Építkezők, felújítók ritkán tekintenek a hőszigetelésre beruházásként, pedig az már az első hónapban, akár télen, akár nyáron, befektetésként kezd „visszatérülni”. A Magyarországi EPS Hőszigetelő-anyag Gyártók Egyesülete eloszlatja a hőszigetelés megtérülésével kapcsolatos tévhiteket, támpontokat ad a szükséges szigetelési vastagságokról.
Az energetikai beruházásokat, hőszigetelést, ablakcserét, fűtéskorszerűsítést még mindig gyakori a megtérülés felől közelíteni, és az alapján megítélni a beruházás hasznosságát. Gyakran dől el úgy egy-egy ilyen projekt sorsa, hogy a kalkuláció alapján túl hosszú időt jelez a kalkuláció. De vajon egy tisztasági festés előtt is készül ilyen kalkuláció?
2021-től szigorodó épületenergetikai szabályozás
Egy családi ház felújításánál gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy felületi, esztétikai, esetleg korszerűsítési munkákat végzünk először, holott egy nagyobb beruházás, mint például egy hőszigetelés, hosszú távon old meg bizonyos problémákat. A latolgatás oka elsősorban anyagi: mibe kerül, és mit nyerünk rajta? Tény, hogy egy hőszigetelés megtérülését években mérhetjük, de más szempontokat is érdemes vizsgálni. Az állami lakásfelújítási támogatások sok család számára elérhetővé teszik, amit eddig csak tervként fontolgattak: a falak, a födém, a lábazat, a pince vagy a tető korszerűsítését, azok hőszigetelését. Ha a megtérülést tartjuk szem előtt, akkor az a beruházás tűnik a leghatékonyabbnak, ahol azonos teljesítmény mellett a legkisebb beruházási költséggel kell számolnunk. Ebben pedig a megfelelő vastagságú és műszaki paraméterekkel rendelkező polisztirol alapú hőszigetelés (EPS) első számú.
A befektetés neve: hőszigetelés
Nézzük centikben és számokban! Az épületenergetika mára népszerű fogalommá vált nem csak a szakemberek körében. Egy felújításnál a családi ház energiafelhasználásának csökkentése ugyanakkor komplex kérdés: át kell tekintenünk a nyílászárók, a homlokzat, a tető, a lábazat állapotát, számba kell vennünk, hol lehet és főleg hol érdemes javítanunk mindezen, sőt, a gépészetről sem feledkezhetünk meg.
Az elterjedt átlagosan 14-16 cm-es homlokzati hőszigetelés helyett például érdemes ma már a 20-22 centiméterben gondolkodni – anyagminőségtől és hőszigetelendő felülettől függően. Ugyanakkor ez nem egy kőbe vésett méret, és sok mindentől függ.
Legyünk őszinték, nem filléres beruházásról beszélünk. Ismerve a magyar lakásállomány állapotát, a kívánt célhoz vezető út legtöbbször kifejezetten rögös, de ne adjuk fel már az elején. Nézzük tehát, mi a cél? Olyan kevés energiát felhasználó, jól működő épület, amelynek burka, a belteret körbe vevő szerkezetek – falak, tető, lábazat, nyílászárók – viszonylag egységes minőségű védelmet nyújtanak a hideg és meleg ellen. Ezek között a hőszigetelésnek – a szigorodú hőtechnikai előírások és az egyre terjedő környezettudatos szemlélet miatt – elvitathatatlan szerep jut. A vastagabb hőszigeteléstől azonban sokan anyagi okok miatt rettegnek, de ennek mértékét rendszeresen túlbecsülik! A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba – viszont biztosan kétszer hatékonyabb lesz.
Ki mit nevez haszonnak?
Ha egy átlagos 120 m2 alapterületű, nyeregtetős épület homlokzati hőszigetelését 16 cm vastag EPS-szigetelőlapokkal tervezzük, nagyságrendileg 1,5-2,5 millió forintos költséggel számolhatunk, természetesen a munkadíjjal együtt. Ahogy a bekerülés költségeiben is nagy lehet a különbség, úgy egységes megtérülést is nehéz meghatározni: lesz, ahol az havi 10 000 forintot tesz ki, máshol pedig havi 40 000 forint energiaköltséget is megtakaríthatnak. De nem csupán a fűtési költségeken spórolhatunk, hanem a ház belső klímája is egészséges lesz, az életminőség javul. Utóbbit persze ritkán szoktuk forintban kifejezni, talán csak akkor, ha az egészségtelen, penészes vagy vizesedő lakás orvosi költségeket generál. Az ingatlan értéknövekedését ellenben akár azonnali nyereségként is figyelembe vehetjük.
Az építkezéshez, felújításhoz hasznos kiindulópontul szolgálhat a Hőszigetelj a holnapért! oldal, melyen keresztül a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ad tájékoztatást a költség- és energiahatékony EPS-hőszigetelésről.
Hozzászólások