Különös jelenség a Káli-medencében
A Balaton északi partjának népszerű üdülő-településeitől kissé távolabb, A tavat övező hegyek, völgyek között számos eldugott, még érintetlen falvat találunk. Ilyen közülük a Káli-medence peremén található Salföld, Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál, Balatonhenye, Kővágóörs, Kisörspuszta, melyek. Ezúttal Szentbékkállára látogattunk el, ahol a változatos táj, a botanikai különlegességek, a bazaltkőtenger, a gyönyörű láprétek ámulatba ejtik azokat, akik értékelik a természet szépség [...]
Fülemülék és a rózsák atyja
Jókai Mórt, minden idők legnépszerűbb magyar íróját, életében kertészeti íróként is ismerték. Magára feltűnően keveset költött, csak bizonyos passziói kerültek sokba. Ilyen volt a kertészkedés. [...]
Építési lehetőségek a balatoni üdülőkörzetben
2000. december 3-tól megváltoztak az építési lehetőségek a balatoni üdülőkörzetben. A korábbi jogszabályok tiltották a part menti települések beépítésre szánt területeinek (belterületeinek) növelését és a már kijelölt beépítésre szánt területeken építési engedély csak teljes közművesítés esetén volt adható. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzatáról a 2000. évi CXII. törvény rendelkezik, ennek főbb pontjairól szólunk az a [...]
Baross úti csillagok
Kedves barátom, tulajdonképpen csak kettőnkre tartozik, hogy hol, mikor, mit mondtam Neked. [...]
Győr, a találkozások városa
Győr, a találkozások városa olyan város, ahol otthonos körülmények között találkoznak az évezredes kulturális hagyományok a modern, csúcstechnológiára épülő iparral, az értékek megőrzése és gyarapítása itt jól megfér egymás mellett. a jövőbeni fejlődés egyik legnagyobb garanciája, hogy a győriek a magukénak érzik városukat. [...]
Fenntartható falu – az Isten háta megett –
Gömörszőlősről talán csak az idősebbeknek jut eszébe az egykori magyar felvidéki vármegye, Gömör. Határainkon belül ma már csupán ez az egyetlen kicsi település őrzi e nevet. 1993-ban a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet itt kezdte meg a - fenntartható falu - elnevezésű terv megvalósítását az itt élők, az önkormányzat, valamint a helyi civil szervezetek segítő közreműködésével. Az eredményes munkáért az intézet 2000. évben Kós Károly-díjat kapott. [...]
A civis város újjászületik
?Ide jönni mindig kockázatos és költséges - mondotta ősszel Orbán Viktor újságíróknak a FIDESZ Debrecenbe kihelyezett frakcióülése előtt - , a polgármester úr ugyanis mindig kitalál valamit. Annak pedig komoly költségvonzatai vannak. - A félig tréfás, félig komoly megjegyzés is jelzi: valami megmozdult az utóbbi években a hajdú-bihari megyeszékhelyen. A korábban a maradandóság városának titulált - hatalmas falu" ugyanis dinamikus fejlődésnek indult. Ipari park és repülőtér, üzletközpontok és s [...]
A mediterrán Paloznak
Paloznak valódi értéke, hogy csendes, barátságos település, ahol szívesen látják a nyaralókat. A környezet ápolt, rendezett, infrastruktúrája városi színvonalú, az átgondolt fejlesztés következtében mégis megőrizte hagyományos képét. Nem csoda, ha ma számos ismert művész, közéleti ember választja pihenőhelyül. A megvásárolt házakat a településképbe illően állítják helyre, és még a bővítésekkel is alkalmazkodnak a helyi hagyományokhoz, legalább is feltűnő, a környezetből kirívó házzal nem nagyo [...]
Hét dombra épült város: Kaposvár
A Balatontól délre autózva, dimbes-dombos útvonalon Kaposvárra, Somogy megye székhelyére érni. 1061-ben alapították a zselicszentjakabi apátságot, amely most is Kaposvár része. Valamikor várral is büszkélkedhetett a város. A belváros épületei nagyrészt a XIX. sz. második felében alakultak ki. Legnagyobb fejlődési korszaka a századfordulót megelőző és követő két évtized. Ekkor indultak a közművesítések. Ma a 103 négyzetkilométeres városnak 70 000 lakosa van, Kaposváron kívül négy fő részre tago [...]
II. kerület: végállomás…
A közgondolkodás szerint a Rózsadombon lakni sokkal többet jelent, mint hogy valaki Budapest II. kerületének polgára. Egyfajta státuszszimbólumot, a - felső réteghez - tartozást is jelzi. Kétségtelen, hogy a főváros harmadik legnagyobb kerületének része a Rózsadomb, ahol túlnyomórészt tehetős emberek laknak, de távolról sem csak ez reprezentálja ezt a 90 ezer lakosú, 36 négyzetkilométeren elterülő kerületet. Az önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz, hogy a kevésbé frekventált területen élő [...]