Műtermének gazdagsága lebilincselő. Hitet, erőt, szeretet sugároznak munkái, mint ő maga is. Messziről hozta ezt a tisztaságot, a romániai Moldvából, a csángó közösség ősrégi kultúrájából.
Édesanyja Klézsén született, ő Diószénen. A szemben lévő közeli két falut egy folyó választja el egymástól, a Szeret, Etelköz nyugati határa. Anya és leánya ennél sokkal messzebb került egymástó, mert Máriska – ahogyan Petrás Máriát otthon szólítják – , hosszabb utat járt be, mintsem az földrajzilag mérhető lenne. Több mint egy évtizede Budapesten végezte el az Iparművészeti Főiskola kerámia szakát, mégpedig olyan szerencsével, hogy Csekovszky Árpád lehetett a mestere. Üveg korpuszai és térbe helyezett nagyobb méretű figurái máris igazolják másik mesterét, Kő Pált, aki szerint jó szobrász is válhat belőle. Õ azonban tehetség halmozó, mert énekesként hódította meg először Magyarországot.
Kizárólag bibliai témájú kerámia domborműveket készít jelenleg. Műtermében sok kicsi madonna, Angyali üdvözlet, a Szent család, Jézus imádása, Máriát a kisjézussal angyalok kara kíséri. Az eredeti műtárgyak nem karácsonyra készültek, örök témái, és eredetiségükben ismételhetetlenek. Nagy méretű madonnáját a köztársaság elnöke avatja hamarosan az I. sz. Gyermekklinika épületében. Obeliszkjeit, Keresztútjait nagy örömmel fogadták a millennium évében az ország különböző településein
Most azonban kisméretű madonnáiról kell szólnunk, a sugárzó csángó Máriákról, akik boldog mosollyal ringatják ölükben a kisdedet. Petrás Mária kiállításait – megközelítően hetvenet – , főleg vidéken rendezik: kistelepüléseken, falvakban, hogy könnyen elérhető legyen mindenki számára, eljuthassanak minél több otthonba.
Csodálatos asszonyok között nevelkedett, nagynénjei sok gyereket szültek. Ezek a nők szinte szentek az ő emlékezetében, mert sokat dolgoztak, sokat imádkoztak, némán tűrtek, soha nem panaszkodtak, szelíden szolgálták a családot és férjüket.
Sok igazán nagy tehetség fénylett közöttük, akiknek csak az adatott meg, hogy közösségüknek világítsanak. Rájuk gondolok néha, amikor mintázom a madonnáimat – mondja a művész eltűnődve kis pomázi műhelyében.
A Mária kultusz a mai napig erősen él a Szeret partján. Istennek tekintik Máriát. Reggel harangszóra ébrednek, azt mondják: – harangoznak Máriának?. Délben aztán – harangoznak délnek?, és vecsernye után, este Máriától búcsúzik a harang. Én gyerekként sokáig nem tudtam, hogy Isten nem Mária. Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató szerint a moldvai emberek azért nem ismerik korunk betegségét, a depressziót, mert Mária volt és maradt példaképük, barátnőjük, vele osztják meg örömüket-bánatukat, neki panaszkodnak, hozzá imádkoznak
A mai karácsonyokról beszélgetünk.
– Nem tűnik el az ünnep az ajándékozások mögött, mert otthon nincs ajándékozás – mondja Petrás Mária. – Csak a gyerekek kapnak egy kis édességet. Mindenki hazautazik ilyenkor, s az a legfontosabb, hogy együtt vagyunk, örülünk egymásnak. Már a készülődés a nagy ünnepre gyönyörű – mondja, s rajongással telik meg a mosolya. – Testi-lelki megtisztulás előzi meg, mindent kimeszelnek, új szőttesekkel cserélik le a régieket, új takaró kerül az ágyra, s elmennek gyónni a templomba. Utána megtalálják azt a pillanatot is, amikor megbocsáthatnak a haragosuknak. A nagymise után odalépnek hozzá, hogy néhány szót váltsanak.
A Mária kultusz mellett még a mai napig majdnem olyan jelentős a gyermekkultusz. Ott az életben a gyermek a legfontosabb: amikor megszületik, s még egy kicsit utána, úgy két éves korig, amíg nem jön a többi, mert akkor már azok a fontosabbak. Az én anyámék nyolcan voltak testvérek, és ő is nyolc gyermeknek adott életet. Hála Istennek, mindannyian jól vagyunk.
– Szokatlan, hogy madonnái nem a karjukban ringatják a gyermeket, hanem az ölükben. Mint a keresztfáról levett Krisztust Mária.
– Igen, mert én azt tapasztalatból tudom, hogy ott a legislegjobb a világon. Lehet, hogy már az újszülöttet szoptatja, de te még ott lehetsz, ringatózol a csodálatos meleg kényelemben, a térdei között. Én nagyon sajnálom azt a világot, amelyik nem az anyja pendelyében nő fel?.A mai ember, mintha elbizonytalanodott volna, keresztút elé ért, nem tudja merre tovább. Több jó út van, és én is ajánlok egyet a sok közül. Nekem az a dolgom, hogy az ottani világot mutassam meg az itteninek.
Amikor Petrás Mária egyik kiállítását Szántay Lajos megnyitotta, elmagyarázta a csángó szó keletkezésének körülményeit. Az ő verziója szerint a csengő szóból ered. A Moldvába menekült magyarok a keleti országhatár védelmét látták el, mint a székelyek mindenütt az őrvidékeken, egészen Mária Teréziáig. Csengős, kolompos szekereikkel figyelmeztettek a veszélyre, ha ellenség közeledett. Petrás Mária műtárgyai is csengők és kolompok a mai veszélyekkel terhes világban.
Hozzászólások