Az élettársi vagyonközösség
A családjogi törvény a házastársak és rokonok egymás közötti kapcsolatával összefüggő jogviszonyokat rendezi. Ez a szabályozás nem terjed ki az élettársi kapcsolatra, mert az nem azonosítható a házastársi életközösséggel. Az eltérés annak ellenére fennáll, hogy az élettársi kapcsolat tartalmilag hasonló a házassági együttéléshez, amikor egy nő és egy férfi él együtt érzelmi és gazdasági közösségben. [...]
Domborzat és épülettervezés
Síkvidéki épületek tervezésekor az építési előírások mellett a telek mérete, alakja, a növényzet, a tájolás és a környező épületekhez való viszony a leendő ház kialakításának legfontosabb meghatározói. Amint hegyvidéki, lejtős telekről van szó, a tervezésnek egy újabb, izgalmas szempontot is figyelembe kell vennie, a domborzati viszonyokat. [...]
Az elővásárlási jog
A közös tulajdon feletti rendelkezési jog nem korlátlan. A Polgári Törvénykönyv előírja ugyanis, hogy a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg a tulajdonostárs tulajdoni hányadára (Ptk. 145. § (2) bekezdése). [...]
Közös tulajdon megszüntetése
Előfordulhat, hogy akár egy telek, akár egy házas ingatlan több személy közös tulajdonát képezi. Ha bármelyikük a fennálló tulajdonközösséget meg kívánja szüntetni, több lehetősége van, hogy ezt megtegye. Vizsgáljuk meg részletesen, hogy a közös tulajdon megszüntetésének milyen formái és feltételei vannak. [...]
Az osztatlan közös tulajdon
Gyakran előfordul, hogy adásvételi szerződéssel, öröklés útján vagy házastársi, élettársi vagyonközösség folytán közös tulajdon keletkezik ingatlanon, illetőleg ingóságon. A tulajdonostársakat ilyenkor közösen illeti meg a birtoklás, a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének joga, és terheli a dolog fenntartásával járó kiadások viselése, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése és a kárviselés. [...]
Szerencseszerződések
A tartási, életjáradéki és öröklési szerződéseket a köznapi szóhasználatban nagyon gyakran azonosítják. Hiba lenne azonban e szerződéstípusokat összemosni, mivel közöttük lényeges tartalmi és formai különbségek vannak. [...]
Vigyázat, betörő!
A betörők nem kímélik se a hírességeket, sem az átlagembereket. Eltulajdonítanak festményeket, műkincseket, de olyan tárgyakat is, amelyek csak a károsultnak értékesek. A bűnügyi statisztikák szerint a lakásbetörések száma emelkedő tendenciát mutat. Otthonunk, üzletünk, műhelyünk, irodánk értékeinek megóvásához a lakásbiztosítás többszintű védelmet nyújt. [...]
Hogyan kössünk lakásbérleti szerződést –
Utóbb számos vita forrását képezi bérbeadó és bérlő között, hogy ki viseli a bérbeadás ideje alatti károkat, kinek mi a joga egyéb vitás kérdésekben. Mindezt megelőzhetjük, ha írásba foglaljuk a bérleti szerződést, részletezve a legfontosabb jogokat, kötelezettségeket, kitérve gyakori élethelyzetekre. A lakásbérlettel kapcsolatos jogviszonyt, így a bérbeadó és bérlő jogait és kötelezettségeit az 1993. évi LXXVIII. törvény szabályozza. [...]
Különadósság, közös adósság
A házastársak vagyona nemcsak pozitív, hanem negatív elemeket: tartozásokat, kötelezettségeket is tartalmazhat. Ezeknek az összefoglaló elnevezése: adósság. Aszerint, hogy az adósság melyik alvagyonhoz tartozik, megkülönböztethetünk házastársi különadósságot és közös adósságot.ki, miért és hogyan felel? [...]
Ésszerű kockázatvállalás
Betörés, tűzkár, vízkár, megannyi, pénztárcánkat apasztó bosszúság. Gyógyírt jelenthet a bajban egy gondosan megválasztott biztosítás. Ám abba is bele kell törődnünk, hogy az ésszerűnél nagyobb kockázatot a biztosítók sem vállalnak. [...]