A tavalyi év őszén sokan szembesültek azzal a ténnyel, hogy hazánkban több rágcsálófaj is nagymértékben elszaporodott. Jellemzően tél elején ugrik meg a szaporulat, számuk azonban jócskán meghaladta az elviselhető mértéket. Az állománynagyság hirtelen növekedése megfigyelhető a mezőgazdaságban nagy károkat okozó pocokállományban, illetve az emberi és ipari környezet közelében élő egereknél és patkányoknál egyaránt. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy milyen veszélyeket rejt magában ezeknek a kártevőknek a közelsége az emberekre, épületekre és mezőgazdasági ingatlanokra.
Egészségügyi kártevőnek Magyarországon az egér és a patkány minősül a rágcsálók közül. Mindkét fajra jellemző fürge mozgásuk és rendkívül jó szaglású, gyorsan és könnyedén másznak akár függőleges irányban is, jellemzően éjjel aktívak. A patkányok valamilyen építmény vagy a föld alá, míg az egerek a táplálékforrás közelében fészkelnek. A patkányok élelemszerzés céljából több száz métert is megtesznek, városi környezetben a csatornák állandó lakói. A legtöbb ember vagy haszonállat által fogyasztott élelmiszer megfelel mindkét rágcsáló számára, ezért előszeretettel alakítanak ki kolóniákat közelünkben.
Egészségügyi kockázatok
A patkányok és az egerek több betegség korokozóit hordozhatják vagy terjeszthetik, a legfontosabbak az alábbi listában:
- Salmonellosis
A fertőzött egér ürülékével és testnedveivel fertőzött élelmiszerekkel terjed. - Leptospirosis
A kórokozó a bőr apró sérülésein keresztül jut az emberi szervezetbe. A betegség terjesztésében a patkányoknak kiemelt szerepük van. - Trichinellosis
A fonalférgek által előidézett betegség fertőzött hús elfogyasztásával terjed. A betegség fennmaradásáért és terjesztéséért a patkányok felelőssé tehetők. - Patkányharapási láz
Harapás alkalmával a patkány nyálmirigyében megtalálható kórokozók kerülnek a sebbe, melyek influenza szerű tüneteket produkálnak. Előfordulása a rossz higiénés viszonyok és a nagy patkányszaporulat közelében élők közt jellemző.
A kórokozókat az állat testnedvei tartalmazhatja, embereket és haszonállatokat képesek megbetegíteni ilyen módon. Városi környezetben az élelmiszerszennyezéssel tudnak betegségeket átadni, ezért irtásukat szigorú jogszabályok írják elő. A közterületek irtása mellett egészségügyi, élelmiszeripari és vendéglátóipari egységekben kötelező az egér- és patkányirtás.
Az elpusztult rágcsálók teteme is veszélyes lehet az egészségre nézve, ezért nem szabad puszta kézzel megérinteni azokat. Amennyiben irtószer okozta a rágcsáló pusztulását, minél hamarabb el kell távolítani, mivel fennáll a veszélye annak, hogy egy másik állat elfogyasztja.
Strukturális károk és tűzveszély
Az egészségügyi kockázatok mellett a rágcsálók strukturális károk okozásában is felelőssé tehetők. Fogazatukat folyamatosan koptatják, ezért szüntelenül rágnak, koptatva és károsítva ezzel az épületeket, melyek következtében jelentős anyagi károkat okoznak. Nézzük meg részletesebben miről is van szó.
Alapok aláásása. A patkányokra jellemző, hogy fészküket a föld alatt alakítják ki, melyet egy járatrendszer vesz körül, több bejárattal. Ezek az alagutak meggyengítik a talaj szerkezetét, ami nagy mértékben veszélyezteti az épületek stabilitását.
Szerkezeti tartóelemek károsítása. A rágcsálók által megrongált állványzatok és egyéb strukturális tartószerkezetek szintén az épület stabilitását veszélyezteti.
Szigetelésbe rejtett fészek. Gyakran használnak lágy építőanyagokat fészkük elkészítéséhez, illetve sok esetben be is költöznek egy-egy épület meglévő szigetelésébe. Ez egyrészt csökkenti a réteg betöltött funkcióját, másrészt mélyen a pénztárcába kell nyúlni annak helyreállításához.
Megrágott vezetékek, csövek. A falban és földben futó elektromos kábeleket, vízvezeték csöveket is játszi könnyedséggel megrágják, ha az útjukba kerül. Egy sérült elektromos vezeték baleset és tűzveszélyes, a szivárgó vízvezeték cső pedig további rejtett károk okozója lehet.
Ezek az épületekben tett károk mind anyagi mind pedig biztonsági szempontból terhet rónak a tulajdonosokra. Mindezek elkerülése érdekében az érintett területek folyamatos megfigyelése és kezelése elengedhetetlen.
Mezőgazdasági károk
Napjainkban a klímaváltozás kedvező feltételeket biztosít a rágcsálóknak. A hosszú ősz, az enyhe, csapadékmentes tél és a korán érkező tavasz mind-mind hozzájárul számuk drasztikus növekedésének. A földeken a tavalyi évben a pocokinvázió okozott jelentős anyagi veszteségeket.
Élelmiszeripari növényekben okozott károk. A rágcsálók számára a mezőgazdasági területek kiváló élelmiszerforrásokat jelentenek. A gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök megrágásával csökkentik azok minőségét és jelentős anyagi károkat okoznak a termelésben.
Magtárak és egyéb tárolókban okozott károk. Betakarítás után, késő ősszel megtalálják a módját a raktározott termések felkutatásának, veszélyeztetve ezzel a raktári készleteket.
Szétrágott öntözőrendszerek és csövek. Károkozásuk nem csak a növényekre korlátozódik a mezőgazdaságban, a folyamatos ásás és rágás következtében az öntözőberendezések is sérülhetnek, mely a munkafolyamat hatékonyságát nagyban csökkenti.
Gépek és eszközök rongálása. Az agrárkörnyezetben használt gépek motorikus szerkezeteinek rágcsálása szintén csökkenti a munkavégzés eredményességét, azok javítása időbe és pénzbe kerül.
Üregek ásása a talajban. A fészkek és járatok kialakítása a talajban gyengíti annak szerkezetét. Az ilyen üregek instabillá teszik a földet, ami süllyedéshez vagy csuszamláshoz vezet, különösen dombos területeken.
A rágcsálók elleni védekezés és a mezőgazdasági területek rendszeres ellenőrzése kiemelten fontos az ilyen típusú károk megelőzésének érdekében. Az agrárszektorban dolgozók számára a tudatosság és a megelőző intézkedések bevezetése segít minimalizálni a kártevők okozta kockázatot.
Hozzászólások