A cement olyan régi építőanyag, amit felfedezése után elfelejtettek, majd aztán a XIX. században újra felfedeztek, feltaláltak. A cement hidraulikus kötőanyag, ami azt jelenti, hogy levegőn és vízben is képes megszilárdulni, míg a nem hidraulikus kötőanyagok – például mész – csak levegőn szilárdulnak meg. Egyik legfőbb alkalmazási területe a betonozás, egy-egy építkezésnél vagy egy felújításnál több száz-, nem ritkán több ezer kilogramm cement fogyhat el közvetlen vagy közvetett formában, az alapozástól kezdve az aljzatkialakításon át a födémkoszorú kiöntésével bezárólag.
Nagyjából 150 évvel időszámításunk előtt a rómaiak fedezték fel, találták fel a cementet. A hidraulikus kötőanyagot oltott mészből és puzzolánóból, azaz a Vezúv vulkáni hamujából készítették, a neve is ide vezethető vissza, az „opus caementitium” néven ismert szerkezetre. Ez egyfajta öntött fal, amely kőből, kavicsokból (adalékanyagból) és kötőanyagból (cementből, a rómaiak idején őrölt traszból, puzzolánból, santorin földből) állt össze, külsejét pedig kővel vagy téglával burkolták. Már a XVIII. században voltak kísérletek a cement újra feltalálására, de végül ez csak a XIX. században sikerült, a brit Aspdin nevű kőművesnek. Rájött arra, hogy az alapanyagok aránya és az égetési hőmérséklet nagyban befolyásolja a cement kötésminőségét, így 1824-ben szabadalmaztatta az úgynevezett portlandcementet, (portland=mész, mészkő) amely a ma ismert és használt cement kezdetleges változata volt. Magyarországon az első gyár 1868-ban Lábatlanban épült, fatüzelésű kemencékben égetve a kötőanyagot.
A cement összetétele
Hogy honnan jött a cement, már látjuk, de miből is készül és milyen fajtái vannak? A portlandcementet mészkő és agyag zsugorodásáig történő égetésével állítják elő, hozzávetőleg 1400-1500 C˚-on. Az így keletkezett anyag a portlandklinker, ez és egyéb kötésszabályzó adalékok adják a tiszta portlandcementet. Egyéb hidraulikus kiegészítők hozzáadásával (pernye, kohósalak, trasz…) az összetett portlandcementet lehet előállítani. Léteznek még aluminátcementek, ahol a mészkőhöz valamilyen alumínium tartalmú anyagot adnak.
Mit jelentenek a cementen a titokzatos számok, betűk? Hogyan jelölik a cementet? A cementes zsákon a következő vagy ehhez hasonló feliratot látunk, bármelyik gyártó termékéről is legyen szó: CEM II/A-S 32,5 R. A CEM jelzi, hogy a zsákban biztosan cementet találunk, azt pedig, hogy milyen típusút, azt egy római szám jelöli. Az A betű (vagy B) az egyes fajtákon belüli kiegészítő anyagok mennyiségét jelenti, a kötőjel utáni betű a kiegészítő anyag fajtáját jelöli. A szám a szilárdsági osztályt jelenti N/mm2 ben, az utána következő betű (R,N,L,S)pedig rapid, normál, kis kezdőszilárdságú vagy szulfátálló.
A római számok jelentése:
I. portlandcement
II. összetett portlandcement
III. kohósalak-cement
IV. puccoláncement
V. kompozitcement
Milyen típusú cementek közül választhatunk?
I. Portlandcement: Hidraulikus kötőanyag, amelyet meghatározott összetételű nyersanyagkeverék zsugorodási hőmérsékleten történő égetésével, majd finomra őrlésével állítanak elő, és amely vízzel összekeverve hidratációs folyamatok révén megszilárdul, és szilárdságát növelve kőszerű, vízben nem oldódó, stabil képződményt ad. A portlandcementek portlandklinkeren és kötésszabályozó anyagon kívül legfeljebb 5 százalék mennyiségben tartalmazhatnak mellékalkotórészt.
II. Összetett portlandcementek: A 65-95 százalék klinkert és 5-35 százalék hidraulitot tartalmazó cementek tartoznak az összetett portlandcementek csoportjába. Elnevezésük a hozzáadott hidraulit- komponens nevének a kapcsolásával alakul ki. Pl: pernye-portlandcement, kohósalak-portlandcement stb.
III. Kohósalakcement: Az 5-65 százalék klinkert és 36-95 százalék granulált kohósalakot tartalmazó cementeket nevezzük kohósalakcementeknek.
IV. Puccoláncement: A 45-89 százalék klinkert és 36-55 százalék puccolános tulajdonságú anyago(ka)t tartalmazó cementeket nevezzük
puccoláncementeknek.
V. Kompozitcement: A 20-64 százalék klinkert, 18-49 százalék kohósalakot és 18-49 százalék puccolános tulajdonságú anyago(ka)t tartalmazó cementeket nevezzük kompozitcementeknek.
A cementet alapvetően betonozáshoz használjuk, de hogy pontosan mekkora mennyiség szükséges ahhoz, hogy kellően szilárd és stabil betonfelületet kapjunk, otthoni körülmények között nehéz a precíz számolás. Szerkezeti betont a szomszédtól kölcsönkért betonkeverővel soha ne készítsünk, nem fog sikerülni, és a javítás is nagyon költséges. Saját kezűleg maximum járdát, kerítést betonozzunk.
Mire használhatók a különböző cementfajták?
Azt, hogy melyik cementet mire használhatjuk, mindig az adott körülmények döntik el. Hideg időben gyorsan szilárduló, nagy kezdőszilárdságú, jelentős hőfejlesztést produkáló cementet célszerű alkalmazni. Ilyenek például a hidraulikus kiegészítőket nem tartalmazó portlandcemnetek. Pl CEM I jelű 52,5, 42,5 és 32,5 szilárdsági osztályú cementek, de ezeknek nem túl nagy a rugalmasságuk, repedésre hajlamosak, ezért a tervezésnél ezt figyelembe kell venni.
A családi ház építésekor szükséges betonozáshoz a II. jelölésű talán alkalmasabb, a legalacsonyabb, 32,5-ös szilárdsági osztályba tartozó cementek megfelelnek. Például a CEM II/A-S 32,5 a korábban jól ismert 350-es kohósalak portlandcement a családi ház építés betonozásainál megfelel. Alapozás során, ha száraz a talaj, használhatunk a beton elkészítéséhez CEM II/A-L 32,5 mészkőportland-cementet, amelynek jó a vízmegtartó képessége, nem szippantja ki belőle a föld a vizet.
Összességében láthatjuk, hogy nem egyszerű dolog a cement és az ebből készült beton, ezért sokkal jobban járunk, ha nem mi kezdünk el betont tervezni otthon, hanem a tervező által javasoltat használjuk, építjük be.
Hozzászólások