Újjászülető Ferencváros
A XIX. század elején megszülető Ferencváros az 1850-es években kezdett polgáriasodni, sorra épültek a földszintes és emeletes házak, a korábbi kertgazdákat pedig mesteremberek váltották föl. A két világháború rombolásait követően a kerület képes volt a megújulásra, noha Középső-Ferencváros rehabilitációja csak 1992-ben indult meg. Hogy milyen eredménnyel, azt különféle hazai és nemzetközi díjak, elismerések igazolják (FIABCI). Erről a fellendülésről kérdeztük az illetékes városvezetőket: Geges [...]
A napi változások városa
A történelem elmúlt két évezrede során sokszor töltött be határainkat is túllépő központi szerepet Pécs. Voltak hullámhegyek és -völgyek, de az a hír járja: a sikertörténet tovább íródik. Büszkén is vallják tüke pécsinek magukat azok, akiknek családja három nemzedék óta él itt, és legalább egy tőke szőlővel rendelkezett, rendelkezik. [...]
Az ezeréves Telki az új évezredben
Nem is olyan régen, a rendszerváltás idején, volt egy kis falu, pár kilométerre a fővárostól. Hatszáz lakosa élte a maga nyugodt, csendes életét. Alig több mint tíz év alatt minden megváltozott. Nevétől hangos a sajtó, mert ma Magyarországon a leggazdagabb település Telki. [...]
Zugló: kertváros a topon
A - szuglyó", másképpen - zugla" a múlt századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett. E feltevés alapján írja a Magyar Nyelvőr 1910-ben: - A mi rejtélyes Zuglónk tehát annyit jelent: a pesti határnak egy kis sarka, zuga." Hogy nyelvtörténetileg megállja-e a helyét ez a megállapítás, nem tudni, mindenesetre az idő messze meghaladta ezt az elnevezést. [...]
Kis Komárom, nagy Komárom
Egy 1955-ben megjelent Magyarország útikönyv szerint a Duna jobb partján fekvő Komáromnak mintegy 10 000 lakosa volt. Ma kétszer ennyien élnek a valahai katonavárosban. És közel kétszer ennyien laknak a túlparti Komáromban (Rév-komáromban). A szlovákiai és a magyarországi Komáromot sűrű forgalmú híd kapcsolja össze. A kettészakítottság érzése a Duna mindkét partján erősen él a lelkekben; ezt az érzést tompíthatja az uniós csatlakozás, s annak összes várható közös előnye. [...]
A vendégváró történelem
A Királynék városát járva egyet kell érteni azokkal a kutatókkal, akik szerint szeretnek Veszprémben élni és lakni az emberek.A - Hol jobb élni?" kérdésükre harminckét szempont szerint kerestek választ a felmérésben, s az országos öszszevetésben Veszprém a második helyen végzett. [...]
Tokaj visszavár
Tokaj-Hegyalja fénykora a XVI?XVII. században volt. E fényes korból történelmi családok neve ragyog fel a táj emlékezetében: Rákóczi, Lorántffy, Bocskai, Károlyi. Itt tanított comenius, itt dolgozott károli gáspár, később Kazinczy ferenc. Fontos tettek tanúja e táj, de nem kell elhinnünk mindent, amit mesélnek nekünk a Tokaji rákóczi-pincében. mosolyogjunk szelíden, ha azt halljuk, hogy a főurak itt ütötték királlyá szapolyai jánost. [...]
Az ősi Kőszeg ifjakra vár
Arányaiban Kőszeg hazánk legtöbb műemléket bemutató városa. Kapkodja a fejét a látogató a belváros utcáin, ahol a hagyományos cseh és németalföldi építészet testesült meg a gyönyörű és tisztán tartott házakon. A gyarapodás és a külföldi építőművészek fantáziadús ízlése tükröződik a belváros reneszánsz stílusú lakóházain. A céhekbe tömörült iparosok és a város hagyományos terméke, a bor gazdagították a Gyöngyös-parti várost. [...]
A jövő szigete
Az ország egyik legnépesebb faluja már város volt, amikor 1950-ben Budapesthez csatolták. Ekkorra vált belőle XXI. kerület. Fejlődése száztíz éve nagyszabású ipartelepítéssel vette kezdetét. Kilencven évvel ezelőtt a HÉV vonala is segítette a fővárosi kapcsolódást, majd a húszas évek végén a hazai tengerhajózás központjaként megnyílt a szabadkikötő.A nyolcvanas évek visszaesése után most megint 10 ezer embert foglalkoztat a színesfémkohászattal, acélszerkezet- és szerszámgépgyártással, vas- és [...]
Művészek Háza Telkiben
Októberben megnyitotta kapuit a Művészek Háza Telkiben, e Budapest környéki szép faluban. Elkészült egy hely, egy ház, amely fedelet nyújt a Zsámbéki-medence hagyományainak, régmúlt emlékeinek, népi művészetének és egy, immár köztünk megszülető huszonegyedik századi művészetnek. [...]