Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Könnyűszerkezet-építő szakmai tagozata közelmúltban megtartott közgyűlésén ítélte oda a 2005-re szóló MAKÉSZ-védjegyeket. A tagozat tagjai közül sem lett minden cég érdemes e megkülönböztető jelzés használatára. Pedig egyre többen ismerik és figyelnek rá, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy hamisítják is.
A hazai könnyűszerkezetes házakat gyártók és forgalmazók (szerelők) négy éve alakították meg az ÉVOSZ keretében a Könnyűszerkezet-építő tagozatot. Akkor számos, rossz minőségű házat építő cég – ahogy ők fogalmazták: kókler – volt a piacon, tehát tenni kellett valamit a szakma becsülete érdekében. A piac ma sem tiszta, de összehasonlíthatatlanul jobb a helyzet.
Vigyázat, hamisítják
A tagozat mindenekelőtt létrehozta a MAKÉSZ-védjegyet. A jó minőségű magyar készházak megkülönböztetésére szolgáló logó jogosultjának több feltételnek kell megfelelnie. A tagozat tagjai közül azt illeti meg e jelzés használata, aki minősített szerkezetből megfelelő minőségű házakat épít. A minősítést nálunk az ÉMI Kht. jogosult kiadni. Miután egy ÉME-engedély (tanúsítvány) megszerzése több millió forint, ezért a tagozat nem követeli meg azoktól, akik valamely minősített szerkezetből építenek házakat. Viszont a minőség ellenőrzése – illetve a védjegy díjának megfizetése – ebben az esetben is kötelező. (Ez a megoldás leginkább a franchise-rendszerekre hasonlít, ahol a rendszergazda aprólékosan szabályozza a termék átvevőjének tevékenységét.) A közgyűlésen Fazekas Péter tagozati elnök bejelentette azt a jó hírt, hogy már hamisítják a MAKÉSZ-védjegyet. Ez azért jó hír, mivel ismertsége és a belé vetett bizalom akkora, hogy annak előnyét szívesen élveznék a tagozaton kívüli vállalkozók is. Manapság a hirdetésekben találkozni a MAKISZ-, MAKOSZ-védjegyekre hivatkozással, amelyek eléggé hasonlítanak a tagozat mozaikszavára. A közgyűlésen történt az a bejelentés is, hogy az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elfogadta a MAKÉSZ-védjegyet. Az elfogadás azonban inkább csak erkölcsi támogatást jelent.
Az ombudsman dönt
Jelenleg nem megoldott az, hogy valóban csak minősített könnyűszerkezetes házak épüljenek az országban. A minősítés betartatása a helyi építésügyi hatóságokon múlik, ezek pedig eltérő gyakorlatot folytatnak. Van, amelyik bekéri az ÉME-engedélyt, és csak az abban foglaltaknak megfelelő könnyűszerkezetes házra adja ki az építési engedélyt. Más hatóságok viszont megelégszenek azzal, hogy a tervező az építési engedélyezési dokumentáció elején nyilatkozik: a ház megfelel a jogszabályoknak és a hatósági előírásoknak. Ezt a gyakorlatot erősíti az OLÉH állásfoglalása is, amely elegendőnek tartja a tervezői nyilatkozatot.
A tagozat alapszabálya szerint a védjegy használói hozzájárulnak ahhoz, hogy ha konfliktus keletkezik az építtető és az építő között, akkor ez utóbbi aláveti magát az ombudsman döntésének. A tagozat egy független személyt jelöl e posztra, aki megvizsgálja a panaszt, és dönt. Az építő cég ezt automatikusan tudomásul veszi, míg az építtető – amennyiben számára kedvezőtlen a döntés – bírósághoz fordulhat.
Európai védjegy?
A közgyűlésen elhangzott az is, hogy a könnyűszerkezetek értékének növekedése a bankok hozzáállásán is érzékelhető. Amíg korábban a hitelfedezeti érték megállapítása során a bankok többnyire – a téglaházhoz képest – hetven százalékban határozták meg ezt az értéket, a védjeggyel rendelkező szerkezetből épített családi házaknál ma már a hitelfedezeti érték közelít az ugyanolyan nagyságú és felszereltségű téglaházakéhoz.
Az Európai Készház Szövetség – amely kilenc nemzeti szövetséget tömörít – arra készül, hogy bevezesse az európai készház védjegyet. Ehhez azonban olyan szakmai ajánlásokat kell alkotni, amelyek minden gyártóra és forgalmazóra (öszszeszerelőre) kötelezőek. Lehet, hogy ezekből az ajánlásokból egy idő után európai szabványok is lesznek, bár ezekkel kapcsolatosan az a probléma, hogy a klimatikus viszonyok miatt egyes jellemzőket nem lehet elvárni valamennyi országtól. Például Skandináviában sokkal jobban kell hőszigetelni a házakat, mint Görögországban. Vélhetően ez a probléma is szóba kerül az Európai Készház Szövetség szeptember végén Budapesten tartandó közgyűlésén.
A közgyűlésen szóba került az is, hogy tőlünk nyugatabbra ma már a könnyűszerkezetes házakba 1,1-es hőátbocsátású ablakokat építenek be, míg nálunk ennek a duplája a jellemző. (A hőátbocsátást régebben – k”-val jelölték, újabban – U” a jele, a mértékegysége pedig W/m2K.) Az ablakgyártók kínálatában a különbség – négyzetméterenként – körülbelül bruttó 3 ezer forint, tehát bőven megéri a jobb hőátbocsátású ablakot vásárolni. A készházgyártók többsége ma már itthon is 1,1 U-értékű ablakokat épít be a házaiba.
Másik két probléma, amely Európában már megoldott, de nálunk még várat magára: az épületek károsanyag-kibocsátása és az energiatanúsítvány. Az unióban sokáig a beköltözés előtt vett levegőmintákból határozták meg a házak károsanyag-kibocsátását, és többnyire rendben is voltak a határértékek. Közben a szakértők rájöttek arra, hogy egyes vegyi anyagok (festékek, lakkok, fugázó- és tömítőanyagok) kötése közben káros anyagok szabadulnak fel, ezért három hónap múlva újabb mintát vesznek, amit újra értékelnek. Jövőre már nálunk is kötelező lesz minden új épülethez megadni az energia-hőháztartási igazolást (energiatanúsítványt). A készházak esetén ez nem okoz gondot, hiszen ezek az épületek jól hőszigeteltek.
Hozzászólások