Közismert, hogy új épület építéséhez építési engedélyre, az engedély beszerzéséhez pedig tervre, tervrajzokra van szükség. Azzal már kevesebben vannak tisztában, ki készítheti el a terveket, hogyan keressük meg a legmegfelelőbb tervezőt, mi a különbség az engedélyezési és kiviteli terv között, milyen terv alapján szerződjünk le a kivitelezővel, hogy később ne érjen bennünket csalódás sem anyagiakban, sem minőségben. Mit kell tennünk, ha időközben módosítani szeretnénk. Sőt, mit kell tenni, ha a már megépült épületet más célra kívánjuk használni: a gépkocsi-tárolót virágboltnak, nyaralóépületet lakóháznak, vagy a lakóépületet falusi vendégháznak, panziónak. Nézzük meg tehát kicsit részletesebben, mikor mire van szükségünk!
Honnan tudható meg, ki jogosult tervezésre –
Az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához jogszabályokban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti műszaki terv szükséges. Ezek elkészítése tervezési jogosultsághoz kötött tevékenység.
A jogosultsággal rendelkező tervezőket a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara tervezési szakterületenként tartja nyilván, hivatalos névjegyzékében. A Tervezői Névjegyzéken belül – a szakmai követelményektől függően – több tervezői fokozat is található. Az egyes tervezési feladatokat csak a megfelelő fokozatú tervezők végezhetik, továbbá a terv és a már meglévő épület egyaránt szerzői jogvédelem alá tartozik. Azaz csak törvény által szabályozott feltételekkel változtatható, módosítható vagy adaptálható (építhető meg ismételten). Ez okból is kell a tervezőknek minden egyes tervlapot aláírásukkal hitelesíteni, illetve azon tervezői jogosultságuk számát szerepeltetni.
A tervezés díja
A tervezés mindig bizalmi feladat, s az építtető egyik fontos – ha nem legfontosabb – döntése a megfelelő tervező kiválasztása. Sose olyan alapon válasszunk tervezőt, hogy ki ígéri a legkisebb tervezési díjat vagy legrövidebb határidőt. Hazánkban egy szokásos méretű lakóház engedélyezési tervének díja – az Építész Kamara által is elfogadottan – a bekerülési költség 2?4 százaléka lehet. Ennek a díjnak sokszorosát – elpazarolhatjuk – egy rossz, gazdaságtalan tervvel.
Gondoljuk meg: egy négyzetméter alapterület jelenleg körülbelül nettó 110?140 ezer forintba kerül, pár négyzetméternyi felesleges közlekedő folyosó, vagy egy rossz helyre elképzelt garázshoz az út megépítése mennyibe kerül! Azt sem szabad elfelejteni, hogy a rosszul tájolt – például az északi irányban megnyitott – ház, lakás fűtése milyen gazdaságtalan.
Nem az a jó tervező, aki – szolgaian?, gyorsan lerajzolja, amit az építtető kockás papírra felvázolt, hanem az, aki sokat kérdez arról, hogyan kíván élni a család, mi a hobbijuk, milyen kedves tárgyaik, bútoraik vannak, mennyi az építkezésre szánt pénzük stb. Az igazán jó terv az építész és az építtető hosszas közös munkájának eredménye.
Ha tervezőt választunk, a legfontosabb, hogy megnézzük már megépült épületeit, esetleg beszélgessünk el az előző építtetőkkel, mik a tapasztalataik. Nagyon nagy tévedés, ha azt hisszük, hogy a tervezéssel megtakarított pénzen drága burkolatokkal, díszekkel felcsinosíthatjuk az épületet. Az elhibázott tömegarányokon, a rossz, az igényekhez nem alkalmazkodó funkcionális kialakításon ez már nem segít.
Tervdokumentációk fajtái
Az egyes építészeti műszaki-tervek szoros összhangban vannak a tervek rendeltetésével, azaz hogy mire szolgálnak. Rendeltetésük szerint három fő csoportját különböztetjük meg:
– az elsőbe tartoznak azok a műszaki tervek, melyek valamilyen hatósági engedély beszerzése céljából készülnek;
– a másodikba tartoznak azok a tervdokumentációk, melyek alapvető célja valamilyen választás, döntés meghozatala: ez lehet például a megvalósítási programnak, elképzeléseknek legmegfelelőbb terv és tervező kiválasztása, vagy a legkedvezőbb kivitelező kiválasztása;
– a harmadikba magának a kivitelezési munkának a lebonyolításához szükséges tervek tartoznak.
Az építésügyi hatósági engedélyhez szükséges tervdokumentációk fajtái – szoros összefüggésben az engedélyezési eljárásokkal – a következők: elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, fennmaradási és a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési tervdokumentáció. Fontos tudni, hogy a hatósághoz nem elégséges a tervdokumentációt benyújtani, ezen túl egyéb okiratok is szükségesek (tulajdoni lap, társtulajdonosi hozzájárulás, elvi közműbekötési nyilatkozatok, tervezői nyilatkozat stb.).
Mikor célszerű elvi építési engedélyezési tervdokumentációt készíteni?
Az elvi építési engedély beszerzése és így a tervdokumentáció kidolgozása nem kötelező, készítése akkor indokolt, ha előzetesen célszerű valamilyen beépítési vagy műszaki feltételt tisztázni. A tervdokumentáció tartalmát a kérelem konkrét tárgya határozza meg. Az elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhető, de az építésügyi hatóságot és a közreműködő szakhatóságokat egy évig köti, azaz azzal ellentétes határozatot nem hozhatnak azokban a kérdésekben, melyekben a határozat rendelkezett. Az elvi engedély egyszer egy évig meghosszabbítható. Mivel maga az elvi építési engedély nem jogosít építésre, a kérelmezőnek nem kell az ingatlan tulajdonosának lenni, tehát akár az ingatlan megvásárlása előtt is tisztázhatók az építés feltételeit. A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására akkor célszerű az elvi építési engedélyezési tervdokumentáció, ha azt kívánjuk pontosítani, hova lehet a telken belül elhelyezni az épületet. A településképi követelmények tisztázására akkor tanácsos elvi építési engedélyezési tervdokumentációt készíteni, ha például zárt sorú, de különböző homlokzatmagasságú épületek közé, védett utcaképbe kívánunk beépíteni egy foghíjat. Az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési tervdokumentációt ingatlanvásárlás előtt célszerű elkészíteni, ha például egy meglévő lakóépület egy részét egyéb funkcióra kívánjuk átalakítani, és az ingatlanvásárlás gyakorlatilag az átalakíthatóságtól függ. A műemléki, régészeti tb. követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmát a felvetett szakkérdésnek megfelelően a hatóságok határozzák meg. A műszaki követelményeket előzetesen tisztázó tervdokumentációra akkor van szükség, ha eltérő megoldást szeretnénk alkalmazni az országosan kötelező előírásoktól.
Építési engedély
Ha a jogszabály kötelezővé teszi az építési engedélyt, a tervdokumentáció kimunkálása is nélkülözhetetlen. Az építési engedélyről szóló határozat két évig hatályos, illetve egy-egy évre meghosszabbítható. Ha két éven belül megkezdődik az építkezés, öt év alatt kell az építményt alkalmassá tenni a használatbavételi engedély megadására.
Az építési engedélyezési tervdokumentációk két fő csoportra bonthatók: új építmény építési, illetve meglévő építmény átalakítási, bővítési építési engedélyezési tervdokumentációjára. Ha meglévő épületet kívánunk átalakítani, azt is dokumentálni kell az előírt formában.
Az engedélyezési dokumentációhoz kötelező mellékelni az illetékes közművek elvi hozzájárulását a bekötéshez, meglévő épület átalakítása esetén ezt helyettesíthetik az esedékes utolsó befizetett számlák.
A közművekkel kapcsolatos dokumentumok beszerzése a tervező feladata, ugyanúgy, mint a kéményseprői engedély beszerzése. Az ingatlan társtulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatát az építésiengedély-kérelemhez az építtetőnek kell mellékelnie.
Az engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság beszerzi a szomszéd ingatlanok tulajdonosainak vagy azzal rendelkezni jogosultak nevét és címét, majd kiküldi részükre az építésről szóló határozatot. Az engedély csak akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá (azaz akkor lehet elkezdeni építkezni), amikor letelt a fellebbezési idő, és az érdekeltek – megkapva a határozatot – nem fellebbeztek.
Hozzászólások