Tokaj visszavár
Tokaj-Hegyalja fénykora a XVI?XVII. században volt. E fényes korból történelmi családok neve ragyog fel a táj emlékezetében: Rákóczi, Lorántffy, Bocskai, Károlyi. Itt tanított comenius, itt dolgozott károli gáspár, később Kazinczy ferenc. Fontos tettek tanúja e táj, de nem kell elhinnünk mindent, amit mesélnek nekünk a Tokaji rákóczi-pincében. mosolyogjunk szelíden, ha azt halljuk, hogy a főurak itt ütötték királlyá szapolyai jánost. [...]
Az ősi Kőszeg ifjakra vár
Arányaiban Kőszeg hazánk legtöbb műemléket bemutató városa. Kapkodja a fejét a látogató a belváros utcáin, ahol a hagyományos cseh és németalföldi építészet testesült meg a gyönyörű és tisztán tartott házakon. A gyarapodás és a külföldi építőművészek fantáziadús ízlése tükröződik a belváros reneszánsz stílusú lakóházain. A céhekbe tömörült iparosok és a város hagyományos terméke, a bor gazdagították a Gyöngyös-parti várost. [...]
A jövő szigete
Az ország egyik legnépesebb faluja már város volt, amikor 1950-ben Budapesthez csatolták. Ekkorra vált belőle XXI. kerület. Fejlődése száztíz éve nagyszabású ipartelepítéssel vette kezdetét. Kilencven évvel ezelőtt a HÉV vonala is segítette a fővárosi kapcsolódást, majd a húszas évek végén a hazai tengerhajózás központjaként megnyílt a szabadkikötő.A nyolcvanas évek visszaesése után most megint 10 ezer embert foglalkoztat a színesfémkohászattal, acélszerkezet- és szerszámgépgyártással, vas- és [...]
Művészek Háza Telkiben
Októberben megnyitotta kapuit a Művészek Háza Telkiben, e Budapest környéki szép faluban. Elkészült egy hely, egy ház, amely fedelet nyújt a Zsámbéki-medence hagyományainak, régmúlt emlékeinek, népi művészetének és egy, immár köztünk megszülető huszonegyedik századi művészetnek. [...]
Oázis a Dunántúlon
Ha felkapaszkodik az ember egy tolnai domb tetejére, és ott megállva végigtekint az alatta elnyúló szelíd lejtőkön, lankákon, nagy nyugalom szállja meg. Itt nincsenek nyüzsgő metropoliszok, csak bájos falvak és élhető, kedves kisvárosok. Ma is békesség ül ezen a tájon, amelyet már a kelták, majd a rómaiak is laktak, később törökök, tatárok dúltak, és amelyet mégis sikerült a huszonegyedik századba is eredeti, paradicsomi szépségében átmenteni. [...]
Ébredj agglomeráció
Hosszú sétára hívjuk a kedves olvasót. Barangolásaink alkalmával megismertetjük hazánk legszebb tájaival, azok építészeti sajátosságaival. Szerencsére nem is kell messzire menni a fővárostól ahhoz, hogy a tiszta kék ég és a nyár végi, learatott gabonaföldek látványa a felszabadultság érzésével ajándékozzon meg bennünket. [...]
Szeged, a paloták városa
Szeged belvárosának rekonstrukciója 1998-ban kezdődött. A munkálatok házról házra haladtak, a teljes felújítás 2001. végére befejeződött. A képek tanúsága szerint is a felújítás méltó Szegedhez, amely természeti, táji környezetével, a Tisza kanyarulatával tökéletes szimbiózisban, egyedülálló városépítészeti alkotás. [...]
– …én szőke városom –
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, Nyíregyháza derűs, nyitott, szép város, alig 200 éves múltra tekint vissza. Mint fonalra fűzött gyöngykalárisok, úgy sorakoznak a terek, a parkok, át a városon, végig a sétálóutcán, egészen a Sóstó gyógyfürdőig, mely a helyben lakók tízezrei mellett a külföldieket is csábítja. Építészeti értékeit a XIX?XX. század fordulójának stílusai és modern építészeti alkotásai határozzák meg. A három ország - Ukrajna, Románia, Szlovákia - határolta megyeszékhely sze [...]
A Nyugat királynője
A lendületesen fejlődő, nyolcvanötezer lakosú Szombathely múltja és jelene egyaránt gazdag. Elődjét Claudius római császár alapította i. sz. 43-ban Colonia Claudia Savaria néven, A Borostyánkő-út mentén. Itt született a középkor egyik legnépszerűbb szentje, Szent Márton, a későbbi tours-i püspök, akit patrónusként tisztel Franciaország is. Nevezik a parkok városának, korábban a Nyugat királynőjének is. A fejlődés ellenére Szombathely élhető város maradt, nem bomlottak szét a régi közösségek, a [...]
Jöjjön ki Óbudára
Pest, Buda és Óbuda 1873-ban történt egyesítése óta a kerület közigazgatási határai többször változtak, a jelenlegit 1950-ben határozták meg. Területe mintegy 40 négyzetkilométer, lakossága megközelíti a száznegyvenezret. Hét jól elkülöníthető részre tagolódik: Újlak, Óbuda, Római fürdő és Mocsáros dűlő, Csillaghegy, Békásmegyer Ófalu, Békásmegyer lakótelep és Hegyvidék.Nincs egyszerű helyzetben Óbuda-Békásmegyer önkormányzata, hiszen - csupán - a főváros egyik kerülete, mégis az ország hatodi [...]