptunk a lehetőségekből. E város vezetői, lakói tudják, honnan jöttek, s hová tartanak.
Hozzászólások