Valahogy úgy vagyunk mi, magyarok a könnyűszerkezetes családi házakkal, mint a nagymamám volt a habverőjével. Vehettük neki a legmodernebb robotgépet, köszönte szépen, de amikor legendásan finom tortái egyikét akarta megsütni, rögtön előkerült a jó öreg fogantyús réz spirál. – Ezek a masinák csak zörögnek, semmire sem jók – mondta ilyenkor, és nagyokat szuszogva köpülte a habot a kis üstben. Nem volt hajlandó elfogadni, hogy a géppel legalább olyan szép kemény habot lehet verni, csak gyorsabban, kényelmesebben, kevesebb energiával.Ami a házakat illeti, a legtöbben még ma is esküsznek arra, hogy igazán jó, tartós, lakható épületet csak téglából, betonból lehet építeni. Hogy ez mennyire nem így van, azt Kárpáti József, a Bien Zenker építési tanácsadója mondta el.
– Magyarországon az emberek idegenkednek a favázas könnyűszerkezetes épületektől, mert az a szemlélet uralkodik, hogy anyagából következően korhad, gombásodik, penészedik, tehát nem elég masszív, időtálló. Ez egyes esetekben megfelel ugyan a valóságnak, de kizárólag akkor, ha nem kiváló anyagokból és nem a legjobb technológiával készülnek a házak. Úgy van ez, mint például az autóknál. Kívülről a legtöbb esztétikus, az alapfunkciójának is megfelel valamennyi, mégis micsoda különbség van az egyes típusok között!
– Meghatározható-e, mely kritériumok alapján választhatja ki a megrendelő, hogy milyen típusú könnyűszerkezetes házat építsen?
– Jelenleg két építési mód terjedt el leginkább a világban. Az egyik az úgynevezett amerikai típusú ház, amelynél az a technológia lényege, hogy az építkezés helyszínén ácsolják össze a vázat, gipszkartonnal burkolják, és legtöbbször kívülről fával borítják. Ez a technológia kevésbé tartós épületeket eredményez, de tökéletesen megfelel az amerikai szemléletnek. Ott az emberek többsége azt vallja, hogy ha jön a vihar, elviszi a tetőt, – lapra szereli – a falakat, sebaj, hiszen fizet a biztosító, és pár hét alatt építenek egy új házat. Európában nem 10-15 évre terveznek lakóépületeket, tehát lényegesen nagyobb rangja van a tartósságnak, időtállóságnak. Ez természetesen a technológiában is megnyilvánul, hiszen már a vázszerkezet közel kétszer akkora keresztmetszetű, lényegesen nagyobb teherbíró képességű gerendákból készül. A fa víztartalmát 8-10 százalék alá csökkentik, ami biztosítja, hogy nem vetemedik, bogarak, gombák nem támadják meg. A gerendákat hengerrel préselik, ezáltal eltávolítják belőlük a fasavat, megroppantják a szálakat, tehát tömörebbé, erősebbé teszik őket. Lehet, hogy első hallásra hihetetlennek tűnik, de a fenyőfa – főleg, ha még az UV-fénytől is védik – akár 600 évig, a keményfa ennek a duplájáig megőrzi alapvető fizikai tulajdonságait. Ez egyben válasz is arra, mennyire időtállóak ezek a házak. Ami az egyéb tulajdonságokat illeti, fontos megjegyezni, hogy az épületelemek precíz ipari robotok alkalmazásával, korszerű szerelőcsarnokokban készülnek, ami nemcsak azt jelenti, hogy itt nem araszban vagy centiméterben számolják a pontos illesztést, hanem milliméterben, a ragasztók, szigetelő anyagok szintén szigorú technológiai előírások alapján zárt térben, állandó hőmérsékleti és páraviszonyok között kötnek meg, ami szinte teljesen kizárja a későbbi deformálódást. Ugyanilyen körülmények között illesztik helyükre a külső nyílászárókat, és – öltöztetik fel – a házat a külső vakolat felhordásával.
Az itt ismertetett technológiák csak a könnyűszerkezetes lakóházépítés alapjait jelentik, a kivitelezésben számos módszer létezik, és a megrendelő dönti el, melyik a legszimpatikusabb számára. Azt feltétlenül el kell mondani, hogy – főleg az utóbbi években – számos olyan cég jelent meg a könnyűszerkezetes épületek piacán, amelyek nem rendelkeznek sem a szükséges technológiával, sem a kellő tapasztalattal ahhoz, hogy minőségi munkát tudjanak végezni. Ennek következtében nem egyszer az elkészült ház néhány éven belül szinte használhatatlanná válik: az illesztések elmozdulnak, a szigetelés összezsugorodik, a csempék lepotyognak, és így tovább. Jóllehet, ezek a cégek olcsóbban kínálják első ránézésre kifogástalannak tűnő terméküket, de a silány anyagok, a – barkács – technológia okozta károk később egyáltalán nem, vagy csak horribilis költségek árán javíthatók ki. Nem kell magyarázni, hogy az ilyen felelőtlen szemlélet mekkora károkat okoz, hiszen amellett, hogy a vevőt félrevezetik és kihasználják, a becsületesen dolgozó cégeket is hiteltelenné tehetik a megrendelők szemében.
Ezek alapján csak azt tudom javasolni azoknak, akik könnyűszerkezetes ház építését tervezik, hogy olyan céghez forduljanak, amelyik már letett valamit az asztalra, megfelelő referenciái vannak. Ne sajnálják az időt, a fáradságot, menjenek el akár több, már elkészült otthonba, kérdezzék meg a lakókat, mik a tapasztalataik, esetleg keressenek fel éppen folyó építkezéseket, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, mire számíthatnak, mennyiben valósul meg, amit az építő cég ígér.
– Miből állapítható meg előre, hogy melyik cég komoly és melyik kevésbé –
– A referenciamunkákon kívül elsősorban a fizetési feltételekből. Az már eleve gyanús, ha egy kivitelező előre kéri a pénzt, hiszen egy megalapozott, megfelelő háttérrel rendelkező cégnek nem okozhat gondot, hogy megfinanszírozza az egyes építési fázisokat. Ugyancsak elfogadhatatlan, ha egy építő cégről kiderül, hogy menet közben akár az inflációra, akár egyéb körülményekre hivatkozva árat emel. Egy megbízható kivitelező eleve úgy képezi az árait, hogy azokba belekalkulálja a piaci körülmények várható változásait, az esetleges ármozgásokat is, és egy előre nem látható negatív változás esetén akár saját vesztesége árán is garantálja a szerződésben lefektetett árat.
– Az építtetők számára ugyan alapvető, hogy jövendő otthonuk mennyire lesz szép, kényelmes, komfortos, vagy éppen mennyi ideig nem kell felújításra gondolniuk. A legtöbb esetben azonban az a legfontosabb szempont, hogy milyen mértékben terheli meg a pénztárcájukat az új lakás.
– Háromféle készültségi állapotban rendelhetők meg ezek a házak: szerkezetkész, félkész és kulcsrakész kivitelben. A szerkezetkész állapot azt jelenti, hogy állnak a külső és belső falak, helyükön vannak a külső nyílászárók, és a falakban, födémekben előkészítették a közműhálózat helyét. A félkész állapotban levő háznál az előbbieken kívül már a belső nyílászárók is a helyükre kerülnek, és a belső falakat is csak festeni, tapétázni kell. A kulcsrakész ház esetében a megrendelőnek egy dolga van: átvenni a kulcsokat és beköltözni. Ami az árakat illeti, azok meglehetősen a – földön járnak?, hiszen egy félkész ház négyzetmétere áfával együtt sem haladja meg a 100-110 ezer forintot, míg ugyanez egy kulcsrakész ház esetében – hangsúlyozva, hogy a legjobb minőségű anyagok, felszerelési tárgyak beépítése mellett – nem haladja meg átlagosan a 160 ezer forintot. Nem hiszem, hogy bármely más építési technológia alkalmazásával hasonló árszinten kiemelkedő minőségű házakat lehetne építeni.
– A hagyományos építésű házakkal összehasonlítva hogyan alakulnak az üzemeltetési költségek?
– A kedvező építési költség mellett – köszönhetően a szinte tökéletes hőszigetelésnek – a könnyűszerkezetes családi házak üzemeltetése is jóval olcsóbb a hagyományos építésűeknél. Birtokomban van egy levél, amelyben egy 90 négyzetméteres földszintes ház tulajdonosa arról számol be, hogy ő maga sem akarta elhinni, hogy az elmúlt év novemberi gázszámlája mindössze 3680 forint volt úgy, hogy mind a fűtést, mind a melegvizet gázkazán biztosította a számára. De olyan is előfordult, hogy a leghidegebb téli hónapokban tízóránként kapcsolt csak be a kazán, mivel a lakás levegője egyszerűen nem hűlt le. A kitűnő hőszigetelés miatt arra is nagyon kell ügyelni, hogy az ablakok árnyékolhatósága megfelelő legyen, hiszen nyáron a betűző napsugarak felmelegítik a bútorokat, felszerelési tárgyakat, és hiába kellemesen hűvösek a falak, ezek a tárgyak szinte hősugárzókként ontják magukból a meleget. Ugyancsak költségkímélést jelent, hogy – mivel ezek az otthonok a legjobb minőségű anyagok, felszerelési tárgyak felhasználásával épülnek – a tulajdonosoknak jó pár évig semmilyen felújítási, karbantartási költséggel nem kell számolniuk.
– Milyen perspektívái vannak Magyarországon a könnyűszerkezetes családiház-építésnek?
– A technológia ősével már a XVIII. század embere is találkozhatott, tehát elég régi hagyományai vannak. Skandinávia egyes területein szinte kizárólag ilyen építésű lakóházak találhatók, Németországban az arányuk 40 százalék, a szomszédos Ausztriában 25-30 százalék, de délebbre, például Olaszországban is szép számmal találhatók könnyűszerkezetes családi házak. Azt azért el kell mondani, hogy ezekben az országokban is hosszú évek teltek el, amíg az emberek megértették ennek az építési módnak az előnyeit, mire megbizonyosodtak róla, hogy a faszerkezet is lehet olyan tartós, időtálló, mint a tégla vagy a beton. Magyarországon is egyre többen ismerik fel a könnyűszerkezetes ház előnyeit, a kedvező árat, a gyors kivitelezés lehetőségét (egy 100 négyzetméteres földszintes családi ház kulcsra készen 5 hét alatt felépíthető), a kitűnő – lakhatóságot?, de megítélésem szerint még kell négy-öt év ahhoz, hogy ez az építési mód tömegesen elterjedjen hazánkban. Elsősorban itt is azok fogják ezt az épületfajtát otthonuknak választani, akik igényesek a környezetükre, fogékonyak az újra, és szeretnek olyan házban lakni, amely minden szempontból megfelel az igényeiknek.
Hozzászólások