Egy néhány éve készült vizsgálat szerint az otthonaink fűtéséhez használt hő 31 százaléka illan ki az ajtókon, ablakokon, s megy veszendőbe. Ennek az elpazarolt energiának mintegy kétharmada – közel annyi, mint egy új hőerőmű ára – csupán a nyílászárók hőszigetelésével, cseréjével megmenthető lenne. De vajon hogyan fogjunk hozzá, honnan induljunk el, amikor a mind húsba vágóbb fűtési költségek miatt végre – takarékos – lépésre szánjuk el magunkat – – kérdeztük a szakembert, várva a praktikus tanácsokat.
Kevesen tudják, hogy a kellemes légterű új otthon megteremtése már a telekválasztással és a ház tervezésével, megfelelő tájolásával elkezdődik. Akkor, amikor például lejtős hegyoldalon déli fekvésű parcellát vásárolunk, vagy a sík terepen épülő leendő otthonunk nagy ablakfelületeit, lakószobáit a déli, melegebb irányba fordítjuk. Ezzel ugyanis olyan sajátos hőcsapdát teremtünk, amellyel jelentősen csökkenthető ezekben a helyiségekben a fűtési energiafel-használás. Emellett érdemes odafigyelni a megfelelő építőanyagok kiválasztására: arra, hogy korszerű falazó elemeket építsünk be, és jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező burkoló-, vakolóanyagokkal öltöztessük fel házunkat. Igaz, hogy mindez jobban megterheli a pénztárcát, de a többletköltség néhány év alatt behozható, hiszen megtérül a fűtésszámlával – állítja Laczkovits Zoltán okleveles épületszigetelő szakmérnök, építésügyi-, igazságügyi szakértő, aki szerint a régebben épült családi otthonok, társasházi lakások tulajdonosainak ugyancsak érdemes gondos gazda módjára eljárni, és a hőszigetelésre – utólag is – időt és pénzt fordítani.
Hogyan is fogjunk hozzá például családi házunk utólagos hőszigeteléséhez – Akár a megfelelő szakemberrel, akár az autodidakta módon, sebtében megszerzett hőszigetelési ismeretekkel házilagosan vágunk is bele a nem kis feladatba – bár ez utóbbi számos buktatót rejt – , első lépésként a legkisebb költséggel járó, ugyanakkor a leggyorsabban elvégezhető és a legtöbb megtakarítást hozó házelemekkel kezdjük a munkát – tanácsolja a szakértő. Ezek pedig a családi ház padlásfödémje, valamint nyílászárói, melyek hőszigetelése nem igényel nagy előkészítést, felállványozást, mint a külső falak és homlokzat, így a költségek is jóval alacsonyabbak.
Padlásfödém hőszigetelése
A padlásfödém szigetelésének a legegyszerűbben kivitelezhető módja, ha annak – használatát is figyelembe véve – felső síkjára valamilyen, minimum 20 centiméteres vastag lépésálló anyagot, például a hungarocellként ismert polisztirolhabot, kőzet- vagy üveggyapotot helyezünk, melyet – amennyiben bírja a terhelést – lebetonozunk. Ezek az anyagok, amellett, hogy tökéletesen hőszigetelnek, azt is lehetővé teszik, hogy a padlásteret a későbbiekben is használni tudjuk. Amennyiben használaton kívüli padlásról van szó, megteszi-e célra a jóval olcsóbb kőzet- vagy üveggyapot filc is, melyek tekercsekben kaphatók, és amelyek szétterítéséhez elegendő csupán a házigazda barkácsismerete.
Nyílászárók hőszigetelése
Ennél jóval komolyabb energia-megtakarítás érhető el a nyílászárók szigetelésével. E művelet lényege, hogy az ablakok-, erkély- és egyéb ajtószárnyak és a tokok között lévő hézagokat úgymond lezárjuk valamilyen tömítő szalaggal, szigetelő profillal, amelynek eredményeként azok szinte – befogják – a fűtött lakásba a keletkező hőt. A szigetelés javítása mellett azonban ilyenkor egy problémát is előidézhetünk: jelesül azt, hogy a házból – bezárva a levegőt – egy dunsztos üveget csinálunk, aminek következtében, amennyiben nem tud megfelelően szellőzni a belső tér, a bent keletkezett pára – a szemmel többnyire nem látható, építési hibákból adódóan – lecsapódhat a helyiségek – hideg – felületein, például a sarkokon, és az ún. áthidalókon. Ez pedig hosszabb idő múlva elindíthatja az érintett falfelület nedvesedését, majd légmozgás hiányában a gombásodást. Ezért ha nincs kellően hőszigetelve a ház minden (ablakáthidalók, sarkok stb.) része, a nyílászáró tömítésekkel csínján kell bánni – figyelmeztet a szakember.
S hogyan lehet a bajt, vagyis a gombásodást megelőzni – Egyrészt a már említett, minden házzugra kiterjedő precíz hőszigeteléssel, valamint a helyiségek rendszeres szellőztetésével, figyelembe véve a lakóterek hazai szabványban meghatározott méretezési állapotjellemzőit, ami a kellemes, jó közérzethez 20 Celsius fokot, és 65 százalék relatív páratartalmat ír elő.
Szélfogó építése
Ugyancsak az olcsóbb hőmegtakarító megoldások közé tartozik, ha a családi ház bejáratához ún. szélfogót építünk, építtetünk. Ez lehet nyitott, de ajánlatosabb hatékonyabb, zárt kis előszobát, verandát kialakítani, mely a téli nagy hidegekben a lakásba való ki-be járkáláskor zsilip módjára fogja fel a kiáramló hőt.
Homlokzatszigetelés
Az energiatakarékosság legköltségesebb módja kétségkívül a családi, vagy társasház homlokzatának utólagos hőszigetelése. Egyrészt azért, mert maga a munka előkészítése (állványozás) is jelentős kiadással jár, másrészt a nagy felületre több rétegben felvitt korszerű, ezért nem olcsó szigetelőanyagok is sokba kerülnek. Hosszabb távon azonban az e célra beinvesztált pénz is megtérül, ugyanakkor a folyamatosan emelkedő energiaárak miatt – különösen a régi, lerobbant házak, lakótömbök esetében – sokáig ezek a felújítások sem odázhatók el.
A szakember szerint ilyenkor ajánlott a hőszigetelést a felújítással összekapcsolni, így legalább a munkához való egyszeri – felvonulással” tudunk spórolni. A homlokzati falak hőszigeteléséhez azonban már érdemes például hozzáértő kőművest hívni, ugyanis ennek a szakmunkának megvannak az aranyszabályai. Ilyen íratlan szabály például az, hogy ezt a – kezelést” csakis kívülről szabad elvégezni, belülről tilos: ez utóbbi a fellépő páratechnikai problémák miatt kiszámíthatatlanul nagy kárt okozhat a ház- vagy lakástulajdonosnak. A falak belső felületének hőszigetelésével ugyanis a belső pára – átjutva a szigetelésen – a kinti alacsony hőmérséklet miatt lecsapódik a hőszigetelés mögötti hideg falon, és a nagy lehűlések idején jéglencsék alakulnak ki a belső falfelületen. A kinti hőmérséklet emelkedésével ezek a jéglencsék megolvadnak, jóvátehetetlen penészedést, gombásodást okozva, ami nemcsak az ott élők egészségét veszélyezteti, de a lakás falazata is rendbe hozhatatlan károsodást szenved. Hasonló – bár kisebb mértékű – hatás léphet fel, ha a télen jelentősen lehűlő északi falra túl szorosan rátoljuk a szekrénysort: ezért ilyen esetben legalább 10 centiméternyi rést kell biztosítani a belső pára szabad mozgásához.
Hőszigetelő termékek
A családi házak, társasházak homlokzatának külső kezeléséhez a hazai piacon számtalan különböző minőségű hőszigetelő termékrendszer kapható, melyből a tulajdonosok kiválaszthatják a nekik árban, minőségben legmegfelelőbbet, és számos szigetelési eljárás is ismert. A munka elkezdése előtt azonban a szakember által javallott hő- és páratechnikai ellenőrzést el kell végeztetni, amely alapján meghatározható a legoptimálisabb hőtechnikai eljárás, illetve a felvitt szigetelőanyagok vastagsága.
Hozzászólások