A házastársak vagyona nemcsak pozitív, hanem negatív elemeket: tartozásokat, kötelezettségeket is tartalmazhat. Ezeknek az összefoglaló elnevezése: adósság. Aszerint, hogy az adósság melyik alvagyonhoz tartozik, megkülönböztethetünk házastársi különadósságot és közös adósságot.ki, miért és hogyan felel?
n Különadósság
A különadósságoknak három csoportját ismerjük.
Egyik összetevője a különadósságnak az egyik vagy másik házastárssal szemben még a házassági életközösség kezdete előtt, vagy az életközösség megszakadása után keletkezett követelések.
Különadósságnak számítanak a kizárólagosan a különvagyon tárgyait terhelő kötelezettségek. Ilyenek például a különvagyon tárgyainak megszerzésével, megvásárlásával kapcsolatos költségek (például különvagyoni pénzen vásárolt ingatlanra vonatkozó szerződés ügyvédi munkadíja, a vagyonátruházási illeték), valamint a megszerzett vagyontárgy egyéb terhei.
Ilyen például a megvásárolt ingatlan mentesítése a jelzálog alól, a haszonélvező kielégítése a haszonélvezeti jogról való lemondás ellenében. Ide tartoznak még a különvagyon tárgyainak öröklésével kapcsolatos költségek és kötelezettségek is, hagyatéki terhek és tartozások, mint például az örökhagyó eltemettetésének költsége, a kötelesrész megfizetése stb.
Harmadrészt a különadósság részét képezik a kizárólag a házastárs különvagyonára vonatkozó rendelkezésekből eredő kötelezettségek (például a különvagyoni tárgy eladása esetén a hibás teljesítés címén érvényesített igény, vagy a szerződésből eredő kártérítési követelés), a házastárs által egyoldalúan elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt kiszabott pénzbüntetés, bírság.
n Közös adósság
Közös adósság mindaz a tartozás vagy kötelezettség, amely nem minősül különadósságnak. Ilyen mindenekelőtt a közös vagyon megszerzésével, fenntartásával és kezelésével kapcsolatos költség, valamint a közös életvitel, a közös háztartás, a közös gazdálkodás körében keletkezett fizetési kötelezettség, tartozás. Ilyen lehet tehát a házastársak által közösen vásárolt ingatlanra felvett hitel visszafizetésének a kötelezettsége is.
n Felelősség egymás között?
A különadósság és a közös adósság megkülönböztetésének a házastársak egymás közötti viszonyában abból a szempontból van jelentősége, hogy amennyiben például a különadósság megtérítésére a közös vagyonból kerül sor vagy fordítva, a közös vagyon megosztásakor, vagyis a házastársi vagyonközösség megszüntetésekor az alvagyonok között megtérítésnek lesz helye.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy amennyiben a házastársak közös adóssága valamelyik házastárs különvagyonból kerül megtérítésre, e házastársnak kielégítési igénye lesz a közös vagyonból olyan összeg erejéig, amennyit a különvagyonából megtérített (Csjt. 31. § (2) bekezdés). A törvény szerint azonban nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt.
Nagyon fontos szabály, hogy a közös életvitel körében felhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye.
n Felelősség kifelé
A különadósság és a közös adósság viselésének a házastársak egymás közötti viszonyában érvényesülő szabályaitól el kell különíteni azt a kérdést, hogy a házastársak kifelé – harmadik személlyel szemben – miként és milyen vagyonukkal felelnek.
Egyrészt a házastársak által közösen vállalt kötelezettségért mindketten teljes vagyonukkal (mind a külön-, mind pedig a közös vagyonukkal) felelnek.
Másrészt az egyik házastárs által vállalt kötelezettségért a másik házastárs aszerint felel, hogy a kötelezettségvállalás saját különvagyonára, vagy pedig a közös vagyonra vonatkozik-e.
Ez utóbbi esetben pedig annak is jelentősége van, hogy az ügyletkötéshez a másik házastárs hozzájárult-e. Így a házastárs saját különvagyonára vonatkozóan egyedül vállalt kötelezettségéért a másik házastárs nem felel. A kötelezettséget vállaló tulajdonostárs azonban mind a különvagyonával, mind pedig a közös vagyonból reá eső illetőséggel helyt állni tartozik.
A házastárs által a közös vagyon tekintetében egyedül elvállalt kötelezettségéért a másik házastárs akkor felel, ha a kötelezettségvállaláshoz hozzájárult. Fontos szabály, hogy a hozzájárulást a Csjt. 30. § (2) bekezdése értelmében vélelmezni kell.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha egy házastárs a szüleitől örökölt ingatlanára hitelt vesz fel az ott végzett felújítási munkák miatt, ennek a kölcsönnek a visszafizetésére a hitelező felé kizárólag ő tartozik felelősséggel akár a különvagyonából, akár a közös vagyonnak a reá eső részével. Viszont ha a házastársak által közösen vásárolt ingatlanon végzett beruházásra tekintettel csak az egyik házastárs köt egy hitelszerződést, a kölcsönadó a Csjt. 30. § (2) bekezdésében rögzített vélelem miatt a másik házastárssal szemben is érvényesítheti e kölcsönszerződésből eredő igényét.
Hozzászólások