Atomenergia, gázellátás biztonság, napenergia, szélerőmű parkok, megújuló energia… Szép szavak, de annak ellenére, hogy mindenki egyetért abban, hogy Földünk energiahordozóival takarékoskodnunk, CO2-kibocsátásunkat pedig drasztikusan csökkentenünk kell, az energiahatékonyság kérdésének előmozdítását üres politikai konszenzus hátráltatja immár évek, évtizedek óta. A16. ENSZ Klímaváltozási Konferencián a Knauf Insulation ezért azt javasolta az összegyűlt országok kormányfőinek, hogy csak zéró CO2-kibocsátású újépítésű ingatlanokra adjanak ki építési engedélyt, a meglévő épületállomány teljes körű energiahatékonysági modernizációjára pedig indítsanak 2050-ig tartó fejlesztési programot. A Knauf Insulation számításai szerint egy ilyen intézkedéscsomag révén csak az Európai Unióban évente 6,6 millió hordó olaj, mintegy 270 milliárd euró és 460 millió tonna CO2-kibocsátás lenne megtakarítható.
A világ energiafelhasználásának 40 százalékáért épületeink a felelősek. A világ különböző földrészein azonban mégsem alkalmazható egységes megoldás az épületek energiahatékonyságának javítására. India 2050-ben meglévő majdani épületeinek 70 százaléka például még meg sem épült, ugyanakkor Európában, ahol a meglévő épületállomány évente egy százalékos ütemben bővül, minden tíz új épület felépítése mellett mindössze egy, energiahatékonyság tekintetében korszerűtlen épület kerül lebontásra.
„Földünk klímájának védelme érdekében egyszerre kell kezelni az újépítésű épületek és a már meglévő épületállomány energiahatékonysági fejlesztésének problémáját” – mondta Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója. „Ha a kormányok komolyan veszik a klímavédelem kérdését, praktikus, az ingatlantulajdonosok tömegei számára elérhető megoldásokkal kell helyettesíteniük a hangzatos környezetvédelmi varázsszavak mögé bújtatott üres politikai konszenzust” – tette hozzá a szakember.
„Mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országok politikai vezetőinek fel kell ismerniük azt a tényt, hogy épületeink nem fogják önmagukat széndioxid-semlegessé tenni. Erős politikai elkötelezettség és megvalósítható intézkedések kellenek ahhoz, hogy épületeink a ma még kivételnek számító energiahatékonyságát széles körben követendő normává tegyük. E normák közé, a környezetszennyezés illegalitásához hasonlóan, be kell emeljük az „illegális épület”, azaz energiapazarló épület fogalmát is” – mondta a Knauf Insulation vezérigazgatója.
Az energiahatékonyság fejlesztése minden iparágon belül jelentős CO2-kibocsátás csökkentést eredményezhet, amely egyszerre jelent költségmegtakarítást és teremthet új munkahelyeket is. Az Európai Unió által meghatározott, 2020-ig elérendő 20 százalékos energiafelhasználás csökkentési célja például egy millió új munkahely létrehozását segítheti elő. A magyar „zöld iparban” rejlő gazdasági és munkalehetőségek reális voltát jelzi, hogy a kormány a következő öt év során 200-250 ezer új munkahely létrejöttével számol ezen a területen. A Knauf Insulation számításai szerint, ha minden évben leszigetelnénk a magyar családiház-állomány 10 százalékát, az 10 éven keresztül közel 80000 munkahellyel járulna hozzá közvetlenül a kormány által jelzett negyedmillió munkahelyhez.
A Knauf Insulation szakértői a klímavédelem szempontjából is eredményes elgondolásnak tartják azt, hogy az Új Szécsenyi Terv (ÚSZT) keretében például külön középület-energetikai program indul, amelyben azok a beruházások juthatnak 50 százalékos támogatáshoz, amelyek A vagy A+ energiatanúsítvánnyal rendelkeznek. A vállalat szakemberei ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a tervezett hatósági, azaz a valós ártól, a kedvezőbb árfekvés irányába eltérített gázár az épületek energiahatékonysági állapotának konzerválásához, nem pedig fejlesztésének ösztönzéséhez vezethet.
Hozzászólások