Egy kávé Higgins professzorral

Mítosz, Menüett, Milord, és a többiek
Szép homlokzatok
VII. Villanyszerelő konferencia a megújuló energiák jegyében

A Mihályi Győző?Molnár Zsuzsa színész házaspár olyan helyen lakik Budán, amit csak az először odalátogató érez távolinak. Mint később megtudom, nincs olyan messze: a művész úr tizenkét perc alatt ér be a József Attila Színházba. A feleség szabadúszóként négy produkcióban is fellép. Győzőnél sokkal nehezebb összeszámolni, hogy mi mindenben is játszik, az összkép mindenesetre az, hogy mindenhol ott van, ahol színház van.

 

 

– Tizenkét előadásban lépek fel! Ez a nagy szám egyrészt a József Attila, másrészt a Magyar Színház előadásaiból tevődik össze. Most kezdődtek el a próbái a legújabbnak, Csiky Gergely Kaviárjának.

 

– Ez rekord, gondolom, csúcstartó vagy!

 

– Mondják. Márkus Lászlóról hírlik, hogy hét vagy nyolc színdarabban játszott, és az akkoriban soknak számított.

 

– Tudom, hogy mindegyiket szereted, de mégis?

 

– A pillantás a hídról Eddie-jét, a My fair Lady Higgins professzorát, vagy a Játék a kastélyban Almádyját mondjam – Nem könnyű kedvencet választani.

 

Ennyi kulturális bevezető (és kávé) után útra kelek a házban. Nem ám akárhogy, hanem lábujjhegyen, mert a 19 éves Ádám és 16 éves Barbara még odafönt alszanak. Persze nehéz elszakadni a látványtól, mert az ebédlőasztal panorámája marasztal. Vele szemben emelkedik ki ugyanis ki méltóságteljesen a Hármashatár-hegy?Csúcshegy látványa. Az ember bármerre néz ki az ablakon, olyat lát, amire egy életen át vágyik, aztán megint vágyik, aztán, ha minden összejön, ha elég kitartása van, akkor egyszer csak ott van.
Hogy az ő álmuk hogyan valósult meg, erről Zsuzsa mesél.
– Bent laktunk az Aradi utcában. Jó lenne elcserélni, mondogattuk sokáig, hogy egy kis zöldet lássunk. A csere nem ment, mindig hiányzott pár millió. Jó, ez nem megy, akkor keressünk egy hétvégi telket, mondogattuk, és ezt találtuk. Ennek tíz éve. Kijártunk ide évekig, volt rajta egy kis ház, de víz, közmű semmi, és szép lassan, körülbelül három éve belevágtunk az építkezésbe. Nem görcsöltünk, nem siettettük, mindig amennyi pénzünk volt, ahhoz képest haladtunk tovább. Kútvízzel betonoztak, először csak a pince készült el. Ekkor letakartuk, és vártuk a következő tavaszt, amelyre már az önkormányzattól ígéretet kaptunk, hogy bevezetik a vizet, a gázt.
– Mindenesetre az eredmény benneteket igazol. A belső tervezés melyikőtök ízlését dicséri – Például a konyhabútor színe?
– Az úgy volt, hogy a ház helyén egy cseresznyefa állt. Öreg volt, beteg volt, mindenképpen ki kellett vágni. De hálánk és szeretetünk jeléül idebent minden cseresznyefából készült. Ehhez választottunk színben harmonizáló csempét, padlólapot, ebédlőasztalt, előszobabútort, ajtókat. Még a márványból készült asztallapon is visszatér a cseresznyebarna színhatása.
– Ez teljesen Zsuzsa érdeme – veszi át a szót a férj – , szinte évekig rohangált egy csempedarabbal, amíg mindent összehozott. Fő szempontja a harmónia mellett az volt, hogy ne legyen túl drága, de mégse legyen gagyi. Nem volt könnyű dolga, amíg százhatvan négyzetméteren kialakította a mai helyzetet.
Újra útra kelek a házban, és szemrevételezem a különböző szinteket. A csupa ablak panorámás ebédlőről már szóltam, de arról nem, hogy mindez egy harminc négyzetméteres teraszba – torkollik?. Ha másfelé indul az ember, akkor a nappaliba ér, amelyet nem ajtók, hanem sötétbarna függönyök kereteznek. Ott kapott helyet a bőrgarnitúra mellett a szobabicikli is (megesküdtek, hogy náluk használatban is van tévézés közben). A nappali terasz felőli része üvegajtó, a másik oldalon a folyosó érintésével nyílik egy kertre néző kis szoba. Ez volna Győző – tanulószobája?, ide zárkózik be, ha új szerepre készül. A szoba falán ezernyi tárgy emlékezteti gazdáját, hogy milyen darabokban is játszott már, a lefutott előadásokból ugyanis eltesz egy-egy ruhadarabot, kalapot, övet, sapkát, maszkot. Egyik szép darab az 1984-ben játszott miskolci Rómeó aranyszínű maszkja.
Aztán házon belüli útelágazáshoz ér az ember, el kell döntenie, hogy lefelé vagy felfelé induljon a lépcsőn. Lent még nincs minden befejezve, csak a mosókonyhai rész funkcionál. Fölfelé indulva három hálószoba és egy számítógépes szoba áll a gyerekek rendelkezésére. A bordó fürdőszoba minden szempontból pazar, a fotók önmaguktól beszélnek. Az esztétika, az otthonosság, a női kezek munkája szinte minden csempén rajta van.
Mit lehet (vagy inkább szabad) még elmesélni róluk – Győző nincs túl jóban a kerti munkával, annál jobban a sporttal. Erőnlétét több felől gyűjti be. Hogy mikor van erre ideje, az rejtély, de mégis eljár focizni, futni a Margitszigetre, máskor pedig szaunázik, vagy kondicionálótermekben erősíti magát. Közös programjuk a tavaszi vagy nyári vendégmeghívások, ilyenkor ott nyüzsögnek a teraszon mindkét színház művészei. Győző süti a húst, míg Zsuzsa salátákat készít odabent. Egyetlen vigasza, melyért akár irigyelhetném is, hogy mosogatás közben is csodaszépet lát. És hall. Eldöntheti, hogy melyikre figyel jobban, a madarak csivitelésére, vagy a fák virágzó lombjaira.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop