A kétfajta épületlefedési forma elterjedését alapvetően az éghajlati viszonyok határozták meg. Az esős európai kontinensen a magas tetők terjedtek el, míg a mediterráneum európai részén egyre kisebb hajlásszöggel készültek, délen és az arab világban pedig a csapadékhiányos időjárás miatt lapos tetők épültek.
A magas tetők szerkezete
A korai magas tetők szerkezete nem volt más, mint a felső végüknél összekötözött, két egymásnak támasztott vastagabb rúd, amelyeket sorolva a helyszínen található nád, sás, szalma, a későbbiekben fából faragott zsindely, természetes hasított palakő, végül cserépfedés borított. Először lakógödrök fölé építették (mai formája a csőszkunyhó), később már falakra (a ház falára), a rudakat felváltotta a faragott fa, később a fűrészelt fa. A magas tetők ácsszerkezetei a későbbiekben nagyon bonyolulttá fejlődtek, anyaguk nagyrészt fa, de készülhet acélból és vasbetonból is, és napjainkra nagy terek lefedésére is alkalmassá váltak. A fa, megfelelő beépítés és védelem esetén igen tartós építőanyag, ma is látható például a faszerkezete az angliai Hertfordhshire-ben található Ye Olde Fighting Cock-nak, amely a 11. században készült.
A magas tetők előnye nemcsak az, hogy lefolyik róla a víz, hanem mert a padlás légtere (puffertér) egyrészt hőszigetelésként működik, valamint a tetőn túlnyúló eresz rész árnyékolja a falakat, a tetőformák nagy változatossággal kombinálhatók, és nem utolsósorban a tér beépíthető. Amennyiben a padlásteret vízszintesen is hőszigeteléssel látjuk el, sokat tudunk javítani a hőszigetelési értékeken, de ebben az esetben gondoskodnunk kell a padlástér járhatóságáról is, amennyiben használni akarjuk. Az eresz sem elhanyagolandó védelem a meleg ellen, mivel a lecsüngő eresz a nyári időszakban, amikor a nap járása magas, árnyékolóként működik, a nap nagy részében leárnyékolja az ablakokat és a fal jelentős részét, így tartva hűvösen a házat. Téli időszakban pedig, amikor a nap járása alacsonyabb, bejutotnak a napsugarak az ablakokon. A tetőtérbeépítés további előnye, hogy a tetővel megoldjuk a zárófödémet is, nincs szükség két födém építésére.
Mint mindennek, természetesen a tetőtér beépítésének is van néhány hátránya: mivel a puffertér megszűnik, illetve nagyon lecsökkentjük, külön kell gondoskodnunk a párazárásról, kiszellőzésről és hőszigetelésről. A hőszigetelés vastagsága feltétlenül 20 cm körül legyen, szüntessük meg a szarufáknál a vonal menti hőhidakat is, továbbá tartsuk rendszeresen karban, időnként át kell rakni a cserepeket, vagy cserélni a törötteket, kicserélni a meghajlott tetőléceket.
Lapos tetők
A lapos tetők nagyon eltérnek a magas tetőktől, és elterjedésükkel egészen új formavilág jött létre. Talán az a legjobb, ha a vízhatlan szigeteléssel ellátott tetőket értjük alattuk, s a hazai szakirodalom 8˚-ban határozza meg a lapos tetők alkalmazásának felső határát (többségének lejtése általában nem haladja meg a 4˚-ot). Előnyei közé sorolható, hogy nem kell tetőt építeni, ezért gyorsabban elkészül, járhatóvá tehető, ha szeretnénk, akár tovább is építhető, terasz alakítható ki rajta. A magas tető elhagyásával komoly összegeket lehet megtakarítani, gondoljunk csak az ácsszerkezet faanyagának árára, a munkadíjra, a cserépfedésre és az egyéb kiegészítő szerkezetekre (a tervezés során gondoljunk a méretezésre és az esetleges későbbi feljutásra). A továbbépítéshez (födém, falak méretezése) nem kell új födémet építeni, mert már rendelkezésre áll. További előnye, hogy míg magas tetőnél a tető tájolása akadálya lehet a napelemek felhelyezésének, lapos tetőnél ez nem probléma, és egyéb gépészeti berendezéseknek is helye lehet. Lapos tető esetén csak a vízszigetelés megóvásáról kell gondoskodnunk, de arról nagy odafigyeléssel, hiszen a beszivárgó víz nagy kárt tesz, és a probléma súlyossága idővel gyorsan fokozódik! Hátrányai közé sorolható, hogy a tetőösszefolyók folyamatos karbantartás igényelnek, függően a tető nagyságtól és a lejtésviszonytól. Mivel a lapos tetőnél nincs puffertér, fokozottan kell figyelnünk a hőszigetelésre is, annak vastagságára és a megfelelő párakezeléséről is gondoskodnunk kell.
A hőszigetelés anyaga a magas tetőknél túlnyomó részben ásványi szálas hőszigetelés, a lapos tetőknél általában EPS vagy XPS hablemez, persze a lapos tetőknél is használatosak az ásványi szálas hőszigetelések. Az EPS lemezt és az ásványi szálas hőszigetelést a vízszigetelés alá kell raknunk, az XPS lemezt a vízszigetelés fölé is rakhatjuk (fordított tető). Családi házaknál az XPS lemez ritkán használatos lapos tető szigetelésére. Amennyiben mégis fordított tetőt készítünk, úgy figyeljünk arra, hogy a hőszigetelő táblák egy vastagságból legyenek, itt a hőszigetelést egymás fölé helyezett táblákkal elkészíteni nem szabad. Amennyiben a vízszigetelés alá kerül a hőszigetelés, készíthetjük több rétegből is, de ügyeljünk arra, hogy az egymás fölé kerülő rétegeket eltolással rakjuk. Ne feledkezzünk meg a lapos tető lejtésének kialakításáról sem, amelyet jó előre meg kell tervezni: döntsük el, hogy befelé lejtő legyen-e a tető vagy kifelé lejtő.
A társasházak lapostető vízszigeteléséhez választhatunk folyékony gumiszigetelést is, ez azonban egy rétege miatt a mechanikai sérülésekkel szemben nem túl ellenálló, és hajlamos a zsugorodásra is. Az épület tetőszigetelési technológiájának legalább húsz évig beázásmentesnek kell maradnia, éppen ezért mindenképpen válasszuk a legjobb minőségű anyagokat, tegyünk a födémre a hőtechnikai számítás szerinti hőszigetelőanyag-vastagságot, és a kivitelezését kizárólag megbízható, profi kivitelezőre bízzuk. A vízszigetelés anyaga családi házaknál túlnyomórészt bitumenes lemez, ritkán PVC szigetelés, utóbbi csak egy rétegű, így az esetleges hibából adódóan rögtön beázás jelentkezhet. A kétrétegű bitumenes lemezszigetelés mechanikai igénybevételekkel szembeni ellenálló képessége jóval kedvezőbb, az SBS modifikált bitumenes lemezek öregedési, rugalmassági és repedésáthidalósági tulajdonságai pedig még kedvezőbbek.A szigetelés kerülhet a hőszigetelés alá és fölé is, a záró réteg mindig palazúzalékos bitumenes lemez legyen.
Hozzászólások