Kunsági barangolások

Kunszentmiklóshoz közeledve akarva, akaratlanul is eszébe jut az utazónak kiváló költőnk, Petőfi Sándor néhány költeménye. Az alföldi rónaságról, az egykori szegényparaszti életről, a korabeli korcsmák hangulatáról íródott versek elevenednek meg ma is, ha a Kiskunság vidékére látogatunk.

 

 

A messzibe nyúló végtelen puszta, egy-egy magányos gémeskút, csend, nyugalom, amelyet csak a madarak éneke tör meg, no és a szél zúgása, amely megzabolázatlanul süvít a réten át. Ez fogadja a Bács-Kiskun megyei településre érkezőt. Kunszentmiklós, alig több mint hatvan kilométerre a fővárostól, olyan, mint a béke szigete. A közel kilencezer lakosú alföldi városban szinte karnyújtásnyira van minden, s ahogy a főutca kanyarog, bizony jócskán találkozunk érdekességekkel. Az alföldi városokra jellemző egyszintes építkezés, az egyszerű, takaros vidéki házak, néhány ódon épület már a kezdeti ismerkedéskor feltűnik, mint ahogyan a múlt, az ősök tisztelete, a hagyomány őrzése is. A város olyan gyökerekből táplálkozik, amelynek köszönhetően megőrizte mindazt a jellegzetességet, amely csak az alföldi tájra jellemző. Petőfi Sándor – a Kiskunság szülötte – két verse is kunszentmiklósi kapcsolatairól árulkodik: itt írta a Megy a juhász szamáron és a Búcsú Kunszentmiklóstól című költeményeit. Kunszentmiklós gazdag múltjára utal, hogy a városhoz tartozó Kunbábony területén került elő a 670-ből származó, mintegy 2,5 kilogramm avar fejedelmi aranylelet, amelyet a kecskeméti Katona József Múzeumban őriznek.

 

 

{gallery}images/stories/verysimple/kunsztmiklos/f{/gallery}

 

Napjáték a templomtornyon

Ha idegenvezető lennék, hirtelenjében nem is tudnám, mivel kezdjem a Kiskunsági Nemzeti Park szélén elterülő város bemutatását. A főtéren álló, copf stílusú református templomnak nemcsak különlegesen díszes tornya hívogató, hanem belső kialakítása is. A templom előtt Baksay Sándor püspöknek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának szobra emlékeztet az egykori kiváló lelkész máig ható jelenlétére. A tér túloldalán a klasszicista stílusban épített városháza, vele szemben a református kollégium épülete szép képviselői a múlt építészetének. A városka katolikus temploma már messziről köszönti a helybélit, s csalogatja az idegent. Ahogy Tass felől ráfordulunk a Kunszentmiklós felé vezető útra, a nap sugara kivételes fénnyel játszik a rézfedésű templomtornyon.

{gallery}images/stories/verysimple/kunsztmiklos/a{/gallery}

 

Ép testben ép a lélek

Kunszentmiklós központjában jól elhelyezett információs táblák segítik az idegent az eligazodásban. Az egyiken ez áll: Sportcsarnok, 400 méter. Ha vesszük a fáradtságot, és elsétálunk a megadott irányba, akkor a tizenöt évvel ezelőtt épített sportközpont épülete és az uszoda tárul a szemünk elé, amely Miklóssy János (1881–1944) nevét viseli. Nem véletlenül. Mert a kunszentmiklósiaknak nemcsak az itt található állat- és növényvilág, a patinás műemlékek miatt van okuk büszkeségre, hanem a település sportmúltja miatt is. Miklóssy János, a kunszentmiklósi református Baksay Sándor Gimnázium legendás hírű testnevelőtanára ugyanis annak idején kiérdemelte „Az ország legjobb testnevelője” kitüntető címet, mert mint kiváló pedagógus, atléta és úszóedző, nagyon jól tudta: csak ép testben lehet ép a lélek.
Városi sétánk során megtekinthetjük Szappanos Lukács népművész, valamint az 1914-ben született Diószegi Balázs Munkácsy- és Székely Bertalan-díjas festőművész egyszerű, nádtetős, jellegzetes kunsági szülőházait. Az utóbbi épületet 1981-ben emlékházzá alakították, ahol több, a művész által adományozott festmény mellett néhány Diószegi Balázs-relikvia is látha­tó.

Nyakvágó csárda

A Felső-Kiskunság kiemelkedő kiállítóhelye a Virágh-kúria. A múzeumként működő klasszicista stílusú épületet Virágh Pál, a város kilencszeres főbírája, Szőnyi Virágh Mihály református püspök uno­kája építtette 1820 körül. A kúria mai formáját az 1984-es felújítással nyerte el, jelenleg a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében van, az épület­hez tartozó gyönyörű parkkal együtt. A múzeumban a pusztai élet és egyes foglalko­zások – juhász, gulyás, halász, nádvágó, valamint a szövés, fonás – használati eszközei és a környék gazdag állatvilágának preparátumai láthatók. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, mint a Duna-Tisza köze illetékes természetvédelmi hatósága, több kisebb-nagyobb kiállítóhelyet üzemeltet. E létesítmények fontos szerepet játszanak a park kulturális és idegenforgalmi életében. Az igazgatóság alapfeladatának tekinti a természeti értékek megőrzése mellett a néprajzi múlt fenntartását is.
A város határától öt kilométerre, az egykori Pest-Pétervárad közötti postaút állomásaként áll a Nyakvágó csárda, amely ma múzeumként teljesít szolgálatot. A több mint kétszáz éves egykori fogadó nemcsak főztjéről és alföldi pálinkájáról volt híres, hanem az 1801-ben történt bűnesetről is, amikor is a csaplárné nyakát szerelemféltésből elvágták. De ma már nincsenek ilyen vendéglők, csak szolid borozók, ahol ízletes alföldi borokat kortyolgathat a betérő.

Bíbic, túzok, vércse

Kitartó szemlélődésünk jutalmául bíbicek, túzogok játékát, csiripelését hallhatjuk, vagy éppen a fokozott védelem alatt álló kék vércse támadását figyelhetjük meg. A szikes puszta legelői még ma is kedvező feltételeket nyújtanak az ősi szilaj és félszilaj állattartáshoz, elsősorban a szürkemarha, a juh- és a lótenyésztéshez. Híres az apajpusztai magyar félvér lovakból álló ménes is.

Lovasnapok, hagyományőrzés

Bődi Szabolcs polgármester találkozásunkkor a település jelene mellett a jövőről is mesélt. Megtudtam tőle, hogy a város középiskolájában és református kollégiumában hatszáz helyi és környékbeli diák tanul, de a szakképző és szakiskola, valamint a zene- és művészeti iskola is népszerű. A feltárt hévíz jobb kihasználásáért uniós forrásból szeretnének fedett gyógymedencét és szállodát építeni, mindemellett tárgyalások folynak arról, hogy a közintézményeket miként tudnák geotermikus energiával fűteni. Pályázati pénzből a település valamennyi utcájában lesz csatornahálózat, elkezdték egy új szennyvíztisztító telep építését is.
Az idei események közül kiemelkedik a július 31-i fogathajtó verseny, amelyet az Epreskert pályáján Páli Sándor emlékére rendeznek. Híresek a Szentmiklósi Napok, amelyre minden évben szeptember második hétvégéjén kerül sor. A rendezvény a hagyományőrzésről szól, ezt elsősorban a birkafőző verseny szimbolizálja. Bődi Szabolcs büszke arra, hogy két évvel ezelőtt Kunszentmiklós-Bösztörpuszta adott otthont a Kurultajnak és a Magyarok Országos Gyűlésének, amelyre akkor negyedmillióan voltak kíváncsiak. 

 


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop