A nagy kékség

Utazás állattal
Lovak a tévéstúdióban
Nézd madárnak!

Nincs megnyugtatóbb, mint a díszhalak világát kémlelni egy kényelmes fotelból. Egy jól megtervezett és ápolt akvárium valóban a legszebb dísze lehet lakásunknak, és talán ez a legegyszerűbb módja annak, hogy a természetet otthonunkban tudjuk.

 

 

Mindjárt itt az első kérdés: mekkora legyen akvárium – Az esztétikai szempontokon messze túlmutat a kérdés, ezért vegyük sorra a legfontosabb tudnivalókat. A kicsi akváriumban nagyon könnyen változhat a vízminőség, a hőmérséklet, amit a viszonylag kis mennyiségű víz nem tud egyensúlyban tartani. Túlságosan felszaporodhatnak benne a halak anyagcseretermékei és a szerves anyagok. Emiatt kevesebb lesz az oxigéntartalom, ami algásodáshoz, és akár a halak tömeges elhullásához vezethet. A nagyobb méretű akváriumot többféle növény- és állatfajjal telepíthetjük be, így változatosabb, izgalmasabb lesz. Figyelem! Egy 300 literes tartály súlya, ha betelepítettük és feltöltöttük vízzel, akár 400-450 kilogrammot is nyomhat, és ráadásul viszonylag kis alapterületen. Egy ilyen tömeg tartós elviseléséhez speciális bútorzat szükséges. Legjobb, ha az akváriumot előregyártott bútorral együtt vásároljuk meg.

 

Az akvárium méretével arányosan természetesen növekednek a költségek is, viszont csökken a gondoskodásra fordított idő, ugyanis minél nagyobb a víztömeg, annál jobban „beáll” az akvárium. Tartós lesz a biológiai egyensúly, így ritkán kell tisztítani az akváriumot, kisebb az esélye a halhullásnak és az algásodásnak. Ezért a régi mondás az akvaristák körében: „Kis akvárium nagy gond, nagy akvárium kis gond.”

 

Kezdő akvaristaként egy legalább ötven-hatvan literes üvegmedencét érdemes beszereznünk, öt milliméteres falvastagsággal. Célszerű erre szakosodott kereskedésben megvenni, ahol világítást, szűrőt, melegítőcsövet is ajánlanak hozzá. Komplett akváriumszettet is vásárolhatunk, ahol a gyártók ezeket profi módon és esztétikusan beépítik. A méretek függvényében számolhatjuk ki, hogy milyen fajta és hány darab halat tarthatunk majd benne. Ehhez az adott fajok igényeit is figyelembe kell vennünk, de általánosságban a halak minden centiméterére számoljunk legalább egy liter vizet.

 

 

A betelepítés

 

A munkát az aljzat és a háttér elrendezésével kezdjük. A kőzetek alá (vagy két réteg közé) helyezzünk növényi táptalajt (speciális akváriumi tőzeg), ezután jöhetnek aljzatként kisebb-nagyobb kavicsok. A vulkáni kőzetek zúzaléka a legjobb, de nagyon fontos, hogy a behelyezést megelőzően alaposan mossuk át, hogy ne maradjon rajtuk tisztítószer-maradvány (ajánlott napokig áztatni). A következő lépés a vízi növények beültetése. Úgy rendezzük el őket, hogy hátul legyenek a nagyobbak, középen a kisebbek, az elülső harmadban pedig hagyjunk elég teret a halaknak. Túl sok növényt amúgy sem célszerű ültetni, mert azzal is számolni kell, hogy később növekednek, szaporodnak, és ezzel szintén hasznos teret vehetnek el. Ha már minden növény a helyére került, feltölthetjük az akváriumot vízzel. A berendezett akváriumba lassan, óvatosan töltsük a vizet (esetleg egy nagyobb kőre irányítsuk a vízsugarat), hogy ne kavarjon fel sok tőzeget, vagy ne ássa ki a gondosan beültetett zöldeket.
Ahhoz, hogy a kényes egyensúly kialakulását elősegítsük, így, állatok nélkül pihentessük a díszmedencét, és ellenőrizzük a víz minőségét (például vízkeménység), és ennek megfelelően kezeljük vízelőkészítő szerekkel. A csapvíz például biztosan tartalmaz klórt, amit feltétlenül el kell távolítani speciális szerrel. Csak ezután szerezzük be a halakat, vízi csigákat vagy egyéb vízi élőlényeket!
A halakat általában egy vízzel telt nejlonban vihetjük haza. Ha zord az időjárás, érdemes a zacskót egy hungarocell vagy egyéb jól hőszigetelő anyagú doboz védelmében szállítani, nehogy hirtelen lehűljön a vízhőmérséklet.
Az állatokat otthon a nejlonnal együtt süllyesszük bele a feltöltött akváriumba, s várjunk néhány órát, hogy szép lassan átvegye a medence hőfokát a zacskóban lévő víz is. Ezután már beereszthetjük az akváriumlakókat új otthonukba.

Rendszeres teendők
A halakat a biológiai igényeiknek megfelelő táppal, napi rendszerességgel etessük, de az sem baj, ha néha kihagyunk egy-egy napot. Sokkal rosszabb, ha túletetjük őket. Az eledel lehet tubifex, vízi bolha, vörös szúnyoglárva, jó minőségű szárazeledel, vagy egyéb, állatkereskedők által ajánlott táplálék. Ha gyakran vagyunk napokig távol az otthonunktól, szerezzünk be automata etetőt.
Másik rendszeres teendő az akvárium tisztítása. Gyakorisága attól függ, hogy mennyire áll be a biológiai egyensúly. Ha jól eltaláltuk, és tartósan egyensúlyban van a medence, akkor elég havonta egyszer-kétszer lecserélni a vízmennyiség egyharmad részét. Ha nagyon algásodik, merjük át egy kis tartályba a halakat, és az akváriumot erre a célra rendszeresített kefével súroljuk ki.
A visszatelepítést ekkor is olyan fokozatosan kell elvégezni, mint a betelepítésnél. Az egészségmegőrzés érdekében időnként fertőtlenítő oldatokat cseppenthetünk a vízbe.
Ha e néhány egyszerű szabályt betartjuk, akkor az akvárium állandóan változó, élő dísze lesz a lakásunknak, no és hobbinak sem utolsó.

Hova tegyük az akváriumot?

A legjobb, ha a lakás egy nyugalmas helyére kerül, oda, ahol nincs útban, és nem árad be túl sok természetes fény. A napfénynek több hátulütője is van: egyrészt nem érvényesül a halak színe, másrészt a növények a fény felé kezdenek fordulni, harmadrészt pedig elszaporodnak az algák. Arra is oda kell figyelni az elhelyezésnél, hogy a kifröccsenő, lecsorgó víz ne tegyen kárt az akvárium közelében lévő berendezési tárgyakban. Látvány szempontjából szemmagasságban ideális elhelyezni a medencét.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop