Budapest talán legizgalmasabb és legsokszínűbb kerülete a XVIII., ahol százezer ember számára otthont nyújtó lakótelepek és kertvárosi házak váltogatják egymást. Múltjáról, jelenéről és jövőjéről dr. Mester László polgármestert faggattuk, aki 1994 óta tölti be e posztot. Igazi lokálpatrióta lévén ezer szállal kötődik a régióhoz: itt született és nőtt fel az Állami-telepen, s lánya is itt járt iskolába. Mottója: – ?Mi rajzoljuk egy dinamikusan fejlődő kerület arculatát, újítjuk meg európaiságunkat. Magunkért tesszük, és gyermekeink jövőjéért.?
Múlt
A terület már a honfoglalás idején is lakott volt, legkorábbi ránk maradt írásos említése 14. századi oklevelekben található. Grassalkovich Antal építtette az 1760-as években a kerület névadójának emelt Szent Lőrincz kápolnát, barokk stílusban, ez az egyedüli megmaradt műemlék a kerületben. Villája volt itt Fedák Sárinak, az ünnepelt színésznőnek, báró Eötvös Loránd politikus-fizikusnak, aki itt kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálójának, Margó Tivadarnak, az örökléstan kutató biológusának, gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszternek. A második világháborút követő újjáépítés során Pestszentlőrincet és Pestszentimrét XVIII. kerületként Budapesthez csatolták. Ezután az ipari
létesítmények, közintézmények mellett
lakótelepek épültek. A Lakatos és a Szentlőrinc lakótelep felépítése az 1960-as évek lakásínségét enyhítette. A tízemeletes lakóházakból kialakított Havanna telepen
a kor szokásaitól eltérően egy időben
készültek el a lakóházak és a kiszolgáló intézmények. Fontos megemlíteni, hogy
a kerülethez tartozik Ferihegy, Budapest nemzetközi repülőtere is. A Ferihegy 1. műemléképület különlegessége, hogy a
levegőből nézve kiterjesztett szárnyú madarat formáz.
Jelenből jövő
A városrész a főváros más kerületeiből
érkezőknek is egyre népszerűbb otthonteremtési célpont. Érdekes módon zömmel
a belvárosból jönnek ide az új otthon után nézők. Köszönhető ez a nyugodtabb életritmusnak, a jó levegőnek, valamint a sok zöld területnek. Ez még azon kevés budapesti kerületek egyike, ahol madarak csivitelnek a fákon, és bagolycsalád lakik a Zöldliget óvoda kertjében.
A foghíjtelkekre kisebb társasházak épülnek, de a környék lakói sokszor még ez ellen is tiltakoznak, hiszen megszokták a földszintes házakat, és a városkép szempontjából sem mindegy, hogy milyen az összhatás egy-egy utcában.
A kerület vezetése nem tervez újabb területeket kijelölni tömbszerű lakásépítésre; városépítészeti szempontból célja a megkezdett építkezések befejezése, ilyenek az Alacska és a Gloriett lakótelepek. Az 1998?2002 közötti ciklusban összesen ezerszáztizennégy lakás épült, ez a szám szinte megkétszereződni látszik, 2002?2006 között kétezer lakás átadását tervezik. Az Üllői út gyakorlatilag a kerület – főutcája”, ezért kiemelten fontos feladat az útmenti romos épületek rekonstrukciója, melyet épületbontással, felújításokkal, új beruházásokkal hajtanak végre, gazdasági társaságok közreműködésével.
Országos szinten sok szó esik manapság a lakótelepek rehabilitációjáról, az épületek azbesztmentesítéséről. A polgármester elmondása szerint ez ebben
a kerületben nem központi probléma, a lakásállomány viszonylag jó állapotban van, még a legrégebbi, az 1960-as években épült Lakatos lakótelep sem szorul komolyabb felújításra. Több elképzelés született a lapostetős házak tetőtér-beépítésére, ezek a koncepciók azonban
eddig még nem valósultak meg. A tervezett Fecskeház-program és a Nyugdíjasház-projekt több milliárd forintos beruházásához a hely már megvan, most
befektetőkre vagy kormányzati támogatásra várnak a megvalósításhoz.
Visszatérve a lakótelepekre, a korábban kétes hírű Havanna lakótelep zöldterületén Nemzetiségi Parkot alakítottak ki, játszóterek, közterületek szépültek meg, két éve pedig térfigyelő rendszer is működik, ennek köszönhetően az itteni lakásárak is megemelkedtek. Három lakótelepen még az idén újabb térfigyelő rendszer kezdi meg működését, így az év végéig az öszszes lakótelep, valamint a kertvárosi területek egy részének közbiztonsága számottevően javul.
A modern kori lakóegyütteseket a Napfürdő otthonpark és a Királyhágó lakópark jeleníti meg. Új városközpont van születőben a Kossuth tér és a Szent Lőrinc piac közti régi téglagyár területén is, melyben tudatos fejlesztés eredményeként nyolcszáz lakás épül folyamatosan. Ez a lakónegyed kialakuló szökőkutas belső udvaraival,
sétálóutcáival, önmagát ellátó infrastruktúrájával szinte – város a városban – jellegű beruházása a kerületnek. Emellett a különböző városrészekben is nagy ütemben folynak csatorna- és útberuházások, intézményi fejlesztések.
Követendő példa
A lakosság igazán hűséges a kerülethez, irigylésre méltó az összetartás, a közügyek fórumokon történő átbeszélése. Az önkormányzat épít a lakosok felelősségtudatára, számít véleményükre, s őket is bevonja a döntéshozatalba. Szinte hihetetlen, hogy hány civil, egyházi és nemzetiségi szervezet működik a kerületben, mindemellett pezsgő kulturális életéről is híres Pestszentlőrinc-Pestszentimre. A régi piac területén kulturális és szabadidős tevékenységnek helyet adó beruházást terveznek, ez az elképzelés is internetes és személyes fórumokon született a helyi lakosoktól. E lokálpatriotizmusból alakulnak ki olyan értékek, mint a többgenerációs Zila Kávéház, amely tavaly elnyerte az – Év kávéháza – címet. A kávézó külsőre még mindig éppen olyan, ahogyan azt gróf Szemere Miklós 1902-ben megépíttette.
Tamási Áron szerint – Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne. – A pestszentimrei és pestszentlőrinci lakosok is ezt vallják, itt, a XVIII. kerületben akarnak otthon lenni.
Hozzászólások