Főként nyaralókat vesznek szívesen a magyarok külföldön, a hagyományos tengerparti célok mellett azonban kezd népszerűvé válni a közelsége miatt vonzó Ausztria is. A sokakat csábító Horvátország ma már egyáltalán nem olcsó, akár 2-3 ezer euró is lehet az ár. Ráadásul nem árt az óvatosság, aki biztosra akar menni, inkább uniós ország felé orientálódjon.
Újra felélénkült a befektetői célú ingatlanvásárlási kedv a határainkon túl azt követően, hogy az elmúlt két-három esztendőben háttérbe szorultak a külföldi lakások a befektetési piacon. Szakemberek szerint a hazai ingatlanpiac telítődése is hozzájárult ahhoz, hogy mind többen vásárolnának más országokban. Persze legtöbben olyan lakást vagy házat keresnek, amelyet maguk is jól tudnak használni, s nem várható értékcsökkenés a későbbiekben sem.
Nyaralni és kiadni
Leginkább a nyaralóövezetekben vásárolnak ingatlant a magyarok külföldön, főként ott, ahol a közelben tengerpart vagy más vízpart található. Nem véletlen, hiszen ide járnak vissza szívesen, ráadásul az ilyen övezetekben viszonylag könnyen hasznosítják az ingatlanokat azokban az időszakokban is, amikor maguk nem használják.
A külföldön ingatlannal rendelkezők között bevett szokás, hogy birtokukat a szezon nagyobb részére megpróbálják kiadni: sokan választják azt a módszert, hogy itthonról szerveznek hazai utasokat bérlőnek egy vagy két hétre, mások pedig helyi közvetítő segítségével népszerűsítik üresen álló szálláshelyüket – mutatta be a gyakorlatot a Duna House vezető elemzője. Murányi Ákos hangsúlyozta, ez természetesen igényel némi helyismeretet, s esetenként problémát jelenthet, hogy személyesen nincs jelen a tulajdonos, akinek emiatt a kiadással foglalkozó helyi megbízott közléseire kell hagyatkoznia.
Bár a legtöbben nyaralót vennének, azért sokan fontolgatják lakás vásárlását is. A tapasztalatok szerint azonban sokan csupán ábrándoznak erről, nézelődnek, tájékozódnak, feltérképezik a lehetőségeket, ám végül nem írják alá az adásvételi szerződést.
Új célország: Ausztria
Egyre több országban keresgélnek a magyarok, ki-ki ízlése szerint teszi mérlegre a lehetséges helyszíneket. Szinte mindenki nyugat vagy déli irányban tekint szét a piacon, a keleti országok ingatlanjai egyelőre nemigen kelendőek – fejtette ki Murányi Ákos. A nyaralók körében leginkább Horvátország és Spanyolország lakásai és házai népszerűek, de akad olyan is, aki Görögországban, illetve Olaszországban is szeretne ingatlantulajdonossá válni.
Bár az említett országokban mindenekelőtt a tengerparti városok és falvak csalogatják a nyaralóra vágyókat, ma már Ausztria is – nyilvánvalóan könnyű elérhetősége miatt – vonzó célponttá vált a hazaiak számára. Előtérbe került ez a szempont azért is, mert aki saját használatra vásárolna ingatlant, annak fontos, hogy autóval is gyorsan elérhető legyen, a 400-500 kilométeres távolság pedig elfogadható. Ráadásul az osztrák ingatlanok kiváló befektetési lehetőségnek bizonyulnak, különösen a sípályák közelében.
EU-s nagyvárosok – nekünk drágák
A határainkon kívül ingatlant keresők esetében a legtöbb esetben az határozza meg a végső döntést, hogy milyen áron kínálják a számukra elfogadható lakást vagy házat. E tekintetben nem kis különbségek figyelhetők meg a különböző országok között, s jól teszi, aki alaposabban tájékozódik a helyi árviszonyokról, mielőtt végleg rábólintana az üzletkötésre. Jellemző, hogy az EU nagyvárosaiban lényegesen drágábbak az ingatlanok, mint nálunk. A tengerparti ingatlanok könnyebben elérhető árúak, annak ellenére, hogy vannak igen népszerű partszakaszok. Persze ez esetben is meghatározza az eladó által kért összeget az, hogy mennyire kedvelt helyen található a kiszemelt ingatlan, s akár már néhány tíz kilométer is ugrásszerű változást eredményez az árakban.
Árak
Horvátországban például négyzetméterenként akár 2-3 ezer eurót is elkérhetnek a vevőktől a tulajdonosok. A repülőtérrel rendelkező városok környékén magasabb az ár, minimum 70-90 ezer euróval lehet számolni, de az igazán jó nyaralókért 150 ezer euro környékén is elkérnek. Ekkora összegért nagyjából 80-100 négyzetméteres házat vagy lakást vehet birtokba a család, ennél kisebbet alig-alig kínálnak az eladók. Aki sokallja ezt az árat, annak a repülőterektől távolabb eső városokban és falvakban érdemes keresgélnie, s nem a parthoz közelebbi, például domboldali ingatlanok bizonyulhatnak jó választásnak – tanácsolta a Duna House vezető elemzője.
Ha nem ragaszkodik az Adriához a potenciális vevő, akkor jól járhat, ha Bulgáriában néz körbe, mivel a Fekete-tenger mentén alacsonyabbak az árak. Itt akár 40-50 ezer euróért is minőségi ingatlant lehet vásárolni.
A spanyol árak ennél is magasabbak, itt egy átlagos nyaralóért akár 200 ezer eurót is elkérnek, igaz, ekkora összegért a Malaga-központú Costa del Sol valamelyik szakaszán tehet szert állandó üdülési lehetőségre és tulajdonra a vevő. Érdeklődnek a magyarok a francia riviéra iránt is, ám amikor szembesülnek az itteni borsos árakkal, akkor azonnal meghiúsulnak az ügyletek.
Közvetítő iroda és ügyvéd
Szakemberek szerint a helyi sajátosságok, a piaci viszonyok, illetve a jogi szabályozás ismeretének hiányosságai okozhatnak problémákat a külföldön történő ingatlanvásárlás kapcsán, de nehézkes lehet a lakás vagy nyaraló távolról történő „menedzselése“ is. A helyzetet viszonylag hamar felismerő honfitársaink találtak erre megoldást a Kanári-szigeteken: itt a tulajdonosok egy része összefogott, és egymás ingatlanjait is szemmel tartják.
Alaposan járjunk utána a helyi viszonyoknak, mielőtt belevágunk egy ilyen költségigényes beruházásba. A különböző országokban ugyanis eltér a szabályozás az ingatlanvásárlással és -birtoklással kapcsolatos adók, illetékek és más költségek vonatkozásában – hívta fel a figyelmet Tilki László, a Tilki és Kovács Ügyvédi Iroda munkatársa. Az ügyvéd kiemelte: különböző az ingatlan-nyilvántartás mikéntje is, s korántsem biztos, hogy egy hazaihoz hasonló, már ismerős rendszerű tulajdoni lapból kell kiolvasnia a tulajdoni viszonyokat az érdeklődőnek. Éppen ezért mindenképpen tanácsos, hogy egy megbízható közvetítő iroda megbízásával vágjunk bele az ingatlanvásárlásba, és a helyi jogszabályokat ismerő ügyvédet kérjünk fel a közreműködésre, aki a későbbiekben is segítségünkre lehet. Megbízható szakembert a külföldi ingatlanirodákon keresztül lehet elérni, de a Magyar Ügyvédi Kamara is segíthet nevekkel és elérhetőségekkel. Sőt, a hazánkban ingatlanjoggal foglalkozó ügyvédek is kapcsolatban állnak külföldi kollégáikkal, így ők is tudnak névvel és címmel szolgálni a vásárlás előtt állóknak.
Szabályozási tervek
Az adásvételi szerződés aláírása előtt tisztázzuk, hogy milyen szabályozási terv vonatkozik az adott területre. Pórul járhat ugyanis az, aki azt hiszi, egy olyan komplexumban vesz apartmant, amely közvetlenül a tengerre néz majd, ám utóbb kiderül, több más épületet is húznak a meglévő ház és a partszakasz közé. Kiderül ebből, pontosan milyen lesz a beépítettség, illetve van-e más projektnek már kiadott építési engedélye a környéken, így megelőzhetők a nagy visszhangot kiváltott Vir-szigeti anomáliákhoz hasonló esetek is.
Ha az EU-n kívüli országokban szeretne valaki ingatlant vásárolni (Horvátország, Törökország), hiába tűnik jó befektetésnek, fokozott óvatosság szükséges, mert ott nehezebb a jogérvényesítés.
Hozzászólások