A barátságos, otthonos hangulat elengedhetetlen kelléke téli időben a finom, langyosan meleg padló. Ám a padlófűtés nemcsak kellemes érzetet kelt, de rendkívül gazdaságos is, napjaink energiatakarékos szemlélete mellett ebben rejlik népszerűsége.
A fűtés tekintetében magas szintű komfortot már a római birodalomban is alkalmazták, az épületgépészetben azonban csak a harmincas években jelent meg a padlófűtés, akkor még acélcsövekkel. Népszerűségét a műanyag-technológia fejlődése hozta a 70-es években, elismert szerepe az energiatakarékosság térnyerésével pedig újabb lendületet kapott. A padlófűtés hatékonysága a hőátadás módjában rejlik: amikor nagy felület sugározza a meleget egy helyiségben, egyenletes a hőeloszlás, a jó komforthoz nincs szükség magas léghőmérsékletre, ez pedig alacsonyabb energiafogyasztást eredményez. Így vált a több ezer éves múltra visszatekintő padlófűtés a korszerű hőszivattyús fűtésmegoldás elengedhetetlen kellékévé, napjaink legmodernebb fűtési rendszerévé.
Mivel melegítsük a padlót?
A padlófűtés hőtermelője szinte minden létező hőforrás lehet, illeszthető elektromos kazánhoz, hagyományos gázkazánhoz, kondenzációshoz, hőszivattyúhoz, de van közvetlen elektromos fűtőszálas padlófűtés is. A kérdést inkább úgy kellene feltenni, hogy mivel ne melegítsük a padlót? Aki lakást vett, eladott, az már jól tudja, hogy az épületek energetikai tanúsítása elengedhetetlen az adásvétel során. Új épület esetén sincs ez másképp, azonban a frissen épített házaknál van megkötés az energetikai besorolás tekintetében. Lakhatási engedély nem adható ki olyan épületre, amely nem éri el a „BB” osztályú besorolást. De miért kell erről beszélni, ha egyszer a padlófűtés jó és hatékony megoldás? Meglepő módon a padlófűtés hatékonysága függ a padlóba bevezetett energia fajtájától, emiatt elsősorban az elektromos padlófűtéssel kell óvatosan bánni, csak felújításnál jöhet szóba. Lehet azon vitatkozni, hogy a villanyfűtés jobb, korszerűbb, talán még igazunk is lehet, tény az, hogy a tanúsítványok esetén az elektromos fűtés hátrányként jelenik meg. Az elektromos padlófűtés energiafogyasztása FF minősítésű, mert környezetvédelmi szempontból nagy pazarlás a „magasabb szintű” villamos energia közvetlen hővé alakítása, és még napelemes energiatermeléssel is legfeljebb CC minősítésre lehet feljavítani az épületet, ezért új építésű ház használatbavételi engedélyt nem kaphat elektromos padlófűtés mellett. Az alacsony fogyasztású, intelligens fűtőfóliák megadott adatai nehezen ellenőrizhetők, ezért olyan alacsony hőigényű épületekben, lakásokban vagy esetleg csak egyes helyiségekben használjuk, ahol fontos az alacsony beruházási költség, és csak kiegészítő megoldásként jöhet szóba.
Mennyi hely kell a padlófűtés számára, utólagos kialakítás
Az elektromos verziót leszámítva a padlófűtés a padlószerkezeten kívül is helyet igényel. A legtöbb esetben külön szivattyú keverőszelep és osztó egység is kell a padlófűtés üzemeltetéséhez, no meg valamilyen hőtermelő, legtöbb esetben egy kazán vagy hőszivattyú. Ezeket a gépészeti berendezéseket célszerű két helyen elhelyezni. A szivattyú, keverőszelep legtöbb esetben a kazán környékére kerül, lehetőség szerint egy külön gépészeti helyiségbe, a padlófűtési osztó pedig a fűtendő helyiségek közelébe. Az osztótól indulnak ki azok a csővezetékek, amelyek már a padlót melegítik, ezért célszerű ezeket a fűtendő helyiségek közelében elhelyezni. Egy ilyen osztószekrény mérete legtöbb esetben 60×60 cm-es, falba süllyesztve csak egy fehér ajtó árulkodik arról, hogy mögötte gépészeti csőrengeteg foglal helyet. A kazánnál elhelyezendő gépészeti berendezéseknek sokszor jelentős a helyigénye, ami a kis lakások egyszerű kombikazános fali megoldásaival nem tudja felvenni a versenyt. Van ugyan olyan szerelvény, amely alkalmas arra, hogy néhány négyzetméter padlófűtést képes legyen ellátni szivattyú és osztó nélkül, figyelni kell azonban arra, hogy az így kialakított padlófűtések felülete igen csak korlátozott, és a szerelvények beépítéséhez és elhelyezéséhez komoly szaktudás szükséges. Kisebb fürdőszobák padlójának fűtésére gyakori megoldás, hogy a fürdőszobai radiátor visszatérő vezetékét használják, ez is helytakarékos, hiszen itt sem kell külön gépészeti berendezéseket beépíteni, de kivitelezése nagy tapasztalatot igényel, az egész fűtési rendszer méretezésénél figyelni kell arra, hogy a padlóba magas hőmérsékletű víz ne kerüljön. Annak érdekében, hogy a padlófűtés csak azt a helyiséget fűtse, amelynek a padlójában elhelyezzük, megfelelő szigetelést kell elhelyezni, így az alatta levő helyiség hőmérsékletét nem emeljük meg, az épület legalsó szintjén pedig nem melegítjük a talajt. A hőszigetelésre letekert csővezeték felett legalább 4 cm betonvastagságnak kell lennie, hogy használat során a beton ne repedezzen össze. A hőszigetelés és a fűtött aljzatbeton együttes vastagsága 12-20 cm között mozog. Ez nem csekély, ezért legtöbb esetben új épületekbe építik be, hiszen felújításkor a padlószint megemelkedhet, még akkor is, ha a teljes aljzatbetont felbontják, és ezért a költségeket sokszor nem érdemes vállalni.
Felújítások esetén az utólagos padlófűtéshez kidolgozták a vékonycsöves különleges megoldásokat, amelyek kialakításukban hasonlítanak a fal- és mennyezetfűtéshez. A 10 mm körüli csövek
MIRE FIGYELJÜNK?
A kazáncserét régi padlófűtési rendszerek esetén csak rendszermosás és hőcserélős leválasztás után szabad elvégezni, mert a kondenzációs kazánok nagyon érzékenyek a szennyeződésekre, a polipropilén csövek pedig igen gyakran összeszedik az iszapot. különleges hordozópanelbe ágyazva mindössze 20 mm szerkezetvastagságban is elférnek, és felületük előkészítés után közvetlen burkolható, vagy akár laminált padlóval borítható. Természetesen ezek ára magasabb, de a teljes munkafolyamat figyelembevétele mellett akár előnyösebb is lehet, mint felverni a régi padlót.
Hol alkalmazzuk és hol kevésbé?
Padlófűtés a nagy belmagasságú terek fűtésében kifejezetten egyeduralkodó, fürdőszobában kötelező, hálószobában nem ajánlott, mert keveri a port. Mit is jelent mindez? Régen alkalmazták padlószőnyeghez is, manapság már nem használjuk, nem véletlenül: a szőnyeg szálai között még a leggondosabb porszívózás mellett is megül a por, ami a meleg levegő hatására felszáll, kavarodik, ellenben egy sima kerámiaburkolat könnyen tisztítható. Mivel a padlófűtés szabályzása közismerten lomha, olyan helyeken, ahol rugalmas hőmérséklet-változásra vagy nagy létszámmozgásra kell számítani, nem megfelelő megoldás. Fürdőszoba-felújításnál célszerű a radiátor visszatérő ágára tekert padlófűtés, a magasabb hőmérséklet itt direkt jól jön. Sok kazán tud padlófűtési funkciót is, ami azt jelenti, hogy a fűtési előremenő hőmérsékletet a legmagasabb hőfokon sem engedi 45 fok fölé. Ezt a funkciót a készülék üzembe helyezéskor lehet beállítani, a régebbi készülékeknél bizonyos kapcsolók átállításával, az újabbaknál szoftveresen.
JÓ TUDNI! – ENERGIAHATÉKONYSÁGI ELŐÍRÁSOK 2021-TŐL
Azoknak az új építésű vagy jelentős felújításon átesett meglévő ingatlanoknak, amelyek 2021-ben szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiahatékonysági eloírásokat, azaz ehhez legalább BB minősítésű energiaosztály igazolása szükséges. Az elektromos padlófűtés energiafogyasztása FF minősítésű, és még napelemes energiatermelés esetén is legfeljebb CC minősítésre javítható fel az épület, így új építésű ház esetén elektromos padlófűtés mellett nem kap az építtető használatbavételi engedélyt. 
Hozzászólások