Havi kiadásaink egy részét a közüzemi számlák, villany-, fűtésszámla, víz- és csatornadíj teszi ki. Számos költség tekintetében vannak már jól bevált, közismert megoldások, amelyekkel eredményesen takarékoskodhatunk, ám vannak olyanok, amelyek láthatatlan járulékai otthonunk fűtésének és a háztartási meleg víz készítésének. Vegyük sorra ezeket a spórolási lehetőségeket, amely pénztárcánkon túl a környezetünket is kíméli.
Hőmérséklet
Egy épület hőfogyasztása a külső- és a belső tér közötti hőmérsékletkülönbségtől függ. Amint az időjárás egyre zordabbá válik, úgy mind nagyobb lesz ez a különbség, a fűtőberendezés egyre többet megy, és a gázóra is egyre többet forog a nap folyamán. 1 ˚C hőmérsékletkülönbség- növekedés 6-8 százalék energiafogyasztással párosul. Ez nagyon jelentős szám, ha 10 ˚C-ot csökken a külső hőmérséklet, a fűtési rendszer közel a kétszeresét fogyasztja. Az időjárásra nem vagyunk hatással, hát akkor mit tehetünk a takarékosság érdekében? Nagyon is sokat! A külső hőmérsékletet ugyan nem tudjuk befolyásolni, de a hőmérséklet-különbség másik összetevőjére, a belső hőmérséklet megválasztására a döntés a kezünkben van. A lakás szobatermosztátjának jó kezelésével, időprogram használatával nagymértékben tudjuk lakásunk fogyasztását befolyásolni. Ha alacsonyabb hőmérsékletet tartunk éjszaka, vagy amikor senki sincs otthon, a fűtési költség akár 30 százalékát is megspórolhatjuk.
Milyen a jó termosztát?
A jó termosztát digitális. Ellentétben a hagyományos tekerős termosztátokkal, digitális testvérük sokkal pontosabb hőmérséklet-beállítást tesz lehetővé. A túlfűtés nagyon energiapazarló, hiszen semmi haszna, ha melegebb van, mint amennyit igénylünk, és jelentősen többet kell fizetni érte. Nemcsak a pénztárcánk látja kárát, hanem a bolygónkat is gyorsabban tesszük tönkre az energiapazarlással. A hagyományos tekerős termosztátok kapcsolási pontossága sokszor 3-4 ˚C, a legtöbb digitális készüléken választhatunk a 0,2 vagy a 0,5 ˚C-os kapcsolási pontosság között is. Az emberek legtöbbször nem fordítanak időt a fűtés naponta többszöri állítgatására, ezért nagyon fontos a jó fűtési időprogram megválasztása és beállítása, hiszen így egyetlen alkalommal sem marad feleslegesen magas értéken a beállított hőmérséklet. A digitális termosztátok alkalmasak a napi ritmustól eltérő programok energiatakarékos lekövetésére is. A nyaralásprogramban egyszerűen megadhatjuk, hogy mikor hagyjuk napokra üresen az otthonunkat, és hogy mikor telik le a szabadságunk, a fűtési rendszer pedig energiatakarékos módban marad a pihenésünk utolsó pillanatáig, majd gondoskodik arról, hogy meleg lakás várjon bennünket, amikor újból kinyitjuk az ajtót.
Az energiatakarékosságon túl praktikus dolgokat is rábízhatunk a termosztátra: képes arra, hogy a nyári szezonban is üzemkészen tartsa a fűtési rendszert. Nem ér meglepetés októberben, hogy nem működik a fűtés, ha bekapcsoljuk a szivattyúvédő funkciót. Ez a program minden éjjel egy pillanatra bekapcsolja a rendszert annak érdekében hogy a fűtési vizet megmozgassa, a szivattyút megjárassa, és így a hosszú nyári időszakban ne rakódjon le a szennyeződés, üzemképes maradjon a rendszer. Az energiatakarékosság nem csak a fűtésről szól! A nagyobb háztartásokban, ahol tárolós melegvízkészítés van, spórolhatunk, ha a melegvízkészítést és a melegvízcirkulációt is időprogramhoz kötjük, hiszen a melegvízrendszer melegen tartása tiszta veszteség azokban az órákban, amikor nem tartózkodunk otthon. Egy átlagos gázkazános, tárolós melegvízrendszernél havi 100-150 m³ gázt is meg tudunk spórolni, ha a melegvíztermelésnek megfelelő időprogramot állítunk be. Ezeket legtöbbször a kazánon vagy a kazán gyári távvezérlőjén tudjuk a legkönnyebben beállítani.
Szót kell még ejteni az internetes termosztátokról is. Ezek az eszközök is nagymértékben hozzá tudnak járulni a takarékossághoz, hiszen még rugalmasabban lehet a fűtési rendszert az igényekhez igazítani, ha nemcsak otthonról, hanem gyakorlatilag bárhonnan kézben tarthatjuk a fűtési és melegvízrendszer működését. A netre köthető kazánok ezen felül még a szervizt is értesítik, amennyiben meghibásodást érzékelnek, így lehet, hogy hamarabb tud a kazánunk karbantartója a hibáról, mint hogy észrevennénk a rendellenességet. Sőt, még a hiba okát is sokszor diagnosztizálni tudja a készülék, így a szerelő már felkészülten érkezhet a helyszínre, és a legrövidebb időn belül képes megjavítani a készüléket.
A bekapcsolva felejtett szivattyú feleslegesen fogyasztja a villamos energiát, ami nem csak pazarlás, hanem a berendezés idő előtti tönkremenetelét is okozhatja. A jól kiépített automatika megakadályozza az ilyen túlfogyasztásokat.
Észrevétlen pazarlás
A belső hőmérséklet változása könnyen észrevehető, pláne, ha túlzásba viszi az ember, vannak azonban olyan fogyasztás befolyásoló műszaki paraméterek amelyek ilyen közvetlenül nem észlelhető, mégis nagyon jelentős energiapazarlással járhat. A fűtési költségek nemcsak a fűtőberendezés gázfogyasztásából adódnak, hanem van járulékos elektromos fogyasztás is, amely egy nagyobb, szerteágazóbb, többszivattyús rendszernél igen jelentős tétel lehet. A nem kellő szakértelemmel elkészített rendszereknél sokszor észrevehető, hogy a beépített fűtési szivattyú egész évben működik, még akkor is, ha egyáltalán nincs a fűtés bekapcsolva. A szivattyúk legtöbb esetben maximális fordulatszámon üzemelnek, holott az elmúlt tíz évben beépített szivattyúk mind alkalmasak a szabályzott üzemre. A mérnöki tudás nélkül csak tapasztalatra hagyatkozó fűtésszerelők sokszor nem jól választják meg a nyomvonalakat, a használt csővezetékek méretét, és ebből nagyon jelentős szivattyúfogyasztási többlet adódhat. Ha egy radiátoros és padlófűtéses körből álló fűtési rendszernél ez a többletfogyasztás egy fűtési szezonban akár 800-900 kWh is lehet. Egy bekapcsolva hagyott padlófűtési szivattyú egy nyár alatt 15 000 Ft értékű villamosenergiát is elpöfögtet, teljesen haszontalanul.
Ha fordítunk elég figyelmet a mérnöki munkára, és megterveztetjük a rendszert épületgépész-mérnökkel, és a kivitelezés során mindent be is tart a szerelő, még akkor is van egy lépés, ami az alacsony energiafogyasztás érdekében elengedhetetlen. A rendszerbe beépítésre kerülnek szabályzó szerelvények, amelyek a megfelelő vízmennyiségek beállításáért felelősek. Sajnos nagyon kevés esetben kerül sor a kivitelezés végén ezeknek a szelepeknek a beállítására, pedig ezek felelnek azért, hogy minden radiátorhoz, padlófűtési körhöz éppen a megfelelő mennyiségű víz kerüljön. Amennyiben nem állíttatjuk be a szelepeket, akkor szinte biztos, hogy egyes helyiségek alulfűtöttek lesznek, míg mások túlfűtöttek. Ez nagy probléma, mert ha valaki fázik a lakásban, akkor legyakrabban az egész lakást túlfűtik, annak érdekében, hogy a hideg szoba is megfelelő hőmérsékletű legyen. Ahogy már írtuk, a túlfűtés pedig nagyon környezetszennyező és sok tízezer forintot húz ki a pénztárcánkból.
Mire figyeljünk, hogy takarékossá tegyük a fűtési rendszert?
Tartassuk rendszeresen karban a fűtőberendezést, figyeljünk oda, hogy ne maradjon bekapcsolva nyáron a fűtési szivattyú, szabályoztassuk be a fűtési rendszert, legyenek a szivattyúk szabályzott üzemmódba kapcsolva, használjunk digitális szobatermosztátot, figyeljünk az időprogram beállításra, ne feledkezzünk meg a meleg víz időprogramjáról se, próbáljuk meg a fűtési előremenő hőmérsékletet a rendszer lehőségeihez képest alacsony értéken tartani, végül figyeljünk a túlfűtés elkerülésére.
Hozzászólások