Az ország minden részén készülnek már a Márton-napi libalakomára – hogyne készülődnének hát a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, ahol az idén már tizenharmadszor várják a Szent Márton Újborfesztiválra és Libatorra a látogatókat a vendégszerető skanzenesek 2015. november 7-8. napján.
Az elmaradhatatlan, ínycsiklandó libaétkeken, zamatos újborokon, őszi csemegéken túl a család apraja-nagyja talál magának izgalmas színpadi programokat, hagyományidéző foglalatosságokat, emlékezetes mesetúrát, kézműves szöszmötölést, vidám forgatagot. Valószínűleg sokan nem is sejtik, hogy a hagyomány gyökerei milyen régre nyúlnak vissza. Szent Márton a katolikus egyház egyik legnépszerűbb szentje, aki 316-ban a mai Szombathely környékén látta meg a napvilágot. Tours városának későbbi püspökéről számos legendát őriznek manapság is szerte Európában. A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló a tizenkettedik századból származik. Akkoriban ez nem annyira a szentéletű püspököt eláruló szárnyasokkal függött össze, hanem azzal, hogy ekkor zárult a gazdasági esztendő. Mivel ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát, lakomákat rendeztek, hogy a következő évben bőven ehessenek, ihassanak. „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. Az újbor fogyasztásának hagyománya szintén nem véletlen egybeesés, hiszen épp novemberre fejeződik be a must borrá alakulása, ezért a gazdák november 11-én verték csapra az új hordókat, és ekkor került az asztalra – épp a libasült mellé – az úgynevezett libás bor vagy Márton-bor.
A Skanzen kétnapos – az idén Magyar Termék Nagydíjat kapott – fesztiválján sincs hiány libasültben, ludaskásában, libamájban. Idén is az ország legjobb családi borászatai közül hívtak meg a szervezők több, mint egy tucatot, akik a 2015-ös évjárat legfrissebb nedűit kínálják a zord időben is meleg, fűtött fesztiválsátorban. Aki a bort és az irodalmat együtt szeretné élvezni, azoknak irodalmi borkóstolóval kedveskednek.
Miközben a minőségi borok kortyolgatása zajlik, a fesztiválszínpadon egymást érik a fellépők, a közönségnek bőven van része muzsikában, népmesében, néptáncban. Fellép a Babtársulat, a Kerek zenekar, a hazánkat a WOMEX-en képviselő Budafolk Band is.
Akinek épp nincs pohár a kezében, az a Csűrdöngölő táncházban rophatja élő népzenére, vagy foroghat-pöröghet a Lajta táncegyüttessel, akik színpompás lovaskocsis felvonulással is emelik a hangulatot, akárcsak a harkaiak a fúvószenekarukkal.
A portákon is zajlik az élet; igazi tollfosztóban mulathat a közönség pajkos történeteken vagy fonás közben hallgathat meséket, lánykérésnek és jegyajándék-átadásnak lehet tanúja, jósoltathat a javasasszonnyal, kóstolhatja a menyecskék által kínált sült tököt, édes köleskását, kulcsos lepényt, őszi finomságokat. A kézműves foglalkozásokon sorra készülnek a zoknilibák, a vesszőlibák, a libás lámpások, a kenőtollak.
A gyerekek kedvence, a mesetúra sem marad el. Mi másról is szólhatna a mese ezúttal, mint egy libáról? Az Aranylúd című mese jeleneteire felfűzve mutathatják meg a gyerekek állomásról állomásra ügyességüket, bátorságukat, találékonyságukat.
Sokan járnak vissza Mártonkor a Skanzenbe az esti őszbúcsúztató koncert és a máglya körüli tánc miatt, amiben az idén is része lesz a látogatóknak; mindkét nap, sötétedés után fellobbannak majd a lángok.
A részletes program ITT található!
Hozzászólások