Hogyan tüntetik fel a termék árát – Annyit kell-e fizetni, amennyi az árcédulán szerepel – Mit lehet még megtudni az áruról – Beleszámíthatják-e a borravalót az éttermi fogyasztásba – A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség január végén az árak feltüntetését vizsgálta országszerte.
Ahhoz, hogy a vásárló megalapozott döntést hozzon valamely termék megvásárlásával vagy szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban, ismernie kell a termék vagy szolgáltatás főbb tulajdonságait. A tájékoztatáshoz való jogot, mint alapvető fogyasztói jogot a fogyasztóvédelmi törvény is nevesíti. E jog magában foglalja a termék jellemzőiről, valamint áráról adott egyértelmű, jól látható információt. A vásárlás során általában meghatározó jelentősége van a termék vagy szolgáltatás árának, ezért feltüntetése különösen fontos. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben megfogalmazott, a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához fűződő érdek érvényre juttatása céljából került egységesen szabályozásra az árfeltüntetés.
A 7/2001. (III. 29.) GM rendelet valamennyi fogyasztói forgalomba kerülő áru árának feltüntetését egységesen szabályozza, meghatározza az eladási ár és egységár fogalmát, feltüntetésének szabályait.
n Eladási ár
A fenti jogszabály írja elő, hogy minden áru eladási árát a terméken, vagy ha ez értelmetlen, a termék mellett (vagy alatta polccímke formájában) írásban kell közölni a fogyasztóval. Mit takar az eladási ár – Az eladási ár az áruért a fogyasztói forgalomban fizetendő ár. Tartalmazza az általános forgalmi adó és az árut terhelő más adók, illetve egyéb fizetési kötelezettségek forintban kifejezett összegét, lényegében ez a pénztárnál fizetendő ár. Az – összeg+áfa” árfeltüntetés ezért nem szabályos. A szolgáltatás díja is ugyanezen összegeket tartalmazza, ezért jogsértő például egyes vendéglátóhelyeken a felszolgálási díj külön feltüntetése a számlán.
Az eladási árakról történő tájékoztatás ma már egyre kevesebb területen okoz problémát, de az ellenőrzés során még mindig előfordult az árak áfa nélküli feltüntetése. Egyes szolgáltatási területeken tapasztalt szabálytalanság az árak – -tól-ig” történő megadása. Ebből a tájékoztatásból nem derül ki a fizetendő ár. Azoknál a szolgáltatásoknál, amelyeknél nem lehetséges az adott munka ellenértékének általános számszerű meghatározása, a megrendelőt a munka megkezdése előtt kell tájékoztatni az árról. Sajátos, és az üzemeltetők által rendszeresen figyelmen kívül hagyott előírás a vendéglátó egységek külső ártájékoztatója. A vendéglátóhelyek jellemzően nehezen ítélhetők meg az üzletbe belépés előtt, ezért a bejáratnál fel kell tüntetni az egység kategóriáját, a teljes étel- és italválasztékot, valamint az egyéb árusított termékek körét és a hozzájuk tartozó eladási árakat, ezen kívül – ahol szükséges, például a kimért italok esetében – a felszolgálási egységet.
n Egységár
Az egységárat az áru természetének megfelelő mértékegységben, egy egységre kiszámítva, forintban kell jelölni. Így válik lehetővé a sokféle kiszerelésű, de azonos rendeltetésű termékek közötti ár-összehasonlítás. Az egységár feltüntetése általában az eladási ár mellett történik, eltérő betűmérettel vagy más színnel. Nem kell feltüntetni az egységárat az 50 gramm, 50 milliliter vagy 5 centiméter alatti csomagolási egységű vagy méretű, az automatákból árusított, az egy csomagban lévő, készletben árusított, a különleges díszcsomagolású, valamint meghatározott élelmiszerek esetén az ételek készítéséhez egy csomagban összeállított árukon. Az egységárak kiírását sok területen továbbra is – főleg a vegyi árukat és élelmiszereket értékesítő egységekben – elmulasztják.
Külön szót érdemel az üvegek, göngyölegek betétdíja. A kereskedő az általa forgalmazott göngyölegek visszaváltásáról köteles gondoskodni. Mivel nem az általa eladott mennyiség, hanem a forgalmazott típusok visszaváltására köteles, nem jogszerű, ha helyben vásárlásról szóló nyugta bemutatásához vagy a betétdíj levásárlásához köti a visszaváltást. A betétdíjakat fel kell tüntetni a visszaváltás helyszínén és a göngyölegben árusított terméken vagy termék mellett is. A – +ü” vagy – +üveg” jelzés nem elegendő, ki kell írni a göngyöleg eladási árát is.
n Akciós ár
Az üzletek többsége sokszor hirdet különféle akciókat. Az erről tájékoztató kirakati feliratok többsége nem felel meg az előírásoknak. A fogyasztót akkor tájékoztatják megfelelően, ha az akcióra való magyar nyelvű felhívás mellett közlik annak mértékét, tartamát – időtartamát vagy azt, hogy az akció a készlet erejéig tart – , valamint az érintett termékek körét. A – SALE 20%” vagy az önmagában álló – Téli vásár!” felirat tehát szabálytalan, nem hordoz elegendő információt a vásárló számára.
Az üzletben található akciós termékeken gyakran az eredeti eladási ár szerepel – esetleg áthúzva – , valamint a kedvezmény mértéke vagy az – AKCIÓ” felirat. Így sem teljesül az egyértelmű árfeltüntetés követelménye. Elsősorban a kedvezményes eladási árat kell feltüntetni, ezenkívül természetesen az előbbi adatok is szerepelhetnek.
Egyedi árjelzés esetén az árcímke vagy az akciós hirdetés nem takarhatja el a fogyasztói tájékoztatót, sem más fontos jelölést, például a minőségmegőrzés idejét. Ha ez megtörténik, sérül a fogyasztó tájékoztatáshoz való joga, és visszaélésre is lehetőséget ad. Előfordult például lejárt minőségmegőrzési idejű termék ily módon történő akciós árusítása.
Vásárlásaink során figyeljünk arra, hogy valamennyi termék és szolgáltatás áráról tájékoztatást kapjunk. Ezek az árak minden esetben a fogyasztói forgalomban fizetendő árat jelentik. Az elektronikus árleolvasó berendezés működtetése nem helyettesíti a termékre jogszabály szerint kötelező ártájékoztatást.
Hozzászólások