Újbuda – új névvel új élet
A XI. kerület Budapest legnagyobb lélekszámú kerülete. Területileg is óriási, bizonyítja ezt részeinek sokasága: Gellérthegy, Lágymányos, Albertfalva, Kelenföld, Gazdagrét, Kelenvölgy, Õrmező?Õrsöd, Sas-hegy, Sasad, Kamaraerdő, Madár-hegy. A kerület 1930-ban alakult, e hónapban ünnepli 75. születésnapját, s ebből az alkalomból veszi fel az Újbuda nevet. [...]
Összetartozás
Budapest talán legizgalmasabb és legsokszínűbb kerülete a XVIII., ahol százezer ember számára otthont nyújtó lakótelepek és kertvárosi házak váltogatják egymást. Múltjáról, jelenéről és jövőjéről dr. Mester László polgármestert faggattuk, aki 1994 óta tölti be e posztot. Igazi lokálpatrióta lévén ezer szállal kötődik a régióhoz: itt született és nőtt fel az Állami-telepen, s lánya is itt járt iskolába. Mottója: - ?Mi rajzoljuk egy dinamikusan fejlődő kerület arculatát, újítjuk meg európaiságun [...]
Józsefváros kerületfejlesztési terve
Józsefváros önkormányzata nemrég bocsátotta ki 15 éves kerületfejlesztési stratégiájának vitaanyagát, amely egyszerre tartalmazza a folyamatban lévő fejlesztéseket és feladatokat is. [...]
Építészek találkozási pontja: Angyalföld
A XIII. kerületről elmondható, hogy alaposan kinőtte régi önmagát. Az elmúlt 15 év alatt a gyárakat, üzemeket felváltották a kereskedelmi és szolgáltató egységek. A különböző ingatlanfejlesztések révén dinamikus fejlődés indult, és az itt csoportosuló kortárs építészek karakteres házaikkal a városrészt - Európához csatlakoztatták". [...]
Újjászülető Ferencváros
A XIX. század elején megszülető Ferencváros az 1850-es években kezdett polgáriasodni, sorra épültek a földszintes és emeletes házak, a korábbi kertgazdákat pedig mesteremberek váltották föl. A két világháború rombolásait követően a kerület képes volt a megújulásra, noha Középső-Ferencváros rehabilitációja csak 1992-ben indult meg. Hogy milyen eredménnyel, azt különféle hazai és nemzetközi díjak, elismerések igazolják (FIABCI). Erről a fellendülésről kérdeztük az illetékes városvezetőket: Geges [...]
A napi változások városa
A történelem elmúlt két évezrede során sokszor töltött be határainkat is túllépő központi szerepet Pécs. Voltak hullámhegyek és -völgyek, de az a hír járja: a sikertörténet tovább íródik. Büszkén is vallják tüke pécsinek magukat azok, akiknek családja három nemzedék óta él itt, és legalább egy tőke szőlővel rendelkezett, rendelkezik. [...]
Az ezeréves Telki az új évezredben
Nem is olyan régen, a rendszerváltás idején, volt egy kis falu, pár kilométerre a fővárostól. Hatszáz lakosa élte a maga nyugodt, csendes életét. Alig több mint tíz év alatt minden megváltozott. Nevétől hangos a sajtó, mert ma Magyarországon a leggazdagabb település Telki. [...]
Zugló: kertváros a topon
A - szuglyó", másképpen - zugla" a múlt századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett. E feltevés alapján írja a Magyar Nyelvőr 1910-ben: - A mi rejtélyes Zuglónk tehát annyit jelent: a pesti határnak egy kis sarka, zuga." Hogy nyelvtörténetileg megállja-e a helyét ez a megállapítás, nem tudni, mindenesetre az idő messze meghaladta ezt az elnevezést. [...]
Kis Komárom, nagy Komárom
Egy 1955-ben megjelent Magyarország útikönyv szerint a Duna jobb partján fekvő Komáromnak mintegy 10 000 lakosa volt. Ma kétszer ennyien élnek a valahai katonavárosban. És közel kétszer ennyien laknak a túlparti Komáromban (Rév-komáromban). A szlovákiai és a magyarországi Komáromot sűrű forgalmú híd kapcsolja össze. A kettészakítottság érzése a Duna mindkét partján erősen él a lelkekben; ezt az érzést tompíthatja az uniós csatlakozás, s annak összes várható közös előnye. [...]
A vendégváró történelem
A Királynék városát járva egyet kell érteni azokkal a kutatókkal, akik szerint szeretnek Veszprémben élni és lakni az emberek.A - Hol jobb élni?" kérdésükre harminckét szempont szerint kerestek választ a felmérésben, s az országos öszszevetésben Veszprém a második helyen végzett. [...]