Szeptember végén hatályba lép Magyarországon is az az uniós rendelet, amely szerint kizárólag olyan gázkazánok hozhatók forgalomba, amelyek éves átlagos hatásfoka legalább 86 százalékos. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hamarosan csak kondenzációs kazánokat lehet beüzemelni. Ezek ára 300 ezer forinttól indul, és a márkásabb gyártmányok ára eléri az egymilliót is. De ha a legegyszerűbb készüléket is választjuk, a különféle szakhatósági engedélyek (gázművek, kéményseprők stb.) beszerzésével és a fűtési rendszer átalakítása miatt milliós kiadással kell számolnunk.
Valamelyest csökkenti a költségeket az az energetikai pályázat, ami szerint az egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek gázkazáncseréjéhez lakásonként 150 ezer forint támogatás adható. Az átállásra energiatakarékossági, környezetvédelmi okokból van szükség, ugyanis ezek a berendezések a hagyományos kazánoknál magasabb hatásfokot képesek elérni. Maga a működési elv már régóta ismert, de a gáz árának drágulása és a zöld szemlélet terjedése kellett ahhoz, hogy a technológia szélesebb körben elterjedhessen.
A technológia titka abban rejlik, hogy nemcsak a gáz elégésekor felszabaduló hő hasznosul, hanem a füstgázban lévő vízgőz rejtett energiatartalma is. Más fűtőeljárásoknál ez az energia a kéményen keresztül távozva elvész, míg a kondenzációs készülékek éppen ezt kihasználva működnek, mivel már magában a készülékben lecsapatják a vízgőzt, kivonva belőle a hőt. A kéményen ezután olyan alacsony hőmérsékletű füstgázok távoznak, amelyek lehetővé teszi, hogy a füstelvezető nagyon pontosan illesztett, szivárgásmentes műanyagból, történetesen hő- és saválló polipropilénből készülhessen. A kondenzáció jelensége akkor jön létre, ha a magas hőmérsékletű páradús légnemű anyag elkezd lehűlni, ezáltal túltelítetté válik, és a benne lévő párát már nem képes magában tartani, a harmatponti hőmérsékletet elérve az égéstermékből a pára kicsapódik. A földgáz fűtőértékére vetítve a kondenzációs kazánok hatásfoka ezért 107-110 százalékra jön ki. Ebből következik, hogy a hagyományos, 90 százalék körüli hatásfokú kazánokhoz képest a kondenzációs berendezéssel akár 10-20 százalék energiát is megtakaríthatunk. Azaz minden elégetett 5 m3 földgáz helyett egy ilyen kazán csak 4 m3 gázt fogyaszt ugyanannyi hőmennyiség előállításához.
Lakásfűtésre a zárt égésterű kondenzációs kazánok terjedtek el, mivel a levegőt nem a lakásból veszik, ezért biztonságosabbak, valamint lehetőség van a beszívott levegő és a kimenő égéstermék közötti hőcserére (a koaxiális égéstermék-elvezetőnél), tovább javítva a hatásfokot. A kondenzációs kazánok akkor képesek magas hatásfokkal üzemelni, ha alacsony hőmérsékletű fűtési vizet kell csak előállítaniuk, magas visszatérő hőmérséklet esetén a füstgázoknál már nem tud létrejönni a kondenzáció jelensége. Bár a kazán ekkor is egy nagyon jó hatásfokú hagyományos készülék módjára üzemel, a leggazdaságosabb működés nagy felületű hőleadók (padlófűtés, falfűtés, vagy túlméretezett radiátorok) alkalmazásával érhető el, mert ezek alacsony hőmérsékleten dolgoznak.
Az intelligens, öntanuló szoftverrel rendelkező termosztátok figyelembe veszik az épület és a fűtésrendszer hő tehetetlenségét is, csökkentve a kazán leálláskor bekövetkező hőmérséklet-túllendülést. Az öntanuló termosztátoknál már azelőtt leáll a fűtés, mielőtt a termosztát elérné a kívánt hőmérsékletet, figyelembe véve a tehetetlenséget is. Ezzel a fűtés tehát sok esetben még a felfűtési időszak alatt leáll, amikor a visszatérő víz hőmérséklete nagyon alacsony, a kondenzáció így a lehető legjobban használható ki hagyományos rendszereknél is, ha a radiátorok megfelelően nagyok.
Kondenzációs kazánoknál lehetőleg kevés indítás a megfelelő, és törekedni kell a lehető legalacsonyabb vízhőmérséklet tartására, hogy kihasználhassuk a kondenzációt. Ehhez külső hőmérsékletérzékelős, időjáráskövető szabályozást érdemes alkalmazni, folyamatos lángszabályozással. A kondenzációs kazánok mindezeket a feltételeket kiválóan teljesítik.
Reklám és a valóság, avagy mesebeszéd a harminc százalékos gázmegtakarítás
Esetenként találkozni a piacon olyan ígéretekkel, hogy 25, de akár 30 százalékos tüzelőanyag-megtakarítást is elérhetünk a kondenzációs kazán vásárlásával. Épületgépészek tapasztalatai, mérései szerint azonban optimális esetben is legfeljebb 10-25 százalék megtakarítás érhető el a korszerűsítéssel. Régi épületekben, hagyományos (radiátoros) fűtési rendszereknél még ennél is alacsonyabb a ráta. A 90/70 oC hőlépcsőre kialakított fűtésnél meteorológiai statisztikai adatok szerint egy átlagosnak tekinthető fűtési szezon 30-40 százalékában érhető el megtakarítás, ami éves szinten 5-8 százalék nyereséget jelent. Ha a ma hatályos nemzetközi és magyar előírások szerint is ajánlott 75/65/20 oC-ra méretezettek a radiátorok, akkor jóval kedvezőbb az arány. Ennél jobb mutatót nagyobb radiátorokkal vagy a meglévő fűtési rendszerünk felületi fűtéssel történő kiegészítésével érhetünk el. Amennyiben ez a beruházás külső szerkezeti hőszigeteléssel párosul, akkor már van esély, hogy a gyártók által meghirdetett megtakarítás közelébe érjünk.
Fűtéstechnikai szakemberek állítják: nem feltétlenül a kondenzációs technológia hozza önmagában a beharangozott megtakarítást, hanem a korszerű automata vezérléstechnika, az új típusú égőfejek, a láng moduláció és az igen hatékony hőcserélők. Ezt azért lényeges szem előtt tartanunk, mert a meglévő atmoszférikus kazán korszerűsítésénél éppen ezek alapján lehet közelíteni valamelyest a hatékonyságot a kondenzációs kazánéhoz.
A kondenzációs kazánra való átállás költséges mulatság. Az engedélyezések, szakvélemények (gázművek, kéményseprő stb.) megközelítik azt a kiadást, mint amibe az új kazán kerül. De nemcsak a drága készülék és annak járulékos kiadásai okoznak többletkiadást, hanem a kondenzációs üzemmód minél teljesebb kihasználásához szükséges nagyobb fűtőtestek, illetve a fűtési rendszer átalakítása. Így azután a legkedvezőbb esetben is minimum tíz év a megtérülési idő, kedvezőtlen esetben elérheti a 25-30 évet. Ebből következik, hogy csak akkor érdemes kicserélni a meglévő gázkazánt, amikor az elhasználódott és már nem gazdaságos vagy nem lehetséges a javítása.
Hozzászólások