Balaton parti elhanyagolt ház és kert, beomlott partszakasz volt korábban – ma első osztályú ingatlan, Zamárdi új építészeti gyöngyszeme. Kisgyermekes család nyaralójának tervezték, de a sors úgy hozta, hogy igényes villa lett belőle. Nem mindennapi történet egy ház metamorfózisáról.
A közvetlenül a vízparton álló házból gyönyörű a kilátás a magyar tengerre. A telek fekvése meghatározó volt az épület tájolásánál, ellentmondásban a passzívházak építési követelményével (mely elsősorban déli tájolást kíván), ennek ellenére – köszönhetően a bravúros tervezői megoldásoknak – rendkívül jó energetikai értékeket mutat.
„Közel egy évvel ezelőtt vettük meg a telket, saját nyaralónak szántuk. Adott volt a Balaton közelsége, a saját vízpart, amit rendbe kellett hozni. Ennek felújítása a kertrendezéssel és a partvédelemmel az összköltségnek csaknem a felét tette ki” – meséli Bukor László, a generálkivitelezéssel foglalkozó Investline Holding Kft. tulajdonos ügyvezetője. „Időközben kiderült, hogy egy több éve húzódó másik projekt is kezdetét veheti. Mivel a zamárdi építkezés túl sok anyagi forrást kötött le, így átgondoltuk a terveinket, s végül az eladás mellett döntöttünk. Meglepően rövid időn belül jelentkezett az új tulajdonos házaspár, akiknek az épületet tulajdonképpen konyhakész berendezéssel adtuk át. Csupán annyi változtatásra volt szükség, hogy a gyerekszobák helyett hálószobákat rendeztünk be.” Szerencsére a telken eredetileg álló ház talajmunkáinál jól dolgoztak a korábbi mesterek, így erre valóban lehetett alapozni a szó minden értelmében: a régi épület alapterülete ugyan kisebb volt a jelenleginél, azonban annak mintegy a centrumában helyezkedik el. Az eredeti alap egy méteres talajgerendáit jó erősen bedöngölték a talajba, majd speciális lemezalapot raktak le, a sarkoknál külön ügyelve a szigetelés megerősítésére (beton) tuskózással.
A ház jellegzetessége a pengefal, amelynek dupla funkciója van: egyrészt szélfogóként szolgál, ami vízparton különösen kívánatos, másrészt egy építészeti trükkre ad lehetőséget: arányaiban „csökkenti” az épület magasságát, ezáltal magasabbra lehetett tervezni a házat. Ez az okos megoldás Paksi András tervezőt dicséri.
„Az első közös munkánk volt Andrással a nyaraló, de igen eredményes. A balatoni körzet főépítésze és Zamárdi polgármestere is mintaépületként hivatkoznak közös munkánkra” – említi László. A száz négyzetméteres földszinthez nyolcvan négyzetméter csatlakozik a felső szinten, és ehhez adódik még egy hetven négyzetméteres terasz, amelyet eleve arra az igényre szabtak, hogy a kisgyerekes család minél több időt tölthessen a szabadban. Ebből következik az is, hogy a hálószobák és a tárolóhelyiségek viszonylag kicsik. Egy dolgot azért ma már másképp terveznének: a lépcsőházat kissé szűkre szabták, hogy minél nagyobb területű hálószobákat nyerjenek. De miért is éppen négy hálószoba? Eredetileg a két gyermeknek, saját maguknak és vendégszobának szánták e helyiségeket. Mivel a belsőépítészeti tervezés és a lakberendezés – amely Bukor-Czenky Ágnes munkáját dicséri – végig párhuzamosan történt az építkezéssel, nem okozott gondot összehangoltan, rugalmasan és gyorsan változtatni az elképzeléseken. Ezért is hasznos, ha egy ilyen nagy munka családi vállalkozásban zajlik.
Hozzászólások