Ádám Ildikó építész a hétvégén egyik épülő háza kertjében kivágatott egy fenyőfát. Bár aprólékos gondossággal tervezte a társasházat, a földmunkák során az egyik fa gyökerei megsérültek, s a viharos tavaszi szélben törzse és ágai recsegve panaszkodni kezdtek. A környezetre veszélyessé vált fenyőt végül kötelekkel körülölelve, óvatosan oldalt kellett dönteni. Amikor az építésznő visszament az otthonába, elfordult, hogy a gyerekei ne vegyék észre a bánatát. A természet tiszteletét, a környezetbe való harmonikus beleépülés vágyát feltehetően benne is Vadász György, a nagy formátumú tervezőszellem mélyítette el, hiszen tizenhét éve dolgozik a Kossuth- és Ybl-díjas építőművész műtermében. Az alábbiakban a neves építésziroda szellemi vezetőjének és tagjainak néhány szakmai elképzelését és jellegzetes építményét mutatjuk be.
A Vadász és Társai Építőművész Kft.-ben tizenheten dolgoznak, és egyénileg, illetve kisebb-nagyobb munkacsoportokban egészen különböző rendeltetésű házakat terveznek, a belvárosi tömbrehabilitációtól kezdve az új Nemzeti Színház tervein, az ötcsillagos szállodán és a nívós társasházakon át a családi házakig. Amikor az éppen most hetvenéves, de rendkívül dinamikus Mestert arról kérdezem, mit tart fontosnak, milyen házak kerüljenek ki ebből a stúdióból, filozofikus gondolatokkal válaszol, ugyanakkor elárulja, hogy egy-egy új feladat előtt a mai napig görcsbe rándul a gyomra: – Nem stílust keresek, nem matematikát, nem retorikát, hanem az örök időtől fogva szépet. Mindig a próba érdekelt, az érzelmek, a szenvedély. Összekeverni muzsikahangot, holdat, borzongást, és ebből varázsolni házat. Megszülni valami örökkön volt harmóniát. Ha egy percre is, de Isten közelében lenni, és a művel elkápráztatni másokat és önmagad.” Vadász György és a mellette dolgozó építészek attól különlegesek, hogy ezt az ihletettséget át tudják váltani a mindennapi építészeti igények nyelvére.
Apa és fiú kontrasztja
A Vadász Építésziroda egyik legutóbbi, igényes munkája a Péterhegyi lejtőn épült lakópark két tömbjének megtervezése volt. Érdhez közel, elragadó természeti környezetben, egy szilva alakú terület egyik térfelén Vadász György, a másikon pedig Vadász Bence tervezett lakóházakat. A kétszer négy társasház egységet is képez, mégis különálló, a tervezők éreztetni akarták apa és fia különböző habitusát. Vadász György a romantikusabb, lágyabb vonalak kedvelője, íves vonalvezetésével operál, a házai íves dongafedésűek, befogadóbbak, és csak a hófehér és a szürke szín szerepel rajtuk. Vadász Bencét viszont a szigorúbb dolgok vonzzák. Az ő épületein minden szögletes, játszik az erkélyek, előtetők, kiugródobozok kisszögelléseivel. Ezen kívül a piros-sárga-kék szín foltszerű alkalmazásával, a fény-árnyék hatásokkal ér el mozgalmasságot. A két épületcsoport a kontraszthatástól különösen izgalmassá válik.
Ezzel a területtel szemben, Hosszúréten is épül egy lakópark tizenkét tömbbel, amelyek tervezését a tulajdonosok, Demján Sándor és társai Magyarország legkiválóbb irodáira bízták. A kettes tömböt Vadász Bence tervezte, munkatársai: Miklós Zoltán, Gyarmati Tamás és Palotás Artur. Vadászék hat társasházat terveznek, négy kisebbet, egyenként tizenhét lakásosat, és két nagyobb épületet. Lapos tetős, helyenként színes burkolatú, de alapvetően hófehér falú, modernista épületeket akarnak emelni, amelyeket Vadász Bence – kubista” házaknak nevez. Rendkívül korszerű, kényelmes, teraszos lakások lesznek bennük, a garzontól egészen a 150 m2-es nagylakásig. S mivel az egész telep fűtését-hűtését egyetlen nagy gázmotor szolgáltatja majd, felszabadulnak az épületek hőközponti területei, így a házak tetején a – ház a házon” elve alapján úgynevezett Penthouse-ok, összkomfortos kicsi házak épülnek tetőkerttel.
A Péterhegyi lejtő kész házait és a hoszszúréti terveket látva, az embernek az az érzése, friss fuvallat söpör át mostanában a magyar lakásépítészeten. Annak a több száz családnak a tagjai, akik néhány éven belül ezekben a házakban laknak majd, ennek a lakókörnyezetnek a hatására talán ízlésesebb, műveltebb emberek lesznek, képesek jobban benne élni a magyar és az európai kultúra folyamában.
Mediterrán hangulat, kultikus jelleg
Vadász Bence saját lakóházát Budakeszire tervezte. A szép, vöröstégla és fa kombinációjú ikerház mediterrán hangulatot áraszt, ugyanakkor elölnézetből nemes, kultikus jellegű. Modern, de szellemében és egyes építészeti gesztusaiban alkalmazkodik a környezet falusias, kisvárosias hagyományaihoz. Elölről szimmetrikus, oldalról aszimmetrikus, a tradicionális hármas osztatot mutatja. Középső eleme lapos tetős, kicsit ipari jellegű, hiszen itt vannak a kiszolgáló helyiségek, az ívesebb épületrészek pedig a lakóegységek. Praktikus, félszintes eltolással helyezték el az egyes funkcióknak megfelelő helyiségeket, de a garázstól a nappalin és az étkezőn át a tetőtéri hálókig, meg a különböző irányokba néző teraszokig mindent összeköt egy remek, kis helyet elfoglaló lépcsőrendszer. A könnyű faburkolat megjelenése az alsó, nehezebb tégla fölött sajátosan lebegővé teszi az épületet.
Egy szintén Vadász Bence által tervezett solymári családi házban az építész egyesítette a kisvárosi hagyományokat a Bauhaus szellemével. Az L alaprajzú épület egyik szárában vannak a gyerekhálószobák, elöl a garázs, a másik oldalon pedig a konyha, az étkező meg egy szülői háló. És ez az L alak egy tisztaüveg nappalit fog közre, amely körül acéloszlopok tartanak egy hosszú előtetőt. Ebben a házban is harmonikusan illeszkednek a modernista elemek a faburkolatos, magas tetős épületszárnynyal. Vadász Bencének immár saját, tulajdonképpen megnevezhetetlen stílusa van, többféle elemet ötvöz egymásba, sokan már megismerik jellegzetes, szép épületeit. Ezért a solymári házért nemrég Pest megyei Nívódíjat kapott.
Tiszta és lágy vonalak harmóniája
Ádám Ildikó házai lágyabbak, nőiesebbek férfi kollégái építményeinél, ugyanakkor a Bauhaus szigorúbb formavilága is kedves neki. Egyik kétszintes budai házánál egy tiszta vonalú, Bauhausos ihletésű tervet is készített, ám a megrendelők a magas tetős változat mellett döntöttek. Szerencsére az alaprajz ugyanaz maradt, és a kész ház a magas tetővel is egyszerű lett, és impozánsan, mégis kecses könnyedséggel ül az Irhásárok fölötti hegyoldalon.
Kedves épülete Ádám Ildikónak egy nagyon szép kertben álló családi ház a XVI. kerületi Istráng utcában. L alakú alaprajz, az L egyik szára a lakás, melyhez egy üvegezett taggal kapcsolódik a másik épületszárny, ahol az utca felől garázs, az udvari oldalon pedig uszoda található. A kert felé tekintő nagy üvegfelületeknek köszönhetően a nappaliból is átlátni a medencére. A tetőteret vendéglakosztálynak építették. Oldalt körablak; finom Bauhausos utalás.
A XXII. kerületi Ady Endre úton két négylakásos társasházat tervezett az építésznő. A földszinten egy nagy lakás található, az emeleten két kisebb, a tetőtérben megint egy nagy. Mivel nem azonos méretű és kontúrú lakások vannak egymás fölött, nagy gondot kellett fordítani a vizesblokkok és a gépészeti rendszerek korrekt megoldására. A tervező sokszor igen nehéz terepviszonyokkal is találkozik. Minden esetben először is geodéziai vizsgálatokat és növényfelmérést végeztet, majd a telekről a rajzasztalon hossz-szelvényeket készít, amelyek jól szemléltetik a lejtésviszonyokat. Ezeken a szelvényeken addig csúsztatja a házat, amíg sikerül megtalálni az épület optimális helyét. Megismerkedik a megrendelő család igényeivel, és mindvégig egyeztetve, közös munkában igyekeznek kialakítani a számukra legoptimálisabb tájolást, térplasztikai formát és belső beosztást. Kész házait és vázlatait vizsgálgatva, a nézőnek az a benyomása, Ádám Ildikónál a nőies figyelem minden apró részletre, az esztétikumra és a praktikus belső megoldásokra egyaránt kiterjed. Míg férfi kollégái gyakran monumentális méretű nappalikat terveznek, ő – bár ugyanúgy szereti a tágas helyiségeket, a nagy konyhát és fürdőszobát is – mindig emberi léptékben gondolkodik. Szerinte az optimális méretű nappali mintegy 30 m2-es, kapcsolódjon hozzá tágas étkező, a konyha pedig olyan ügyes elrendezésű legyen, hogy egy-két fordulással minden szükséges gépet, berendezési tárgyat elérhessen az, aki ott dolgozik.
Nemrég egy 90 lakásos garzonházat tervezett a Fehérvári úton. A 36-40 m2-es lakásoknál szinte a centiméterekkel küszködött, hogy a lakások kis méretük ellenére is jól szolgáljanak, teljes kényelmet nyújtsanak a lakóik számára. Azon kevés építészek egyike ő, aki végigkíséri az építkezés minden egyes fázisát, megoldja a váratlan nehézségeket is, és a kivitelezés során nemcsak saját elképzeléseinek megvalósításáért küzd, de hajlandó ésszerű változtatásokra is.
A házak a helyükre
állnak
Basa Péter építész néhány év leforgása alatt több házat is épített Budakeszin, és sajátságos módon mindegyik kőház. Ami nem azt jelenti, hogy csak kőből tud családi házat tervezni, hanem azt, hogy a megrendelői igényesek voltak, azt akarták, tartós, nemes anyag legyen a házukon, amely szépen illeszkedik a természeti környezetbe.
– – Szeretném a házaimat organikus építményeknek tekinteni, de nem abban az értelemben, ahogy a közhit gondolkodik erről” – mondja az építész. – Számomra az organikusság nem a görbe vonalakban, vagy a bárdolatlan fa jelenlétében nyilvánul meg, hanem természetességet jelent. Belülről fakadó, saját öntörvényűségeit kifejtő, a múltat a jelennel köti össze az építészetem. Azon igyekszem, hogy a házaim ne lógjanak ki a környezetből, azt kell sugározniuk, hogy mindig is ott álltak.”
Basa Péter saját családi háza nemesen egyszerű vonalaival, terméskő falával, mozgalmas kiszögelléseivel, a beékelődő üveg- és fafelületekkel tényleg ilyen – öröknek” tűnő építmény. Nem unalmas, mégis nyugalmat áraszt, ahogy a belterületi alaprajz is mentes minden zavaros kacskaringótól.
Az erdélyi házak ősi szépségét idézi egy másik építménye, amelyet egy fiatal család számára egy viszonylag kicsi, 48 m2-es alapú családi ház formájában tervezett. Elég magas tető került rá, így az emeleten szinte ugyanekkora teret nyertek. És az építésznek sikerült olyan ötletes belső elrendezést kialakítania, hogy a nappalitól a gyerekhálón át minden – megvan” a házban, amire a családnak szüksége lehet, pedig most várják a harmadik gyermeket.
Könnyed, mediterrán hangulatú házat tervezett borospincével, szaunával Basa Péter egy svájci magyar házaspár számára, akik, amikor itthon vannak, nagy családi és baráti forgalmat bonyolítanak. Egyszerű fektetett hasáb, ahol az egyes szinteknél a terméskő egy jelzetlen csíkkal van elválasztva, és azon belül mint a tolóajtók, kicsit eltolva váltakoznak egymás felett a kő- és üvegfelületek. Basa Péter láthatóan kedveli az egyszerűséget, más terveinél is addig gondolkodik, amíg eljut az – egyszerű, de nagyszerű” megoldáshoz.
Legújabb házterve meghökkentően lényegre törő: egy lejtőre épülő kettős kockaforma, amelynek a lejtővel egyező lejtésű teteje van. Kívül kőház, a tető fűvel borított. Mintha két hasábkockát kihúztak volna a füves terepből.
Vadász György természetesen más típusú házakat tervez, mint a munkatársai. De a Mester szeretetteljes bírálataival soha nem akarja elnyomni mások tervező egyéniségét. A Vadász Stúdió tagjai úgy gondolják, Vadász György humorának, személyiségének hatása nem csupán építészeti jellegű. Igényessége arra készteti tanítványait és munkatársait, hogy igyekezzenek a napi divatokon felülemelkedni, és több évtized múlva is érvényes, kikezdhetetlen házakat tervezni. De ebben a műteremben dolgozni valójában sajátos életformát, emberséget, tartást, szellemi együttlétet jelent mindannyiuk, köztük ifjabb Vadász György és Dávid Ágnes statikusok számára is, akiknek lelke és tudása a stúdió házaiban ugyanúgy benne van.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások